Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-08 / 210. szám

2

NEPÜJSAG

1963. szeptember 8., vasárnap

Az ű| Bulgária tizenkilenc éve

A testvéri bolgár nép szeptember 9-én ünnepli felsza- badulásámak 19. évfordulóját. A népi hatalom csaknem két évtizede alatt Bulgária a gazdasági fejlődés hatalmas útját tette meg. Erről — a megtett útról és a táviatokról nyújtunk most adatokat.

Bulgária egykor elmaradott agrárország volt. 1939- ben az ipar a társadalmi termelésnek mindössze 25 százalékát adta, jelenlegi részaránya azonban rnár 75 százalékos. Az ipari termelés 1962-ben tizenötszöröse volt az 1939. évinek.

Az ország széhtermelése az 1939. évi 2,2 millió tonnáról 1962-ben 20,8 millió tonnára növekedett.

Ami a kohászatot illeti, a valóságban nem létezett a régi Bulgáriában, ,1962-ben viszont a nyersvas termelése meghaladta a 220 000 tonnát, az acélé pedig a 422 000 tonnát, — az 1939-es 5500 tonnás acéltermeléssel szemben. Az agy főre jutó termelés tekintetében — Bulgária már két évvel ezelőtt maga mögött hagyta az Egyesült Államokat.

Az elavult üzemek korszerűsítése és új szövő-fonó gyárak létesítése eredményeként a pamutszövet termelése az 1939-es évi\34 millió méterről 1962-ben 242.5 millió méterre, azaz nyolcszorosára növekedett. Bulgária egy főre jutó termelése ily- módon magasabb, mint Franciaországé, vagy Olaszországé.

1944. szeptember kilencediké előtt a falvak álig 3000 traktorral rendelkeztek, ez a szám 1962-ben 48 375-re

emelkedett.

Az átlagos tejhozam tehe-i nenkén az 1939-es 450 literről 1962-ig 1262 literre nőtt.

A bolgár mezőgazdaság össztermelése 1960-ban 72,8 százalékkal múlta felül az 1932—1938-as átlagot.

A nemzeti jövedelem 1939- től 1962-ig megháromszorozódott.

A második világháborúban elsüllyesztett bolgár kereskedelmi flotta álig 30 000 tonna teherbírású volt, a jelenlegi viszont felülmúlja a 210 000 tonnát. Bulgária két év óta elismert tengeri ország.

Az idei szeptember 9-ét nevezetessé teszi, hogy1 a bolgár nép olyan gazdasági eredményekkel dicsekedhet, amelyek példátlanul állnak az ország történetében. Egyetlen esztendő — 1963. folyamán — 76, a népgazdaság számára fontos létesítményt adtak, vagy adnak át rendeltetésének, a még hátra levő hónapokban.

A Burgasz melletti kőolajfinomítóban — szovjet nyersolajból — elkészült az első bolgár benzin. Termel már a Sztara Zagora-i műtrágyagyár. Jambolban felavatták a korszerű és hatalmas textilkombinátot; valamint az 500 000 kilowatt kapacitású Marica- Izitok erőművet. A Bolgár Népköztársaságban az idén hat naponként üzemet avattak.

Nézeteltérések a Malaysia államszövetség körül

MALACCA (MTI): Tunku Abdul Rahman, malájföldi miniszterelnök szombaton egy beszédében támadta a leendő Malaysia államszövetségben Malájfölddel és Észak-Bomeoval együtt részt vevő Singapore és Sarawak kormányát.

Mint a Reuter jelenti, Abdul Rahman a sarawaki kormányt hibáztatta a Sarawakban a közelmúltban lezajlott Malaysia- ellenes tüntetésekért.

Értesítjük kedves vevőinket,

hogy központi irodánkat 1963. szeptember 9-vel kezdődően, Eger, Dobó tér 1. szám alatt átköltözés miatt megszüntetjük.

Uj címünk: Eger, Makiári u. 154 sz.

Postacímünk: Eger, 1. Pf. 91. (Műtrágya és növényvédőszerre vonatkozóan is.)

A fenti időponttal egyidejűleg a műtrágya és növényvédőszer osztályunk címe is megváltozik.

Űj címe: Eger, Raktár utca 1. sz.

Közöljük, hogy a fenti időponttól kezdődően a belvárosban tájékoztató szolgálat céljára irodahelyiséget tartunk fenn.

Címe: Eger, Dobó tér 1. (volt irodában).

Telefonszámok: 15-59 és 17-84 központos kapcsolással:

Igazgató.

Áruforg. Főoszt. vezető.

Gép- és Vegyes Osztály

Gép, szeráru, hengerelt áru, len-kender

ruházat, melegágyi ablakkeret és berendezések, csőváz, kévenád, nádpalló előadó és ezek raktárai.

Alkatrészosztály: alkatrész, gördülő csapágy, műszakiáru előadó és raktár.

Műszaki előadó, szállítási előadó, szerelő.

Főkönyvelőség: számlázás, könyvelés, pénzügy.

24-25' közvetlen vonalon: (Központból nem kapcsolható.) Műtrágya osztály és raktár. 14-55, 17-60. közvetlen vonalon. (Központból nem kapcsolható.)

a Tájékoztató szolgálat

„Feleimen cinikus játék...“

A Neues Deutschland vezércikke Wilty Brandt beszédéről

BERLIN, (MTI): — A leg- hoz tartozik. Végső soron tehát utóbbi hetekben a világpolit'i- a nyugatnémet szoriáldemok- kában történt örvendetes ese- rácia vezérei éppen úgy, mint mények mély benyomást gya- Adenauer nem akarják elis- koroltak a nyugat-berlini la- merni a 2. világháború után ki- kosságra is — állapítja meg a alakult fejlődésnek azt az alap- Neues Deutschland vezércikke, vető tételét, hogy két különböWilly Brandthak a nyugat- ző társadalmi rendszerű német berlini képviselőházban mon- állam létezik és még a külön- dott beszéde azonban azt mu- álló város: Nvugat-Berlin. tatja, hogy ezt a lehetőséget Willy Brandímak a „közbeeső egyszerűen eldobták maguktól, megoldást'’ hangsúlyozó kije- Willy Brandt engedett a CDU- lentései és „emberi kapcsola- politikusok és a saját pártja- tokra” irányuló javaslatai tehoz tartozó Wehner és Erler hát csak felelőtlen, cinikus já- nyomásáriak. Beszédének alap- tékra mutatnak, mert aki a vető tételei a következők: tárgyalásokat elhárítja, nem

1. Elhárítja az NDK-val való akarja a kérdés rendezését,

tárgyalások gondolatát. Tárgyalni pedig csak az egyet2. Véleménye szerint Nyugat- len illetékes fórummal lehet: Berlin Nyugat-Németország- az NDK kormányával. '=$GSc»cigQtsaí<®cfr ■ •■-.

| HÁZAT

kedvező fizetési feltételek melle!! vásárolhat

Bolgár Népköztársaság

A Topolnica Gát vízi erőművének egy részlete.

(MTI Külföldi Képszolgálat)

Hongkong és a kínaiak

MOSZKVA (TASZSZ):

Jurij Popov, aki nemrég körutat tett Hongkongban, az Izvesztyija heti mellékletében beszámol tapasztalatairól. Rámutat arra, hogy Hongkong angol gyarmat, egyike az Ázsia földjén még megmaradt gyarmatoknak. Más ázsiai országokban, például Indiában, Indonéziában már felszámolták a gyarmati uralom utolsó maradványait is, de Hongkong, ez az ősi kínai föld továbbra is angol koronagyarmat.

— A kínai .vezetők — emeli ki Popov —, akik szavakban rendszeresen fellépnek a gyarmati rendszer ellen, sajnos, nem tettek semmiféle reális lépést, hogy felszabadítsák a gyarmati elnyomás alól ott élő hárommillió honfitársukat.

— Az utóbbi időben — folytatja a cikkíró — Hongkong egyre inkább a Kínai Népköz- társaság és más ázsiai országok ellen irányuló ellenséges tevékenység támaszpontjává vált. A hongkongi kikötőben talál menedéket a 7. amerikai flotta, amely tudvalévőén

többször is provokációs akciókat hajtott végre Kína ellen. Hongkongból irányítják az Indonézia ellen, Sarawak és Eszak-Borneo szabadságharcosai ellen irányuló üzelmeket. Hongkong a különböző ázsiai országok ellen irányuló nemzetközi kémkedés fészke. Talán mondani sem kell, mennyire veszélyes a gyarmati rendszernek ez az eredetileg kínai földön berendezett támaszpontja.

— Vajon mi az oka annak, hogy a kínai vezetők, akik olyan haragtól izzó beszédeket intéznek a gyarmatosítók címére, semmit sem tesznek, hogy megszüntessék a gyarmatosítást saját földjükön? Az elemi emberi logika alapján nehéz magyarázatot találni erre. A kínai vezetők, akik saját demagóg beszédeik rabjává váltak, és már nem látják a világot a maga igazi valóságában, nem akarják észrevenni ennek az élősdi városnak orrfacsaró bűzét, — írja befejezésül Popov.

EGERBEN:

Csíky Sándor u. 23. szám.

Május 1. u. 38. szám.

Dobó u. 4. szám.

Bacsó Béla u. 1. szám.

Lenkei u. 2. szám.

Sertekapu u. 38. szám.

Bartók Béla tér 1/a szám.

Makiári u. 26. szám.

Makiári u. 52. szám.

Makiári u. 93. szám.

Mária u. 4. szám.

Rózsa u. 6. szám.

Torony u. 3. szám.

GYÖNGYÖSÖN: i

Deák Ferenc u. 6. szám.

Deák Ferenc u. 29/1. szám.

József u. 5. szám.

Nemecz József u. 12. szám.

Nemecz József u. 14. szám.

Vachot Sándor u. 6. szám.

Petőfi u. 16. szám.

Petőfi u. 66. szám.

Rózsa u. 3. szám.

Rózsa u. 5. szám.

Damjanich 15. szám.

Hámán Kató u. 1. szám.

Stromfeld Aurél u. 14. szám.

HATVANBAN:

Mártírok U. 14. szám.

Szövetkezet ü. 1. szám.

Érdeklődni lehet as OTP egri, illetve Gyöngyösi és hatvani fiókjaiban

jTLlhl iiejii (iit „kalcuiái'CL

JflÁtfade.mLiJk.éiL ?

Mikor szétmorzsolták az első kalászokat, . nem tudták: sírjanak-e, vagy átkozódja- nak. Alig pergett szem belőle. A rideg számok így rögzítették a szomorú tényt: a mátrade- recskei Rákóczi Tsz-ben 1963. nyarán a búza átlagtermése nem érte el a négy és fél mázsát. Az őszi árpa is néhány kilóval „fizette túl” a három mázsát. A munkaegységre osztható termény előreláthatóan így csak lkiló búza, -'s 1 kiló árpa lesz... a tervezett 20 forinton felüli munkaegység helyett.

A tsz reménytelenül „sorba áll” a Nemzeti Banknál és több mint egymillió forint vár törlesztésre, a korábban felvett hitelek miatt.

A közös gazdaság vezetői, tagjai most ezekről a nyomasztó tényekről, számokról álmodnak éjszakánkint, s ezek telepednek lidércként napjaikra is, amikor egymástól kérdezik: hogy történhetett ez, lehet-e másként?

Az istenre kenjük?

A falu „ezerbölcsős” utcáján, amelynek gödreiben fedezéket találhatna századnyi katona is, lépésben döcög az új Super. Ülésén kuporogva, hallgatagon kapaszkodunk a szomorú tényeket rögzítő beszélgetés után. Az elnök, ifj. Fodor Bertalan (itteni nevén: „Berta”), arcán mélyen, élesen ülnek a barázdák, s komoran köszön- get a szembejövő embereknek. Nagyon groteszkül hatna most

kedvenc mondása: „Ha nem lesz kenyér, eszünk kalácsot!”

Kalácsot? Hisz elharapja a nyelvét itt az ember, akár ugrándozó Zetoron kezd beszélni, akár a szövetkezetiekkel száll vitába.

Ki a hibás? Ki a hi.. .-bás? Ki a hi.. .-bás? Mintha ezt nyöszörögné a két pótkocsival terhelt gép is, s ezt szegezik maguk és egymás mellének a rákóczisták is.

— Nem termett búza! Az istenre kenjük? — fakadt ki a szövetkezet idős tagja, mikor kérdezgettem a baj okáról: — De mondja meg, hogy lehetne itt jó termés, mikor „elfárad a kalász”, mire a hegyen felkapaszkodik. Most aztán kereshetjük a félmilliót, magán a jó istenen!

Az indulatos kitörést hallgatva, csendesen kockáztattam meg a közbevetést; mennyire földi dolgok nehezítik itt a gazdálkodást, hisz ők is tudják, mennyire betegesen aránytalan gazdálkodásuk, mikor a meredek domboldalakon a szántóterület 68 százalékán termesztenek kalászosokat, miközben ezertől is több sertés, szarvasmarha, meg juh csak szinte a minimumot kaphatja meg a takarmányból!

így esnek él a nagy jövedelemszerzés nagy lehetőségétől, amelyhez persze hozzátartozik, hogy az egyéb pénzszerzési lehetőségeket sem hasznosítják megfelelően, — gondolunk itt

különösen az erdőgazdálkodásra.

Ez tehát

a jövedelmezőség „nagy tévedése”.

De mégsem ez az egyedüli oka az eredménytelen gazdálkodásnak.

Az egyéb bajokra már a tavasszal rátapintott a járási tanács dokumentációs vizsgálata, amelynek 72 oldalas, javaslatokkal teli jegyzőkönyve szinte háborítatlanul hever azóta is a szövetkezet zsúfolt irodájának szekrényeiben.

Itt a hizlalás, a tenyésztés szülné a pénzt... de a nagy beruházás még nem hozta meg az eredményt. Jó néhány millióba került a szép, de nem tökéletes istállókkal, fénylő hidroglóbusszal felszerelt tanyaközpont, amelynek talmi csillogása nem felejteti az elkeserítő tényt, hogy a vizet lajttal kell hordani a „vízvezetékbe”, a cseppet sem higiénikus patakból, betegséget, ragályt terjesztve a jószágok között, reménytelenül várva az ezer méteres kutatófúrás megkezdését, amely talán megoldaná az évek óta akadozó vízellátást.

Az állattenyésztésnek kellene hoznia a jövedelmet... de itt Derecskén, aligha lehet még beszélni korszerűségről, hasznosságról, hiszen a juhok százai ..felesbe” adják csak a bárányt, a lovakat nem tudják hasznosítani kocsisok híján, hiszen a 24 fogathoz, hathét hajtó ha akad, a többi 16 haszon nélkül pusztítja az abrakot, tavaly óta. S az egykoron annyira dédelgetett lovakra, most így förmedt az elnök: (nagy igazsága lévén szavaiban):

— Ezek a virslinek való dögök, megesznek bennünket! Ezreseket zabáinak fel mindennap !

Mégse selejtezik ki, adják el e haszontalan párákat. A gépek jönnek egymás után, most kaptak egy Super Zetort, s még kettő jön a meglevőkhöz, ám a lovak maradnak, és „eszik a jövedelmet”.

A pénzt az állattenyésztésből várhatnák ... hiszen ezen a tájon, ahol kevés a munkaerő és nagy a földterület, a gépesített takarmányterm»sz- tésnek és az állattenyésztésnek van jövője. De nem úgy, ahogy a derecskeiek csinálják.

Ottjártunkkor is bőgve tértek „nyugovóra” a tehenek, tőgyüket feszítette a tej... és nem volt, aki megfejte volna őket.

Hagyták

a készet veszni,

mert az állatgondozók és a fejősök havi fixet követelnek, a kialkudott 45 munkaegység helyett, s naponként 30—40 tehén maradt fejés nélkül, hogy kikényszerítsék a fixet a szövetkezettől ... maguktól.

Kévésükét zavarta a pattanásig feszült tőgyekkel várakozó állatok bőgése, csak né- hányan maradtak ott, becsületből.

Lakatos Istvánná tövig kopott körmökkel, sírással küz- ködve ül estéről estére a fejőszékre, s míg keze bírja, feji a jószágokat. Huszonnyolcat — az asszonynorma előírt tizenöt helyett. Mellette Fónad Istvám-