Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-31 / 126. szám

1959. május 31., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Gyöngyösi mozaik Az elmúlt napokban Gyöngyösön jártunk,, körül­néztünk a városban, beszélgettünk emberekkel, s ami ta­pasztalatot szereztünk, itt írjuk le. Elöljáróban csak any- nyit: Ma Gyöngyösön járni valóságos felüdülés. Pezsgő, mozgalmas az élet mindenütt — s ezt ez alkalommal nein arra értjük, hogy az emberek minden reggel munkába mennek, s onnan hazajönnek, nem az idegen Icirándulók és turisták kisebb-nagyobb csoportjait értjük ezalatt —, hanem azt a munkát, amelyet a lakosok — kezdve a város párt- és tanácsvezetőitől az üzemi munkásokon, kisipa­rosokon át a kis általános iskolásokig — végeznek önere­jükből és önszántukból Gyöngyös szebbé, gazdagabbá té­tele érdekében. íme a mozaik... A belvárosban is, a külső kerületekben is, igen sok most sarjadó, most lombosodó fia­tal facsemetét láthat a járó­kelő. Az idei év tavaszán nem kevesebb, mint 40 ezer fiatal fát ültettek ki 'a város lako­sai^ mindenütt pótolták a hiá­nyokat. És mindjárt .meg kell jegyezni. azt is: akik elültették a fákat, azok vigyáznál! is ra­juk. Barbár fatördelésnek, a fiatal csemeték pusztításának még csak a nyomát sem lát­tuk. A faültetést és a fák ápolását, őrzését a lakosod mind társadalmi munkában végezték, s végzik. ★ Az előjib társadalmi mun­káról volt szó, beszéljünk er­ről hosszabban is. Az idei év városfejlesztésére — 20 szá­zalékos hozzájárulásból 2,850 ezer forintot szavazott meg a városi tanács, s ehhez szám­ba vettek mintegy 100 ezer fo­rint értékű társadalmi munka­felajánlást is.' Ez a terv azon­ban az idő múlásával teljesen felborult — méghozzá pozitív előjellel borult fel. A város- fejlesztési tervek megvalósítá­sára olyan társadalmi erők mozdultak meg, amelyeknek összesített értéke már most ■sokszorosa a korábbi 100 ezer forintnak. A városi pártbizott­ság és a tanács kezdeménye­zésére ugyanis nagyszabású felvilágosító munka indult meg - a helyi üzemekben, in­tézményekben, s a nagy tag­létszámú társadalmi és tö­megszervezetekben, amelyek célja az volt, hogy .minél töb­bem vegyék ki részüket az idei fejlesztési terv megvalósításá­ból. A mozgósítást a párt- alapszervezetek népnevelői, a tanácstagok, a tömegszerveze­tek, a különböző népfront-bi­zottságok aktívái végezlek, s nem eredménytelenül. A nép­nevelők és aktívák meggyőz­ték az embereket, hogy amit építenek, amit megvalósítanak •— az városuk és önmaguk ja­vát szolgálja. -•. ★ A város belterületén egy ko­rábban elhanyagolt részen új teret építenek — társadalmi munkával. A tervek szerint ezen az új téren helyezik majd el Nemecz Józsefnek, a város 1919-es kommunista mártírjának szobrát. A tér építésében a város valameny- nyi üzeme, iskolája részt vett már eddig is. A társadalmi munkát a, városi tanács veze­tői és tisztviselői kezdték meg, az ő példájukat követve azóta is nap mint nap megje­lentek ott társadalmi munká­sok, akik szabad idejük jó né­hány óráját áldozzák arra, hogy az új tér — a Nemecz József tér — miélőbb elké­szüljön s ezzel egy szép, üde színfolttal legyen gazdagabb a város. ★ Gyöngyösön épül az ország egyik legnagyobb befogadóké­pességű és egyik legmoder­nebb felszerelésű szabadtéri színpada. Az Orczy-kastély parkjában épülő modem sza­badtéri színház nézőterére nem .kevesebb mint négyezer em­ber fér majd be és színpada akkora lesz, hogy a Magyar Állami Népi Együttes teljes, taglétszámával és legnagyobb műsorával is elfér majd raj­ta. A színpad előtt — közvet­lenül az Orchester mögött — mintegy két méter széles víz­medence húzódik majd, amely­ben akár vízirevűt is rendez­hetnek. A színpad két oldalán forgó rész lesz. A világítást két terméskőből építendő, mintegy hat mé+er magas to­ronyból biztosítják majd. A nézőtér a színpad felé lejt és homorú an lesz kikéoezve. úgy. hogy minden pontjáról kitűnő látást biztosit a színpadra. E korszerű szabadtéri szín­ház úgyszólván teljesen társa­dalmi munkával épül. Pénz és anyag beruházás mindössze félmillió forintot tesz ki, ,.de ha a színpad teljesen elkészül' mintegy kétmillió forintot ér. Ebből a két számból az el­végzendő társadalmi munka értéke könnyen kiszámítható. A társadalmi munkában nap mint nap 60—100 ember vesz részt: az Autóközlekedési Vál­lalat, a XII-es akna, a Váltó- és Kitérőgyár, a Kenyérgyár, a Vágóhíd, a Kórház dolgozói, a tanács vezetői és tisztviselői, a tanácstagok, az MTH-iskola, az általános- és középiskolák tanulói egyaránt. A földmun­kák nagy részét már elvégez­ték, eddig mintegy háromezer köbméter földet mozgattak meg. Most ássák a világítótor­nyok alapjait, s a hátsó ma­gas kerítés alapját is. A kőke­rítés tetején húzódó díszes vasrácsozatot a .helybeli Vas­es Fémipari Vállalat dolgozói készítik el társadalmi munká­ban ..; Az építkezés nagy ütemben folyik, s a nyári sza­badtéri színház — reméljük mihamarabb elkészül. ★ ‘ ■ Ugyancsak társadalmi mun­kában épül Gyöngyösön a 800 személyes szabadtéri széles­vásznú mozi is. Most már a vetítőfal befejező munkáit végzi,!. Elkészült a gépház is, és csak a nézőtér , rendbeho­zása és berendezése van hát­ra. A nézőtérről a felesleges földet a helybeli általános is-, kólák tanulói hordjál? le és egyengetik ki megfelelően a talajt, Az előadások — a mun­kálatok ütemét tekintve — hamarosan megkezdődhetnek a szabadtéri moziban. ★ Mindezek nagyobb létesítmé­nyek, de essék szó az ,.apró- ságok”-ról i" Az idei évben jelentősen bővítik a város víz­vezeték- és csatornahálózatát; sor kerül nagyobb közvilágítá­si hálózatbővítésre is. Mind­ezeket leginkább a város kül­ső kerületének lakói igénylik már régebbi idő óta, s most ez az év meghozza az igények kielégítését. Az a nagyarányú társadalmi megmozdulás, amely tapasztalható Gyöngyö­sön, lehetővé teszi számos olyan városfejlesztési elgondo­lás idei megvalósítását, ame­lyet későbbre terveztek. En­nek egyik eredménye az, hogy Gyöngyös Felsővárosban —, ahol mintegy tízezer emberéi — gyorsabban épül fel a mint­egy félmilliós beruházást igénylő orvosi rendelő és or- vos'akás. Ugyancsak ez a nagy­értékű társadalmi munkafe1- ajánlás-sorozát teszi lehetővé azt is. hogy a korábban terve­zett hétkilométeres járdaépí­tés helvett, 14 kilométer új járdát éoítsenek a (városban, s különösen a külső kerületek­ben. ★ Ez a néhány adat. világosan megmutatja, hogy milyen óri­ási alkotóerőt rejt magában az emberek önkéntes, társadalmi munkavállalása — az a fele­lősség, arrWvet a lakosok vá­rosuk fejlődése iránt éreznez. Még egy rövid kis számítás ennek bizonyítására: a város­ban — különböző szervek és aktívák útján — mintegy 20 ezer ember mozgósítható tár­sadalmi munkára. Ha ez az ernbértömeg egy évben coak két napot dolgozik társadal­mi munkában, ez — egy köze­pes napszámot véve alánul. — csaknem két és fél millió fo­rint értéket ielent. Ez pedig nem kis összeg. ★ ! i Ezt láttuk, ezt hallottuk, ezt tapasztaltuk Gyöngyö­sön. Fejlődik, szépül, gaz­dagodik a város, s ez min­den egyes lakójának érde­ke — ugyanakkor érdeme is, amennyiben mindannyi­an részt vesznek abban a munkában, amely ezt az eredményt hozza és gyara­pítja. DÉR FERENC A MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat központjának Sajnos, nem mai keletű a dolog, amiért szót emelünk. Reméljük, nem hiába! A Ké­kestetői Utasellátó helyiségé­ről van szó, amely évek óta minden kritikán aluli álla­potban van. Ügy gondoljuk, hogy amikor az országban a vállalat kezelésében levő Utasellátó meglevő helyeiről megemlékezünk, csak az el­ismerés hangján szólhatunk, valóban minden igényt ki­elégítő, higiénikus, udvarias kiszolgálásban részesülnek, akár a Balaton környékén, hajón, gyorsvonaton, s már- sutt is a vendégek. De vajon miért mostohagyer­mekként kezeli az Utasellátó Üzemi Vállalat vezetősége, műszaki osztálya a kékeste­tői üzemegységet. Talán az illetékesek nem tudnák, hogy az ország legmagasabb pontján, legszebb táján fek­szik? Vagy azt sem tudják, hogy idegenforgalmi szem- 1 pontból nézve egyik legláto- f gatottabb helye az ország-f> nak, a turisták, külföldiek. > betegek, de nem utolsósor-;; ban kirándulók, gyerekek? szárai ezrei keresik fel, gyö- J nyörköduek a táj szépségé- \ ben. Satnos az örömből és gyönyörködésből hamar üröm lesz. ha bemennek frissítőt, vagy éppen enni­valót fogyasztani. A helyiség fala fekete, pe­nészes. a kiszolgáló pultnál bele hull a vakolat a pohár­ba. szennyes, piszkos a he­lyiség fala. Ezt az áldatlan állapotot sürgő«"-« rr»-*« 1-e'l szüntetni­ük az illetékeseknek. (Tóth József) — SZÁZ BUDAPESTI kö­zépiskolás látogatott el csütör­tökön délután a Mátravidéki Erőműbe, hogy megismerked­jenek az ország egyik legna­gyobb energia-üzemével, az üzem munkájával, az ott dol­gozó munkások életével. A bu­dapesti fiatalok gazdag tapasz­talatokkal távoztak az üzem­ből. illetékesek figyelmébe! Egerben, a színházzal szemben autóbusz menetrend táblát állítottak fel. A tábla nagyon szép és ízléses, di­cséretre méltó. Csak egy a baj: olyan magasra van té­ve, hogy nehezen olvasható. A másik oldal, mely a vasút felé irányuló járat menet­idejét tünteti fel, oly apró betűkkel van írva, hogy azt már csak az igen jó szemű­ek tudják elolvasni. Ezért több olvasónk kéré­sét tolmácsoljuk akkor, ami­kor arra kérjük az illetéke seket, hogy legalább egy mé­terrel alacsonyabbra helyez­zék el, s így az apróbetűs tábla is jobban olvasható lesz. A GYÖNGYÖSOROSZI bá­ty ászok és az ércélő munkásai Molnár Gáspárt most újra megválasztották az üzemi bi- :ottság élére. Eddig elnök volt, nőst titkár lett, mert a gya- torlati munka többségé a tit- ; arra tevődött át. Közel há- •om esztendőn keresztül, imióta mint szakszervezeti el­lök működött, ő volt a tevé- ieny irányító, igen jól végezte nunkáját, , úáyannyira, hogy nőst, mikor az új választásnál i feladatok többségét a titká- •okra ruházták, őt tették meg Itkámak. Molnár Gáspár alacsony, nozgékony ember. Ingujjban, éjén a hátratolt svájci sapká­éval, semmivel sem néz ki ^ násképp, mint a többi mun- !ás. A beszéde, gondolatainak ■endszere utal inkább arra, iogy vezető pozícióban ««an, ihogy elmondja, miként zajlott e a szakszervezeti választás: aontosan az előírásoknak meg­felelően. Persze ebbe a rendszerbe be­levegyül az egyéni ízessége is. — Szavazófülkéket állítot­tunk fel — magyarázza — azonban tudja, hogy van már az ilyenkor, csak kevesen men­A bizalom eredete tek be a fülkébe, úgy történt a szavazás. Mi mondtuk, menje­nek be, de tiltakoztak a mun­kások, hogy nekik nincs semmi titkolni valójuk. Először azt hittem, sok ellenszavazatot ka­pok és mikor a végén megszá­moltuk, mindössze három volt. Az üzem 80 százaléka szak- szervezeti tag. Szerénység ta­lán, hogy több ellenszavazatra számított, mert ezek a szak- szervezeti tagok elégedettek vele. Gyurkó László, az ércelő üzemvezető mérnöke, elmond­ta róla, hogy Molnár Gáspár nagyszerűen megállja a helyét. Neki személy szerint nem sok elintéznivalója akadt eddig az üzemi bizottság elnökével, de azt ő is látja, hogy mindenütt ott van, ahol a munkások ér­dekében kell szólni. Azt mondja Sun László vil­lanyszerelő: — OLYAN EMBER az üb­titkár, aki ha árról van szó. nem restelli fellapozni a Mun­ka Törvénykönyvet és ha iga­za van a munkásnak, minden­képpen eljár áz érdekében. még akkor is, ha oda kell ütni az asztalra. De Szatmári József kőműves is ezen a véleményen van. — Hogy miért választottuk meg Molnár Gáspárt megint? Mert megérdemelte. Előfor­dult, hogy pénzre volt szüksé­gem. De nagyon gyorsan ám. Segélyt kértem. Elintézte, szinte még ki sem mondtam, hogy mit akarok, máris a ke­zemben volt a pénz. De mást mondok, el akarták vonni a prémiumunkat jogtalanul. Mentünk az üb-elnökhöz. Meg­kaptuk. Molnár Gáspár nemcsak lát­ja, hogy mi a feladata, hanem igyekszik is megfelelni annak. Maga mondja: „az üb-titkár­nak a születéstől halálozásig mindenbe benne kell lennie.” Törődnie, foglalkoznia kell az emberekkel, de van egy másik feladata is, hogy a munkát összehangolja. Együtt kell szervezni a gazdasági és a mű­szaki vezetőkkel. .Ha fegyelmi tárgyalás van. kiállni a mun­kás mellett, ha igaza van, vé­deni mindaddig, amíg az igaz­ság engedi. Ugyanakkor szer­vezni a munkaversenyt, dol­gozni a nagyobb termelési eredményekért, tehát egyszer­re szolgálni a társadalmat és a munkás egyéni érdekét. A tervei a jövőt illetően: mindenképpen megszolgálni a dolgozók bizalmát. Egy ilyen választás, látni, hogy annyi em­ber bízik benne, megkétszerezi az erőt, a munka lendületét — Megjavítjuk a munkavé­delmet. A bányában a vágatok helyenként keskenyek, ezt meg kell vizsgálni. Az újításokat csak úgy fogadják el, ha ki­dolgozzák azokat. Gyakran pe­dig egy újítás nem több, mint egy ötlet. Itt segíteni kelL Sok feladatunk lesz a jövőben — mondja az újraválasztott üb- titkár. MARIS SZERVEZ, olyan erővel, amilyennel csak az rendelkezik, akinek született tehetsége ez. Többfelé hívják, telefonál, pár perc múlva kez­dődik az üzemi bizottság érte­kezlete, már csak a titkárt vár­ják. A titkárt, aki nemrég még elnök volt, s azért késik egy pár percet, mert most már titkár... Kiss János ÁpjaniuUua pia Őket köszöntjük, őket ünnepeljük, rájuk gotido- lank: a gyerekekre. Ez az ő napjuk, állami ünnepük, ami­kor szinte csomópontba fut össze a milliónyi szülői szív szeretete. aggódása és reménye. Okét köszöntjük, akik még pólyában, vagy tipegőben, mutálni kezdő hanggal, vagy kis babos szoknyában járják, tipegik, botladozzék életük útja első métereit. Nem is nekik szól ez a nap: nekünk, szülőknek: vigyázzunk rájuk, vigyázzunk a hol- napukra. Ne maradjon árva a baba, és a futball-labda, ne legyenek árvák és éhesek, ne legyenek csontig soványo- dott rongyosak, riadtak és kétségbeesettek. Éljenek bé­kében, nőjenek nagyra, szépre egy gazdag és békés országban, egy egész békés világban. Ne ismerjék meg a fegyverek zaját, a háború rikoltó, pusztító rémét... Kicsi fiam. ne játsz ólomkatonát... vagy inkább csak azt játszd, és rabló-pandúrt és fogócskát és lábad, ne tanulja meg a remegést. Őket köszöntjük és a magunk felelősségére kell gon­dolnunk, hogy a gyermekmosoly ne hervadjon le soha, soha a pufók arcokról, hogy magunk is erőben, egészség­ben nevelhessük őket: igaz emberekké. Nevessetek, játszatok, tanuljatok: tiétek a ma, a holnap, tiétek ez az egész nagyon, nagyon szép élet. Mi nemcsak álmaitok, de jövőtök felett is vigyázunk! Ügy lesz!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom