Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-22 / 245. szám
/ , tllAg proletárjai, egyesüljetekAZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPIA NY. évfolyam. 243. szám ARA 80 FILLÉR 1969. október 22. szerda (3. oldalon) Meddig lesznek mostoha- gyerekek ? (4. oldalon) Tudósitóink jelentik Petőfibányáról F üzesabony ból Visontáról Hortról Kaiból (5. oldalon) Dr. Leadva! Vilmos, a városi tanács vb-elnöke köszönti a tanácskozást. Hagyomány immár, hogy minden év októberében Eger városa ad otthojU a korszerű hazufiságról folytatott , országos tanácskozásnak. Á tönHWűfffíi város — a honvédő Höstes*-' ség ma is élő, eleven szimbóluma — méltó fóruma e tanácskozásoknak, e magas színtű rendezvényeknek. Kedden délelőtt TI órakor katonai dísz-* pompával vette -kezdetét - a kétnapos 'esemény. Már jóval előtte több százán foglalták el helyüket a Dobó teret környező járdákon, s felvonult a térre a város általános és középiskolás ifjúsága is, hogy szemtanúja lehessen a katonai díszelgésnek. A dísztribünön a tanácskozás vendégei, a város állami, politikai és társadalmi tömegszervezeteinek vezetői, képviselői foglaltak helyet. Felhangzottak a Himnusz hangjai, majd Kovács Pál vezérőrnagy, politikai főcsoportfőnök, a honvédelmi miniszter-helyettese fogadta az egri helyőrség díszalakulatának tisztelgését. Az egri városi partbizottság nevében Sípos István első titkár köszöntötte a tanácskozásra érkezett vendégeket, írókat, újságírókat, pe- dagógusokat, történészeket, a filmművészet neves alkotóit, kritikusokat, esztétákat és a társtudományok jeles képviselőit. Az egri városháza nagytanácstermében délután egy órakor Jav cső Miklós „így jöttem” c. filmjét vetítették le, majd ugyanitt Iceriilt sor a tanácskozás hivatalos megnyitására. .4 tanácskozás elnökségeben helyet foglallak: dr. Orbán László, a mücteiődéstigpi miniszter első helyettese, az MSZMP KB tagja: Oláh György, a megyei pártbizottság eisöttl-, Icára, az MSZMP KByíagja; Kovács Pál vezérőrnagy, politikai főcsoportfőnök, a honvédelmi miniszter első helyettese; Fátori Zoltán filmrendező, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének elnöke; Dobozíj Imre, a Magyar írószövetség főtitkára; Sípos István, az egri városi pártbizottság első titkára; dr. Főpap Gyula, a megyei tanács vb-titícára, valamint a város és a megye más vezetői. A vendéglátó város tanácsa nevében dr: Lendvai Vilmos vb-elnök köszöntötte a szim- pozion részvevőit, majd dr. Újhelyi Szilárd, a Művelődésügyi Minisztérium Filmművészeti Főosztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Ezután Nemeskürty István filmesztéta, az irodalom-tudományok doktora tartott vitaindító előadást „A hazafias, honvédelmi eszme a filmművészetben” címmel. Az írásban előre elkészített és a tanácskozás részvevőihez is eljuttatott referátumhoz fűzött szóbeli kiegészítés után a szimpozion megkezdte tanácskozói munkáját. * Nemeskürty István i*eiei*átfifiui vitatkozunk rójuk, de keveItélethírdetés a fiatalkorú gyilkos ügyében (8. oldalon) Elutazott az NDK katonai küldöttsége A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadseregének küldöttsége, ’ amely Heinz Hoffmann hadseregtábornok., nemzetvédelmi miniszter vezetésével egyhetes baráti látogatást tett hazánkban — kedden reggel elutazott Budapestről. A delegációt a zászlókkal, feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren katonai tiszteletadással, ünnepélyesen búcsúztatták. Amikor a vendégek a repülőtérre .érkeztek, a zenekar eljátszotta a két ország himnuszát, majd Heinz Hoffmann Czinege Lajossal együtt ellépett a küldöttség tiszteleiére felsorakozott, díszegység előtt és üdvözölte a katonákat. Üt,törők virágcsokrokkal kedveskedtek az NDK nemzeti néphadsereg magas rangú képviselőinek, akik ezután elbúcsúztak a megjelen- tektől. Az ünnepélyes búcsúztatás a díszegység dísz- menetével ért véget. A referátum bevezetőben a katonaeszmpny kialakulásai. elemzi, s bizonyítja, történelmi korokon át, mennyire életben tartották, ám napjainkban ez az eszmény a hajdan .katonás nemzetből" alaposan kiveszett, azt, még ;.< nép saját, hadseregének is nehéz visszaszereznie. Ugyan miért? Mert napjainkig nem tisztáztuk, hogy pontosan mit is vállal a magyar múltból ez a mai néphadsereg, s mit nem. Az 1848 tavaszán alapított magyar honvédség eszményei, célkitűzéséi, eredményei nem élnek sajátos katonai . hagyományként a magyar néphadseregben: sokat set tudunk róluk. A .magyar honvéd tábornoki kai- Aradon kivégzett tizennégy — (és nem tizenhárom!) — tábornoka — még mindig csak egy szám, amiről október .hatodikén. immel-ámmal megemlékezünk; ez a tizennégy név — a tizennegyedik vértanú Kazinczy Lajos volt, a költő Kazinczy legkisebb, tábornok fia — nem jelent hús-vér embert, eszményt, követendő példát. A közvélemény semmit sem tud róluk. S ugyanezt mondhattuk a legutóbbi időkig tizenkilenc katonai eredményeiről is. Pedig a magyar honvédesz- ménynek vannak ápolni való. vállalható szép hagyományai, van egy tisztességes, internacionalistán patrióta. süt: humanista magyar katonai hagyomány, amelynek folytonosságát vállalhatjuk. Meggyőzig példák sokaságát sorakoztatja fel a referátum, bizonyítandó: magyar honvédelmi ■ászmé a magyar kultúra sajátos, elszakíthatatlan Tsz-könyvelés mellényzsebben Országos tanácskozás a korszerű hazafiságróf részé. Aa egri hely éraég lakú tatának tisztelgése a Dobó téren. idéz- Kisfaludy Károlyt, nlszterét, Aulich Lajos tábornokot, s Eger vértanú . flát; Knézich Károlyt, ve; lük is tanúsíttatja, kévé ? nép volt, amely a honvédelmi eszmét ennyire béke:. > és humánusan fogta új, melynek katon e.nénye ennyire nem a pusztítás szellemében fogant.. Ezzel igazán bátran büszkélkedhetnénk, emelt fővel kellene dicsekednünk a humánus eip- beri gondolkodás gyöngyszemeivel. A referátum döntően azzal a kérdéssel foglalkozik: a honvédelmi eszme mennyire tükröződik a magyar kultúra legfiatalabb hajtásában, a magyar filmművészetben ? Nemeskürti István referátumában rövid ti lm történeti visszapillantást ad Í919-tőí a Horthy-korszakon át napjainkig külön is elemezve egyes filmalkotásokat. A. történelmi játékfilmeket .értékelve megjegyzi: 'regi fii-,, búnk, s a múlttal való őszinte szembenézés nagy akadálya, hogy történelmi múltunkat szeretjük a pillanatnyi gyó'zelem gondosan kikeresett ábrázolásával felidézni; minha a győzelem ténye lenne csak a méltó a felidézésre. Az utóbbi tíz év múltat bíráló filmjeit így értékeli: ezek a filmek a nemzeti önismeret őszintébbé válásához járultak hozzá, egyikük, a Hideg napok még a felháborodás viharát is kiváltotta’a hamis illúzióktól még mindig megrészegült nézőrétegből. Három, filmén kívül — Párbeszéd, Tegpap, Virrad — egyetlen film sem vizsgálja az 1945—1969. közötti időszak katonai jellegű problémáit. Pedig voltak ilyen problémák és ezekkel sem ártana szembenézni: a túlfejlesztett, majd hirtelen leszerelt hadsereg problémájával, a polgári életben mintegy számkivetett katonák kérdésével; a Rajk-per kapcsán ártatlanul kivégzett katonatisztek sorsával és még sok más problémával. Elemzi a referátum Vár- konyi Zoltán és Jancsó Mik- i lós honvédeszményt sugárzó filmjeit, szembeszáll azokkal, akiknek Jókai lassan már nem is tulajdonnév, hanem egy becsmérlő jelző. Sürgeti történelmünk és keserves honvédő harcaink tanulságainak következetes végiggondolását — ebből milyen keveset valósítottunk meg! Hol van a költő Zrínyi, hol a 48-as tábornoki kar — az aradi vértanúk —, hol- egy Bessenyei, egy Balassi, egy Hunyadi Mátyás, egy Hunyadi Janqs egy Kinizsi Pál életének filmbeli feldolgozása? Egy megjegyzés: ezek a filmek talán sohasem fognak elkészülni olyan képtelen szakmai és kritikusi nyomás nehezedik azokra, akik ilyenre vállalkoznak. ífátytetát!, a 2V aääolomj Kováé- András Fábri Zoltán iancső MUílős A vit&inőúló:' Xemeskürly Isív v Vio'.úMzélók: IMÉÉÉi A hazafias, honvédeimi eszme a magyar kultúra sajátos, elszakíthatatlan része