Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-18 / 40. szám

»EPÜJSAG 1964. február IR, kedd Dr. Keszthelyi Ferenc, Apc: A kifogásolt számadat sajtóhiba, a kilométer helyet valóban csupán méter értendő. Kérjük, közölje velünk; máskor is észrevételeit. Singer Imre, Eger, Bartakovics u. 18: Mint olvashatta is lapunkban, igyekeztünk felhívni az illetéke­sek figyelmét a meglevő városren­dezési hiányosságokra. Javaslatát továbbítjuk a városi tanács illeté­keseihez. Egri olvasóinknak üzenjük, hogy a jelenlegi időszakos árleszállítás nem terjedt ki minden cikkre. Ah­hoz, hogy panaszával érdemben foglalkozhassunk, kérjük, közölje velünk címét, vagy keressen fel bennünket személyesen. Kacsák Gyula, Kékestető — és több olvasónk kérésére közöljük, a hiányzó lapszámot, sajnos, nem tudjuk elküldeni, mert szerkesztő­ségünkben a régi újságokból csak a kötelező példányokat tartjuk meg. Benkő Béla, Eger: Panaszát az Állami Biztosítóhoz továbbítottuk. Sajnos, elég sok a panasz arra. hogy a jegykiadók az utas megkérdezése nélkül ragaszt­ják fel a biztosítási bélyeget. A ki­vizsgálás eredményéről értesítjük. Jánosi Sándor, Novaj, Petőfi u.: Panaszát továbbítottuk az AKÖV- höz. ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a jelenleg érvényben levő árszabályok mellett a fuvardíj fel­számolása helyesen és a törvény­nek megfelelően történt. Az AKÖV köteles minden fuvarnál külön el­számolni, a díjat, mert csak így le­het pontosan ellenőrizni a bevé­telt. Közölték azt is, hogy most van folyamatban az új árszabás ki­dolgozása, amely szerint mázsán­ként kell a fuvarért fizetni. így ezentúl valóban csak az elszállí­tott mennyiség utáni költséget szá­mítják majd fel. Senki sem felelős ? Mit csinál az ember, ha észreveszi, hogy valaki a zse­bében nyúlkáíl, lopni akar? Egyszerű: tolvajt kiált. És mi történik a tolvajjal? A bíró­ság a bűncselekmény arányá­ban börtönbe záratja. Ez csak természetes. És mi vari olyankor, ha a szövetkezetben tönkremegy 84 hektó bor, ha a pillangó­sokból elpusztul annyi, ami közel százötven mázsa érté­kes szénát adott volna, ha a szalma eQV harmada a rossz tárolás miatt használhatat­lanná válik? Mi van ilyen­kor? Semmi. Legalábbis az atká- ri Űj Élet Tsz-ben mindezt elintézték annyival, hogy a sok tízezer forint értékű kár­ért nem lehet senkit sem fe­lelősségre vonni. A kár meg­esett, a jövőben majd arra kell törekednünk, hogy ha­sonló eset ne forduljon elő, aztán — nézzünk a dolgunk után. Valahogy így. Mindenki tehetetlenül tárja szét a karját, hümmög és azt várja, hogy másválald old­ja meg a gordiuszi csomót. Hát nem furcsa? Ha vala­melyik vállalatnál, üzemben egy munkás elvisz haza egy villáskulcsot, máris összeül a társadalmi. bíróság, mindenki előtt alaposan megmondják a vétkesnek a véleményüket, fegyelmit leap, kártérítésre kötelezik, egyetlen villáskulcs miatt. Ha az építkezésről el­lopnak két zsák cementet, még nagyobb a mozgás. Foly­tassuk? Ennyiből is világos­sá lesz, hogy törvényeink és hatóságaink kellő eréllyel őr­ködnek a közösség és az egyén tulajdonának sérthe­tetlensége fölött. És a tsz- ben? Százötven mázsa széna, nyolcvannégy hektó bor, mintegy ötszáz holdnyi te­rület kalászos terményének szalmája lett semmivé Atka- ron, és emiatt senki nem ki­ált a törvény után, senki nem keresi a felelősöket, senki nem tesz semmit Mintha a közös gazdaságok működésé­hez az is hozzátartozna, hogy ott „nagyvonalúan” lehet kárt okozni, ezért senkinek még a haja szála sem görbülhet meg. Milyen alapon? Persze, ha ilyen dolgok büntetlenül előfordulhatnak, hogyan lehet ott fegyelmet követeim? Ha ilyen mértékű kára keletkezett volna vala­melyik üzemünknek. a rend­őrség már régen megindította volna a nyomozást, hogy a felelősök személyét kiderít­sék. És az atkán tsz eseté­ben? Nehéz ezt megérteni... (g. molnár) tőén fogtam át derekát. Aztá* külön Tibi. Tibi következett . Bár »»1 akartunk még egyszer menni, de ő erösködött, még köhögött is. annyira veszekedett velünk. A ródli mellettünk pihente ki a több órás csúszkálást. Aztán Tibi mérgében ráugrott, ottha- másodi- gyott minket. Hátrafordult, csúfólódva in­tegetett. Kiabáltunk neki, to­vább nevetett. Nem látta, hogy az országúton teherautó köze­ledik. Szaladtunk a meredeken. A szánkó gyorsan siklott, szinte repült. Talán elmegy előtte. A sofőr már csak akkor vet­te észre az előkerülő ródlit, amikor az nagy dobbanással ki­ugrott az árokból. Mi közben elestünk. Lassan gurultunk a. porzó, hidegen szurkoló hóban. Másnap olvastam, a felém fenyegetően néző fekete szegé­lyű papírlapot kapujukon: Sza- lár Tibor, élt 13 évet. Ilit szülei eltiltották tőlem. Kettőnket, tizenhat éves fel­nőtteket okoltak a piros havú szánkózásért. — Mióta hallgatsz — fordult felém nagyanyám. — Persze, fáradt vagy. Gyere feküdj le ... Egyáltalán nem érzek fáradt­ságot. Csak egy felébresztett, aggasztóan nyomó emléket Gyorsan ágyba bújok. Cso- dállcoznak, hogy még az olva­sásról is megfeledkezem. Két kiálló rúgó szúr olda­lamba. Ismerős rugók. Itthon vagyok. OLASZ ISTYÁW MOZAIK _________ ______ Ec séd kulturális életéből rai is. Sajnos, essen a téren nehézségek is mutatkoznak. Jelentős lemorzsolódás tapasz* talható a dolgozók iskolája* ban. A VII. és VIII. osztályok* ba hetvenkettőn iratkoztak be^ s huszonkettőn kimaradtak« mert az üzem többsége nem tudja biztosítaná a műszakosé* réket, s a dolgozók nem tud* ják bepótolni az óra anyagát. A szőlőtermesztő és a borke* zfidő szakmunkásképző tanfo* lyam III. évfolyamán szorgal­mas munka folyik. A párthelyi* ségben hetenként háromusaotf gyűlnek össze a hallgatók, 9 előreláthatólag márciusban fe* jezödik be az oktatás, ★ Ecséd kulturális élete évről* évre fejlődik, színesedik. A községben szívesen látogatnak el vendégtársulatofc is. A hit* dasd színjátszó csoport nemié* gen a Susmus című vígjátékot mutatta be, míg a karácsandi* ak a Férj feleség nélkül című zenés vígjátékukkal arattak megérdemelt sikert M előadásokat Eddig minden esetben sikerült megoldanunk az előadások témájához kap­csolódó filmvetítéseket is. ★ A Vöröscsillag Termelőszö­vetkezet KISZ-csoportja Gár­donyi Géza, A bor című szín­művével készül a járási kultu­rális seregszemlére. Péter Jó­zsef termelőszövetkezeti raktá­ros irányítja ezt a munkát — Az Aranykalász KlSZ-helyisé- gében Hegedűs Dezső vezető­ségi tag irányításával három egyfelvonásossal foglalkoznak a fiatalok; ★ A községi könyvtárban Pely­he Flórián tanár ad szakszerű tájékoztatást az olvasóknak. A könyvtárnak mintegy 100 KlSZ-korosztályú olvasója volt Az új tagtoborzás eredmény­nyél járt, s közel száz személy- lyél gyarapodott a közelmúlt­ban a rendszeresen olvasók száma. ★ Es befejezésül ejtsünk né­hány szót az oktatás halyzeté­A hosszú téli esték több lehe­tőséget nyújtanak a tanulásrá, szórakozásra Ecséden is. Amire a dolgos, nyári időszakban nem futotta, most pótolni lehet. ★ Várnai Zseni irodalmi szak­kört Szilágyi Franciska tanár­nő vezeti. Programija igen szé­les: igyekszik az ifjúsággal megszerettetni az irodalmi és költésizeti alkotásokat, önálló­ságot, előadói készséget fej­leszt a tanulókban, bemutatja a tehetségesebbek kis alkotá­sait is. A szakkör tagjai már több író, költő életét és mun­kásságát mutatták be. Nagy sikerük volt a Gárdonyi-, Ady-, Puskin- és a Várnai-műsoruk­nak. ★ Az idősebb korosztály foglal­koztatásáról, művelődéséről sem feledkeznék el a köziség vezetői. Oláh József művelődé­si otthon vezető örömmel be­szél az ismeretterjesztésről. — Csütörtökönként összejön­nek a falusiak, s szívesen hall­gatják meg az ismeretterjesztő 9U — Hát megjöttél...? — ug­rik a nyakamba húgom. A szokásos családi csókok után egy pohár vizet iszom. Megszomjaztam az úton. Kérdeznek, beszélek. Fur­csán érzem magam. Egy po­hárról, szekrénysorokról, szék­támláról emlékek jutnak az eszembe. Hallgatni szeretnék. Ülni és hallgatni a csendet. Az emlékek beszédét. Azokét, ame­lyek már csak egy-egy ismerős tárgy képe után tolakszanak agyamba. Beszélni keli. Kérdeznek. Messziről jöttem, a hegyek kö­zül. Élményt akarnak hallani. Kérdezik, hogy milyen ott a levegő, mennyibe kerül egy kiló szőlő, mikor esett utoljára az eső? Válaszolók. Sokszor oda sem figyelve, bután. Nem veszik észre. Hallgatnak. Üjabb kérdések, s míg egy Harmóniára gyújtók, van időm pihenni. — Ili menyasszony — ma­gyarázza húgom. — Lillafüre­den nyaralt két hétig, ott is­merkedett meg valakivel. Egy hónapja. Hozzá akar menni. Tegnap itt volt a srác, este ta­lálkoztam velük. Ili. El sem tudom már kép­zelni. Emlékezetem gyengén rajzol: ... barna, hosszú copf ... nagy, kíváncsi szemek... ak­kor, még diákkorában hízás­tuk indult** Milyen lehet most? Talán meg sem ismerném. Pedig emlék köt hozzá. az évek alatt elvékonyodott szállal. Egyidősek voltunk, másodi­kosak. Nyurgák, tizenhat éve­sek. Akkor még egymás mel­lett laktunk. Már második éve mentünk reggelenként együtt iskolába. Tél volt. Eleinte csak együtt jártunk, később csókalóztunk is. Kezdetben ügyetlenül, az­tán a sűrű gyakorlástól egyre nagyobb biztonsággal. Nem mondtuk egymásnak, hogy sze­retlek. Talán akkor még azt sem tudtuk, hogy mi az. Csó- kolóztunk, mert jólesett. Hideg tél volt. Nagy hó hul­lott, s aztán megfagyott a vi­lág. Ropogott a fehérség, még kesztyűs kezünket is a kabát­zsebbe süllyesztettük. Iskola utóm, voltunk, szán­kózni mentünk. A Csikóhegy­re. A község végén kis domb emelkedett (azóta már el is hordták), s ezt a halmot becéz­te mindenki Csikóhegynek. Az egyik oldala különösen mere­dek volt, kitűnő ródlipálya. Ha jól irányította az ember a szán­kót, akkor még egy árkon ke­resztül az úttestre is kisiklott. Ili öccse is velünk jött. Egy lassú mozgású, tőlünk három érmei fiatalabb, kerek fejű fiú. Felváltva ereszkedtünk le a domboldalon, én természetesen Ilivel, Előttem ük, miitdrj fél­\ • Vonaton. Az egyhangú zaka- » tolást megszokja az ember. ) Lassan, úgy tűnik, percenként : megállva baktat a néhány ko­mcsiból álló szerelvény. Álmosak )a kocsik, az utasok, a kalauz. Ja jegyet kiveszi a kezemből, ■meg sem nézi, egy lyukkal sza- ! porit ja a kis kerek köröket. ) — A végállomásig jó — ;nyom el egy ásítást, s aztán to­• vább megy. | Az ablak szinte átlátszatlanul ) szürke. Koszos. Pedig mielőtt :elindultunk, két idősebb, feke­lte köpenyes asszony hosszú [partvis felértél megkarcolgatta • az üveget. A vízzel csíkokban hefólyó kormot szétmázolták. ) Zsebkendőmbe kerül, de az- l tán ki lehet látni. Ha csak két • tenyérnyi darabon is, de látom Ja lassan továbbálló földeket, J házakat, néhol embereket. j Akácfákat. Szúrós tüskéik- :kel egy sorban meredeznek az : alacsony vasúti töltés két ol- ) dalán. Homok mindenütt. A i közeli esőtől még nyirkos, de lszétfolyó. A szél nedvesen is ifel-felkapja. Hátul, valahol a Jkocsi végében, megszólal egy '.furulya. Idősebb parasztbácsi . fújja, társa brummogva kant- ) rázik. 5 A végállomást nagyobb zök- \kenő jelzi. Megérkeztünk, meg- i érkeztem. Ü Ismerősnek tűnő arcokkal )találkozom. Négy éve voltam Jutoljára itt, akkor is csak né- •hány napig. Négy éve kerültem lel innen. Az akkor kis nyolca­dikosok már leérettségiztek ' Felnőttek, biztosítani kívánják illetéke­sek a szükséges közművesítést: utat, gyalogjárdát, villanyt, vízvezetéket, csatornázást, és ha lehet, a gázt. A környék végleges rendezése céljából épül meg az idén az almagyar- dombi települést kiszolgáló Diófakút utcai felüljáró, és várhatóan az 1965. évben, a Hadnagy utcához vezető, a Ti- nődy Sebestyén utca folytatá­sába kerülő új patakhíd. Végül a lakásépítéssel kap­csolatos idei feladat a későbbi létesítmények helyének kijelö­lése, a munkák megszervezése, alapos előkészítése. Hevesy Sándor Lakásépítési tervek Egerben sék, fel keíl emelni a nagyko­rúság határát húsz évre. S Jú­lia, az anya, a nagy erkélyje­lenet csodálatos angyala, férje Igazolására hozzáteszi; nem húszra, huszonegyre kell fel­emelni — a nagykorúság hatá­rát. Azért foglalkoztunk az egy­órás. méltán világhírű hang­játék fontosabb fordulóival, hogy érzékeltessük ennek a ki­tűnő írásnak ízét-frisseségét A fiktív mese további érdeklő­dés gyújt S ha a hallgató a hangjáték után beleolvas Shakespeare halhatalan tra­gédiájában, élménye kétszere­ződik: a mosolygás után a sza­vak szépséges varázsa repíti képzeletét az egykori veronai erkély alá. Gál Péter, a derűs, szatiri­kus játékot jói bontotta fel jelenetekre. Benkő Gyula Rómeójától több ünnepélyességet vártunk. Tólnay Klári hangjában a ve­szekedés utáni kibékülésben azt a Júliát lehet felismerni, akit annyiszor játszott és oly nagyszerűen. Örkényi Éva sem szöveg, sem hang szerint nem szárnyalt úgy, mint a Shakes- peare-dráma hőse Káló Flórián Fidele-je és Kőműves Sándor hercege emelkedik ki a jó együttesből. (farkas) S Rómeó segít. Ez ügyben be­folyása nagy a hercegnél. A csipkeverőnők hajlongása után a szállodatulajdonosokat is fogadja az egykori hősszerel­mes. Panaszolják, hogy minden valamire való vendégház, foga­dó, vagy —- uram bocsá’l — bordély az ő szerelmük emlé­két használja cégérül. S meg­tárgyalják eme rendkívüli, bár egészen természetes szentség- törést Rómeóval — üzleti ala­pon. Ebből százezer dukat haszon Rómeónak. S a többi­nek? És lám, hogy a fogadási nap­nak is adódjék sava-borsa, a küldöttségek után megjelenik apja előtt Júlia, aki éppen úgy tizenö éves, mint egykor édes­anyja volt s kéri jogát a házos­sághoz, mert az ő Rómeója tü­relmetlen és olthatatüan lángo­lása nem enged halasztást. S a híres, a minden akadályt, még a halált is legyőző Rómeóban, saját lányával szemben nem a megértés, de az apai féltés hangja szólal meg. Érveit fél- indultan és gazdagon szórja lánya elé árral, mit és miért nem érdemes tenni tizenöt éves fejjel. A kis Júlia érvei isme­rősök, így mondhatta ezt egy­kor anyja is, de az apában hajthatatlan a konofeság: hogy a házasság megakadályaztas­Shakespeare szellemi nagy­sága. drámáinak világa nem­csak elragadtatást szül, gondo­latokat is ébreszt, Muse Dalb- rayben egy szatirikus ötletet keltett életre: mi lett volna, ha Rómeó és Júlia nem halnak meg halhatatlan szerelmükkel, hanem... Tizehat évvel titkos házas­ságuk után Rómeó és Júlia köztisztességben és boldogan élnek Veronában. Azaz hogy mégsem. Kanál sincs csördü- lés nélkül, házasság sem ve­szekedés nélkül. A felejthetet­len erkély-jelenet után elkövet­kezik a sértődöttség, egymás hibáinak felhánytorgatásával, a test és lélek lassú elöregedé­sének sok-sok apró ránca. Hírük és szerelmük varázsa csak nő a világban. Veronában ritka kivétellel minden lányt Júliának keresztelnek, minden fiút Rómeónak. Bizonyára ácsért, hogy a nevek varázsa magasröptűvé fogná a gyerme­kek lelkét és szerelmét. Mert a szerelem a legfontosabb a vi­lágon! S ki lenne ebben na­gyobb tekintély Rómeónál? Fiatalok jönnek hozzá, segítsé­get kérni: szállítanák le a nagy­korúsághatárát tizenöt évre, mert a mátkaságra kiszemelt szépség anyai akarat ellenére, nem tud várni a boldogsággal. Verona gyermekei fiúsé Datbray hang*játéka A lakásépítés még mindig egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek a lakosság legszéle­sebb rétegeit érdeklik, ahol a remények megvalósulását to­vábbra is családok ezrei vár­ják. Kétségtelen, hogy a lakás­építés terén az 1945. utáni évek kezdeti nehézségeit követően javulás állott be. Ezt az állí­tásunkat bizonyítja, hogy Egerben az egy évre jutó átla­gos lakásépítés 1949—1954-ig 32 (!) —, 1955—1957 között 153, de 1958—1961 között már 215 volt Az elmúlt 1963 év ered­ménye pedig túlhaladta a há­romszáz lakást, az alábbi rész­letezés szerint: Állami lakás 55 db Szövetkezeti lakás 48 db Vállalti lakás 12 db Emeletráépítések 34 db Magánépítkezések 160 db 1963-ban épült Eger­ben összesein: 309 la­kás időpont népess« 1965. XII. 31. 42 050 1970. XII. 31. 45 550 1980. xn. 31. 66 200 Ezt a távlati tervet tekintve készültek el az 1964. évi lakás- építési elgondolások, amelye­ket az alábbiakban részlete­sünk. ★ A Hadnagy utcai lakótelep építése folytatódik. Elsősorban befejezik az 1963-ból áthúzó­dó Ar-es épületet, 39 lakással. Az ez évi tervekben szerepel az As ..A« Bi—B- jelű hazak el­ké szítése, ahol 4x40 = 160 la­kást kapunk. Ebben az évben kezdik meg ugyanitt, kapcsoló­dó beruházásiként egy nyolctan­termes általános iskola, vala­mint jövőre egy 75 férőhelyes óvoda építését. Az év végén ke­rül sor a lakótömbben terve­zett kilencemelet'es házak kö­zül az első alapozására. A Csákány utcai tömbnél — amint ezt más alkalommal már megírtuk — az idén két lakó­ház készül el, összesen 80 la­kással. A harmadik negyven lakásos ház munkáit is még az ősszel megkezdik. A Lenin út nyugati oldalán, • mezőgazdasági technikum, és A vincellériskola között kél la­kóházat építenek ebbe.« az év­Bármennyire is biztatóak azonban a fenti számok, nem hallgathatjuk el, hogy (talán az utolsó egy-két év kivételé­vel, ahol azonban a pontos sta­tisztikai adatokat még nem ismerjük) a lakásépítkezések üteme nálunk nem tartott lé­pést a népesség gyarapodásá­val. Így például 1949 és 1960 között á népesség számának emelkedése 120,4 százalék, ugyanekkor a lakások mennyi­ségének növekedése pedig csu­pán 116,4 százalék volt váro­sunkban. Ezért történt meg, hogy a bevezetőben említett növekvő évi lakásgyarapodás dacára, 1961. L 1-én is még Egerben a családok száma 13150, a lakások száma pedig- csak 10 795 volt! § Figyelembe véve a várható § lakosságszám-növekedéssel § kapcsolatos igényeket, — de a| mutatkozó lehetőségeket is, la-5 kásfejlesztésd terveink a követ-§ kezőek: § Családok Lakások § % száma K 13 880 12 500 2 14 900 14 400 $ 21 500 21 500 § ben, a két házban 32 lakás lé-§ tesül. A közelben, a Puky Mik-§ lós utca mellett négylakásos, e kis társasházak sora épül. § Az OTP az Almagyar-dom-§ bon az idei nyáron átadja a§ 40 sorház-lakást boldog tulaj-£ donosainak. Az új „Hotel | Eger”-rel szemben, ugyancsak 2 az OTP, megkezdi ebben az-j évben három, többszintes tár-j sasház építését, 48 lakással. 3 Talán sor kerül az Almagyar-§ dombon újabb OTP-lakások § megvalósítására is. § Tervezzük a városban több, r úgynevezett „foghíj-telek” be-ji építését (Mártírok tere 3., Sza-S badság tér ll., stb.) —, de azS emeletráépítések a kevésbé :• gazdaságos lehetőségek miatt S lassanként elfogynak (Telekes- § sy u. 8. épül még). A xmgá-Kj nosok családik áz-építkezései á természetesen tovább mennek S majd, de az külön tárgykör, § amelyről egyszer részleteseb- r ben kell megemlékeznünk! * Befejezésül még csak any-§ nyit, hogy az új lakótelepeknél*'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom