Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-18 / 40. szám

1964. febrtiár 18., kedd NEPCJSAO 8 4 népfront knldöttválasstó gyűléseiről jelentjük : fl fiatalok ezreire van szüksége az egyre több géppel rendelkező mezőgazdaságnak Biró József, az MSZMP megyei bizottságának titkára is felszólalt a pétervásári küldöttválasztó gyűlésen 0. NMSZ1B0V: V mm Fordította: Szathmárl Gábor XXVII. — Három is van! A jó ég tudja, hogyan is tettem rájuk szert. De ez már más kérdés. Most pedig hozathatja azt a söröcskót! — De én még nem akarom abbahagyni. Hiszen a vesztes­nek joga van a revansra. — Legyen igaza! Jogos a re- vans. De bármit mond. azt is elveszti. Gyerünk a kérdésáel! — Meggyőződésem, hogy hegesztőpisztoly nincs a rak­tárában. Krebs abbahagyta a neve­tést. Csodálkozva húzta el a száját. — ördöge van! — mormol­ta. — Eltalálta, barátom. Ami igaz, az igaz. Hegesztőpiszto­lyom nincs. — Visszanyertem a sört! — — kiáltott tol Aszker önfeled­ten. — De hogyan lehet meg egy raktár hegesztőpisztoly nélkül? — Volt az! Több mint egy évig hányódott ott kettő is. A kutya se használta őket, és én rengeteg időt vesztegettem rá, hogy megóvjam a szennyező­déstől, tisztán tartsam, gon­dozzam a kaucsukkábelét. — Mi lett velük? Krebs vállat rántott, s a sö­röskorsóért nyúlt. — Elvitték tőlem, Gube. Ha akarja, még azt is megmond­hatom, hogy ki. Valami katona­emberek. Éjszaka jöttek, a fő­mérnök papírját mutogatták. Még most is nálam van az írás. Odaadtam nekik mind a két hegesztőpisztolyt, az appará- tokkal együtt. Elvitték és visz- sza se hozták. — A lelke rajta! — nevette el magát Aszker. — Legalább egy­szer és mindenkorra megsza­badult tőlük. ... Késő este búcsúztak él egymástól. Krebs bement a gyárba, s Aszker is hazafelé indult. Útközben azon gondol­kozott, mit sikerült megtudnia ezen a délutánon. Amit maga elé tűzött, azt tehát elérte. Megismerkedett a raktárossal, s meggyőződött róla, hogy az öreg azon a bizonyos éjjelen valóban adott ki hegesztőappa- rátot valami katonaemberék- nek. Minden egybeesett azzal, amit Homann közölt az átszö- kése után. Mindebből egyetlen követ­keztetést lehetett levonni: Wies- bach nem hazudott Homannak, amikor felfedte az Ostburg kö­zelében levő rejtekhely titkát. Ha ez így van, akkor pedig Wiesbachnak hinni lehet!... Aszker maga előtt látta Max Wiesbach okos, figyelmes két szemét, őszülő bozontos szem­öldökét, szép szabályos arcát, intelligenciát eláruló magas homlokát. Max Wiesbach he­gesztő! Aszkemek most őhozzá kellett elmenni, hogy végérvé­nyesen biztos tudomást szerez­zen a titkos iratokat őrzó rej­tekhelyről. 3. Nem sokkal a műszak befe­jezése előtt a műhelyküldönc ment oda Otto Stalecker mun­kahelyéhez, s a telefonhoz hív­ta a műszerészt A telefonbe­szélgetés meglehetősen rövid volt. Néhány, a beavatatlan fül számára az égvilágon sem­mit sem jelentő mondatból állt csupán. Stalecker a városban műkö­dő egyik öttagú illegális anti­fasiszta sejt vezetője volt. A sejt tagjai csak a csoport veze­tőjét ismerték, senki mást. Schuberthez csupán a sejtek vezetői jártak, s ezek is a le­hető legritkább esetben. A sejt­vezetők és a Schubert közötti kapcsolatot általában Kari Krieger tartott fenn. A telefonáló Gans Dietrich volt, a „Nibelung” mulató ru­határosa, Stalecker ötös cso­portjának az egyik tagja. Azt közölte sejtvezetőjével, hogy Vasárnap délután zsúfolásig telt a pétervásári művelődési ház. A Hazafias Népfront fa­lugyűlésének részvevői meg­hallgatták Kramecz Ernő kqz- ségi népfrontlltkár beszámoló­ját a négyéves munkáról. Ki­emelte az értékelésben a béke- agitáció terén végzett eredmé­nyes munkát, a község életé­ben felmerült problémák megoldásában való közremű­ködését a népfrontbizottság- nak és elmondotta, milyen je­lentős részt vállaltak a tár­sadalmi munka szervezésében, a tanácstagi beszámolók elké­szítésében, s a község nagy ünnepelnek megrendezésében. A beszámoló foglalkozott azzal a nagyarányú tevékenységgel, amelyet a mezőgazdaság terén végeztek, különösért a gyü­mölcsfa-ápolásban. Végül el­mondotta, .hogy a népfrontbi­zottság kidolgozta a következő időszak munkatervét, amelyet az újonnan alakuló bizottság tárgyal majd meg. A hozzászólók között Bíró Lajos arra hívta fel a nép­frontbizottság figyelmét, hogy okuljon a tapasztalatokból, és ne csak a kampánymunkában vegyen aktívan részt, hanem a folyamatos feladatokat is lássa el. Segítse továbbra is a mező- gazdaságot és a község fejlő­dését szervező, agitáció« mun­kával. Az ülésen megjelent és fel­szólalt Bíró József, a megyei pártbizottság titkára is. El­mondotta, hogy a népfront olyan tömegmozgalom, amely magában foglalja az egész dol­gozó magyar népet, s ilyen nagy erőkkel hajtja végre a párt politikáját. Fő feladata — mondotta —, hogy továbbra is mozgósítsa az embereket a bé­ke megvédésére, a békés élet megteremtésére. Kiemelte, hogy a világpolitikában bekö­vetkezett enyhülést a szocia­lista rendszer, a szocialista ál­lamok népeinek következetes harca eredményezte, s a szo­cialista tábor katonai, gazda­sági és politikai ereje játszott közre ebben. A világ békesze­rető embereinek békevágya sürgősen találkozni szeretne vele. Az ügy rendkívül fontos, nem tűr egy perc halasztást sem. Stalecker egyenesen a gyár­ból indult a Dietrichhel való találkozóra. Amikor Ottó belé­pett a mulatóba, a ruhatárba tette a sapkáját Dietrich a számmal együtt egy kis össze­hajtott papírdarabkát csúszta­tott Stalecker kezébe. — Menj a mosdóba, most nem foglalt Ott olvasd el rög­tön ... — suttogta neki Diet­rich. Stalecker. így is tett. Amikor elolvasta a papírszeleten álló néhány sort, apróra összetépte a papírt, s a WC-be dobta. A hír, amelyet megtudott, való­ban rendkívül fontos volt. Igyekezett nyugalmát meg­őrizni, hogy semmi feltűnő ne lássék rajta, amikor kilép a mosdóból. A teremben leült az egyik asztal mellé, rendelt egv korsó sört. Kiitta, s utána rá­érősen indult a kijárat felé. — Vigyázz, követnek! — súg­ta Dietrich, miközben átadta Staleckemek a sapkát. Ottó a tükörhöz lépett. Igaz­gatta előtte a sapkáiét, s köz­ben óvatosan bepillantott a terembe. Gyorsan végigfutott a szemével a széksorokon, meg­nézte a vendégeket. Az egyik ott időző férfi az „Ositburger Zeitung” mai számát olvasta. — Az ott az újsággal? — kérdezte Stalecker. — Igen ... Még ez is! Stalecker ismét Dietrich papírszeletre írt vész- jelentésre gondolt, s úgy dön­tött: azonnal találkozik Schu­berttól. De hogyan lógjon meg a követőjétől? ... Aha! Vilii talán a garázsban van most. (Folytatjuk) képes arra, hogy léfogja az imperialisták támadó kezét és megteremtse a békés egymás mellett élést szerte a világon. Elmondotta többek között azt is, hogy a békéért való küzde­lem ma hazánkban azt jelenti, hogy mindenkinek helyt kell állnia a mezőgazdaságban, az iparban, a hivatalában mun­kája végzése közben, így biz­tosíthatjuk további erőnket, amely alápja minden — az emberek számára hasznos és jó — törekvésnek. A továbbiakban vázolta azt a fejlődést, amelyet a megye lakossága az ipar és a mező- gzdaság terén elért az elmúlt időszakban. Megvannak a fel­tételeink ahhoz — mondotta —, hogy ezt az eredményt fokoz­zuk és még nagyobb lépésben haladjunk előre terveink meg­valósításában. A termelőszö­vetkezetek helyzetéről szólva megállapította, hogy a megyé­ben az egy munkaegységre eső tervezett összeget kiosztották. Egy munkaegység értéke me­gyei átlagban 36,30 Ft, míg az egy tagra eső átlagjövedelem 11 500 forint volt. A kenyér- gabona kivételével Jő, közepes eredmények születtek a terme­lésben, sőt kukoricából és cu­korrépából túlteljesítették a tervet. Ezek az eredmények tették lehetővé, hogy a terme­lőszövetkezetek kioszthatták a tervezett értéket tagjaiknak. Legtöbb gondot okoz a megye vezetőinek — mondotta a to­vábbiakban — a hegyi tsz-ek, a pétervásári és egri járás északi községeinek problémája. Itt vannak a gyenge közös gazda­ságok. Ennek oka egyrészt a helyi adottságok, másrészt a vezetésben még meglevő hiba, de nem utolsósorban a tagság helytelen munkaerkölcse is. Ha a hegyi községeket nem számí­tanánk, akkor kiváló eredmé­nyekkel dicsekedhetnénk a megyében. A megyei pártbi­zottság és a Hazafias Népfront megyei elnöksége a kormány­nál szorgalmazza a hegyi köz­ségek problémáinak megoldá­sát, de vannak elgondolások, amelyek a gazdasági színvo­nal megjavítására, a hegyi köz­ségek tsz-tagjainak segítésére irányulnak. A kulturális kérdésekről szólva azt fejtegette, hogy a népfrontbizottságok egyik fő feladata a tudatformáló kul­turális munka segítése, szer­vezése. Felhívta a figyelmet a szakmai képzés fontosságára. A fiatalok egy részét a mező- gazdaságba kell irányítani, a gépekhez, mert a gépesítés üte­me nem áll meg, és szükség van olyan mezőgazdasági szak­emberek százaira, ezreire, akik ezeket a gépeket kezelni tud­ják. A hozzászólások után meg­választották' a községi és járá­si népfrontbizottságok új tag­jait és a megyei választó nagy­gyűlés küldöttét; ★ A hatvani járásban Apc, Csány és Rózsaszentmárton községekben tartattak falu­gyűlést vasárnap, ahol megvá­lasztották a községi népfront- bizottságok és a járási bizott­ságok új tagjait, s a márciusi megyei nagygyűlés küldötteit. Ezeken a gyűléseken mintegy félezer ember hallgatta a négy­éves munkáról szóló beszámo­lókat. Az apciak falugyűlésén felszólalt Tlliczky József or­szággyűlési képviselő és ismer­tette a hallgatósággal a legu­tóbbi országgyűlésen elhang­zott fontosabb előadások és felszólalások lényegét. Csányban Pap Sándomé, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tose, a Csány községhez tarto­zó megyei választókerület ta­nácstagja szólalt tel Cető J6- zsefné beszéde után! Hangsú­lyozta, hogy a népfromtmozga- lOmnaJk jelentős eredményei vannak, s a most következő időszakban még nagyobb szük­ség lesz tevékenységükre. Kie­melte, hogy a népfrontbizott- ságofcnaik különösképpen a tö­megek nevelésében, a felada­tokra való mozgósításban vas* nagy szerepük. Gazdasási, tár­sadalmi és kulturális életünk számos területén vár sok mun­ka a népfrontbizottságokra, mert minden megvalósított terv egy lépéssel közelebb vi­szi népünket a biztos jólét, « békés élet félé. A rózsaszentmártomi nagy­gyűlésen a négyéves munkáról Nagy József községi vb-einök számolt be, majd Furucz János, az SZMT megyei titkára szó­lalt tel. A nagygyűlések részvevői mindhárom községben foglal­koztak felszólalásaikban a köz­séget érintő problémák mellett a legfontosabb elvi kérdések­kel, s a népfrontbizottságok to­vábbi munkájának módszerei­vel. Hangoztatták: be kell von­ni a munkába azokat az embe­reket, akik mindeddig a társa­dalmi életükben kevés szere­pet játszottak, kapjanak ők is részt mindabból, ami a meg­változott faluképet, a megvál­tozott emberi tudatot eredmé­nyező munkát jelenti. ★ Adácson vasárnap csaknem egész napos rendezvénysorozat volt a művelődési házban. A délelőtt 11 órakor kezdődő nép­frontbizottsági ülésen — ahol mintegy kétszázan jelentek meg — részt vett és felszólalt Sályi János, a Hazafias Nép­front Heves megyei titkára is. Karola Dezső, az általános is­kola igazgatója ismertette a népfrontbizottság beszámolóját, amelyben többek között el­mondotta, hogy az elmúlt két évben több mint százezer fo­rint értékű társadalmi munkát végzett a falu lakossága, és nagymérvű társadalmi munká­val segítették a kultúrház épí­tését és a közterek parkosítá­sát. A népfrontbizottsági ülésen többen felszólaltak és hasznos javaslatokkal egészítették ki a beszámolót. A népfront-rendezvény dél­után 3 órakor az öregek talál­kozójával folytatódott. A köz­ségből mintegy 300 idős asz- szonyt és férfit hívták meg er­re a baráti beszélgetésre. A helybeli termelőszövetkezet itallal és étellel vendégelte meg a részvevőket, a KISZ- fiatalok és úttörők pedig kul­túrműsorral kedveskedtek. A nap rendezvénysorozata tánc- mulatsággal ért véget. (k) Hirdetmény A Gyöngyösi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum kellő számú jelentkező esetén előké­szítő tanfolyamot szervez azok számára, akik a felsőfokú me­zőgazdasági technikum gyön­gyösi szőlőtermesztési, vagy a hatvani zöldségtermesztési szaklevelező tagozatán akar­ják tanulmányaikat folytatni az 1965. tanévtől kezdődően A tanfolyamra jelentkezhet­nek középiskolai végzettséggel, illetve szakmunkásbizonyit- vánnyal nem rendelkező mező- gazdasági dolgozók, akik 25 évnél idősebbek, legalább ál­talános iskolai végzettséggel és 5 évnél nagyobb, a választott szaknak megfelelő gyakorlat­tal rendelkeznek. A tanfolyam­ra szakmunkások is jelentkez­hetnek. A tanfolyam sikeres el­végzése felvételi vizsgára jogo­sít. Az előkészítő tanfolyam ideje 5 hónap, részvételi díja 450,— Ft. A jelentkezés határ­ideje: 1964. április 1. Érdek­lődőknek a felsőfokú mezőgaz­dasági technikum igazgatósága (Gyöngyös. Nemecz J. tér 1. sz ) ad részletes felvilágosítást és jelentkezési űrlapot. Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Igazgatósága ■■■■■"" .1 .11.1 ■ ...... ....-I I" ......................................... Ké t év helyett négy év a tanulmányi idő a gyors- és gépíróképzésnél két típusát alakítják Id. Egyik­ben a gyors- - és gépírni tudó általános adminisztratív mun­kaerőket képzik, a máisikban a gyors, és gépíráson kívül egy Idegen nyelvet Is tanítanak. Ez utóbbiakban a külíöldi válla­latokkal. intézményekkel kap­csolatban álló gazdasági szer­veik, intézetek, gyárak, üzemek részére képeznek gép- és gyors­írókat, akik az Idegen nyelvet a középfokú nyelvvizsga szint­jét megközelítően sajátítják el b az adott idegen nyelvből szö­veget Is tudnak gépelni. Ebből az új típusú szakközépiskolából kerülnek majd ki elsősorban a felsőfokú külkereskedelmi szakiskola hallgatói. Az említett közgazdasági szakközépiskolákban érettségi­ző fiatalok ugyanúgy jelen tkez. hetnek továbbtanulásra felső­oktatási intézményekbe, mini bármely más középiskola vég­zett növendékei. A Művelődésügyi Minisztéri­um illetékesei tervet dolgoztak ki a gyors- és gépíróképzés színvonalának emelésére. A már jóváhagyott tervek sze­rint a közgazdasági szakközép- iskolákban különleges osztá­lyokat szerveznek, amelyeknek tanulói négy évig — az általá­nos műveltséget nyújtó tan­anyaggal együtt — gyors- és gépírást is tanulnak majd. A követelmény &Z, hogy a diákok négy óv után gyorsírásból leg­alább percenként 200, gépírás­ból pedig 80 szótagos sebessé­get érjenek el. A jelenleg mű­ködő kétéves gyors- és gépíró- iskolák egy részét — a tárgyi és személyi feltételiektől füg­gően — ilyen szakközépisko­lákká szervezik át. Másik, ki­sebb részét a jövőben is fenn­tartják — főként a felnőttek képzésére, illetve továbbképzé­sére. A szakközépiskolai rendszer­ben a gyors- és gépíróképzés 1 atkozzanak azoknak a közsé­geknek, illetve földművesszö­vetkeze teknek az ügyével, amelyekkel a területrendezés következtében a kapcsolat megszakadt. A takarékszövetkezetek köz* gyűléseiken fő feladatnak te­kintsék a gazdasági és pénz­ügyi helyzet megszilárdítását, a tagsággal való kapcsolatos fejlesztését. Különösen hangsúlyozandó ez a kapcsolat a termelőszövetke­zetek viszonylatában, hiszen a termelőszövetkezetek pénzügyi kifizetéseinek lebonyolítását mindinkább takarékszövetkeze­teink végzik. Érdemes megem­líteni, hogy januárban és feb­ruárban a tsz-zárszámadások- kal kapcsolatosan takarékszö­vetkezeteink nem kevesebb, mint 60 milliós forgalmat bo­nyolítottak le. Ha a küszöbön álló szövetke­zeti közgyűléseik helyesen és elemzőén foglalkoznak az em­lített problémákkal, úgy ezek a tanácskozások elérik célju­kat és fontos segítséget adnak az elkövetkezendő munkához. Süveges Benedek, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztályának vezetője lókat, az esetleges hibákat. . Mind nagyobb feladatot vál­lalnak földművesszövetkezete­ink a háztáji és szórvány gyü­mölcsösök ápolásában is. Már eddig több mint félmillió gyü­mölcsfát tisztogattak le brigád­jaink és készítették elő azokat a tavaszi permetezéshez. Fontos a háztáji tojás- és ba- romififelvásárlás jó megszerve­zése. a helyes kezdeményezé­sek felkarolása. Vannak szövet­kezeteink, ahol azt mondják, nem szívesen foglalkoznak a háziasszonyok ezzel a dologgal. Hogy ez mennyire nem így van, arra két példát említek: ötvös Istvánná átányi asszony tavaly 421 kg baromfit, 3400 tojást adott el a földművesszö­vetkezetnek. Nyikos Károlyné kiskörei háziasszony 9553 db tojást és 10 mázsa 60 kg baromfit adott át szintén szerződés szerint a földművesszövetkezetnek. A földműves&zövetkezet Nyikos- nónak a dicséret mellé 1400 fo­rintos étkészletet Ötvösnónek pedig egy 700 forintos karórát adott. Javasoljuk, hogy a tanácsko­zásokon éppen a tagság érdek­védelmének biztosításáért íog­Megyénk földműves-, taka­rék- és egyéb szakszövetkezetei március 31-ig tartják meg az 1963. évi mérlegmegállapitó közgyűléseiket A közgyűléseit napirendjén szerepel az 1963. évi tiszta nyereség felosztása, a részjegyek utáni részesedés, a vásárlási visszatérítések kifi- 8561ése. A küldöttgyűléseket megelő­zően a szövetkezetek vezetősé­gi üléseken tárgyalják meg az ezzel kapcsolatos feladatokat. A szövetkezeti gyűlések min­den olyan lényeges kérdéssel foglalkoznak, amelyek érintik a szövetkezeteket illetve a la­kosságot. így tárgyalásra ke­rül az 1963. évi tiszta nyereség felosztása, a részjegyek utáni részesedés, valamint a vásárlá­si visszatérítések kifizetése. Visszatérítés címén földműves­szövetkezeteink nem kevesebb, mint 4 millió 893 ezer forin­tot fizetnek ki. A vásárlási visszatérítés összege 2 366 000 forintot. A szövetkezeti közgyűlések napirendjén többek között a bolti és vendéglátóipari helyi­ségek fejlesztése és csinosítá­sa szerepel, de emellett beha­tóan foglalkoznak majd a szol­gáltatások kérdésével. Földmű- vesszövetkezetednk évről évre bővítik szolgáltatási hálózatu­kat és mind nagyobb segítsé­get nyújtanak a lakosságnak. A szolgáltatásokkal kapcsola­tos múlt évi bevétel közel 400 ezer forint volt, de ezt az ősz- szeget 1 200 000 forintra akar­juk növelni. A két szám közöt­ti különbség is mutatja azt a fejlődést, amelyet ez ügyben tenni szeretnénk. Jelenleg 7 szolgáltató bolt működik He­ves megyében, de ez évben új 4 boltot állítunk be, nem szól­va arról, hogy a jelenleg 68 he­lyen végzett szolgáltatásokat e2 évben 23-mal bővítjük. A föld- művessaövetkezetek Ilyen irá­nyú tevékenységével új prob­lémák is jelentkeznek. Így to­vább kell fejleszteni a falu kulturális és szórakozási lehe­tőségeit, mind hatékonyabban segíteni kell a dolgozó háziasz- Kzonyok munkáját. A jelenlegi 102 mosógép 61 porszívó és más egyéb közhasználatú cikkek további növelését tűztük ki cé­lul, hogy így Is kömnyítsük a háziasszonyok helyzetét. Fal- vainkban 24 szem fel szedő dol­gozik. A közeljövőben rneg akarjuk oldani a TÜZÉP-tele- pekröl a házhoz történő tüzelő­anyag-szállítást, Pétervátsárán mosodát és jéggyárat építünk félmillió forintos költséggel A közgyűlésen mindezekről a kérdésekről helyes ha tárgyal a tagság és megjelöli a feűada­A szövetkezeti közgyűlések elé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom