Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-31 / 126. szám
4 KÉPÚJSÁG 1959. május 31., vasárnap TERMELŐ SZŐ VETKEZETI Megvannak megyénkben a feltételek a termelőszövetkezetek megszilárdításához, a tagság eredményes munkájához — Lendrai Vilmos elvtárs nyilatkozata — X Heves megyei Népújság Szerkesztőségének munkatársa felkereste Lendvai Vilmos elvtársat, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét és felkérte, hogy a lap olvasói részére a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos néhány kérdésre adjon tájékoztatást. Kérdés: Milyen eredmények vannak ma megyénk szövetkezeti mozgalmában? A termelőszövetkezeti mozgalomra jellemző, hogy ez év tavaszán megsokszorozódott a termelőszövetkezeti tagok száma és a termelőszövetkezetekbe bevitt jöldterület nagysága. Amíg a korábbi években termelőszövetkezeteket főleg szegényparasztok és kisparasztok alakítottak, most termelőszövetkezeteinkbe tömegesen léptek be a középparasztok is, így vált lehetővé, hogy egész községek, sőt járások dolgozó parasztsága tért át a termelőszövetkezeti útra. Igv például a hevesi járás termelőszövetkezeti járás lett. egy-két község 'kivételével, a füzesabonyi járás községei is termelőszövetkezeti községekké alakultak át, de a többi járásokban is alakultak : ermelőszövetkezeti községek, így a gyöngyösi, a hatvani, egri es pétervásári járásban is. A termelőszövetkezeti szervezkedésnek az a módja, amely ez! évben folyt és az eddigi szervezések közül a legmegfelelőbb: a község egész dolgozó parasztsága összefogott és együtt tért át a közös gazdálkodás útjára. Politikailag rendkívül nagy (jelentőségű volt és szinte átütőerővel bírt az, hogy a tavaszi átszervezés idején a községekben sikerült a dolgozó parasztság között olyan hangulatot teremteni, amely magával kvitté az egész községet a ter- onelőszöv£tkezetek leié. Mit matatnak a számok: isSátámasztják-e az eddig mondottakat? Alátámasztják. 1958. október 31-i fordulónappal készítették termelőszövetkezeteink a zárszámadást. A zárszámadás készítésekor megyénkben nem volt termelőszövetkezeti község. Most 58 termelőszövetkezeti községünk van, közöltök olyan nagy községek, mint Heves, Tiszanána, Poroszló. Kisköre, Kál, Füzesabony stb. Hatvan termelőszövetkezeti város i- lett. ’ R zárszámadáskor 164 termelőszövetkezetünk volt, most 296 termelőszövetkezetünk van. A zárszámadáskor 39 000 ka- íasztrális hold földterületen gazdálkodtak a termelőszövetkezetek, most az őszi vetés idején már mintegy 190 000 katasztrális holdon kezdik meg a közös munkát. A zárszámadáskor mintegy 3200 családból tevődött ki a termelőszövetkezeti tagság, most a termelőszövetkezeti családok száma meghaladja a 30 000-ct. A termelőszövetkezeti mozgalom tehát megyénkben a dolgozó parasztság tömegmozgalma lett, amely felöleli a paraszti lakosság, s a dolgozó parasztok által művelt földterület többségét. A termelőszövetkezeti mozgalom további jellemzője az, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket választotta a dolgozó parasztság, nem pedig az alacsonyabb típusú szövetkezeti formákat, ez a tény is nagyon jelentős abból a szempontból, hogy az a forma terjedt el a dolgozó parasztság között, amelyik leghatékonyabb útja a stabil, szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megteremtésének. A termelőszövetkezeti csoportok tagjai tömegesen tértek át a fejlettebb szövetkezetek útjára. A. termelőszövetkezeti mozgalom tehát a dolgozó parasztság között viszonylag rövid idő alatt és gyorsan tért hódított Dolgozó parasztságunk nagyon jelentős része ismerte fel a termelőszövetkezeti mozgalomban levő fejlődés lehetőségeit. Most a legfontosabb feladatunk, a termelőszövetkezeti tagságnak és nekünk is, hogy ezeket a lehetőségeket valósággá változtassuk, termelőszövetkezeteink, mint eddig, továbbra is bebizonyítsák, mint fejlettebb gazdálkodási formák, jelentékenyebben tudnak a népgazdaság egységéhez hozzájárulni, mint a kisparaszti gazdaságok. Ugyanakkor a termelőszövetkezeti tagság életszínvonala nem csökken az egyéni paraszti életszínvonalhoz viszonyítva, hanem azon a színvonalon marad, sőt fokozatosan emelkedik. Ehhez szükséges a mező- gazdasági szakemberek és a termelőszövetkezeti tagok egysége, politikai egységbe való összefogása, amely szilárd biztosítéka további eredményeinknek. Kérdés: Milyen további feladatok vannak a megfuövekedctt és az új termelőszövetkezetek megszilárdításában? Nagyon széleskörű azoknak a feladatoknak a csoportja, amelyeket a termelőszövetke- ■zetek megszilárdítása érdedében végre kell hajtani. Az első és legfontosabb feladat az, Hogy a termelőszövetkezeti tagok politikai összefogása biztosítva legyen, hogy azok a súrlódási felületek eltűnjenek, amelyek nézeteltérésedet okozhatnak. Ilyenek például a termelőszövetkezeten belül, a volt középparasztoik és a volt szegényparasztok közötti súrlódások. Ezért a súrlódásod többnyire balodali túlzásokból következnek, amelyeket meg kell szüntetni. Ezek többnyire gazdasági kérdésekben jelentkeznek, például, akik föld nélkül mentek a termelőszövetkezetekbe, többen ellenzin a földjáradékot. Akik pedig nagyobb mennyiségű földdel léptek a termelőszövetkezetbe, keveslik a részesedésből azt az arányt, amelyet földjáradéknak tűztek ki. Ezek megszűnnek akkor, ha az Elnöki Tanácsnak ez évben megjelent 7. sz. tvr-e alapján a termelő- bzovetezeti közgyűlés határoz 8 föld j áradékban. Itt is, mint ahogy máskor is nyilvánosság előtt többször ■megmondottuk, löldiaradékotfizetni kell, ebből nem fogunk engedni egyetlen termelőszövetkezetnek sem; A régi és az új tágok közötti súrlódások megszüntetése is nagyon fontos politikai feladat. Ez is többnyire gazdasági kérdésekben csúcsosodik ki. Például az új tagosnak miért kell a vetőmagért bizonyos térítést fizetni, amikor a régiek nem fizettek, vagy hogy az új tagok miatt alacsonyabb lett a régi tagok részesedése, mint az elmúlt évben volt, stb. Itt is az előbb említett jogszabály rendelkezései az irányadók. Még azt kell megjegyeznünk, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom a parasztság között nem egyszerre és nem egyik napról a másikra terjedt el. Az első Kérdésnél felsorolt számadatok is azt mutatták, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom elterjesztése folyam mates, amely még ha nagyon gyors lefolyású is, mégsem egyszerre következett be, hanem a dolgzó parasatcsalá- dok ezrei egymás után, láncszerűen tértek a szövetkezeti útra. Egy-egy községben na- .ponta W—2Q. majd 100 dolgozó paraszt lépett be a termelőszövetkezetbe, de nem egyszerre, egy napon az egész Község. Ez az átalakulási folyamat 10 éve tart már az országban. Ebből tehát az következik, hogy türelmi időt kellett adnunk azoknak a dolgozó parasztoknak, akik későbben értették meg a termelőszövetkezeti mozgalom helyességét és azért, hogy később. léptéli a termelőszövetkezet útjára, ugyanolyan egyenrangú termelőszövetkezeti tagnak kell tekintenünk, mint azokat a termelőszövetkezeti tagokat, akik korábban értették meg e mozgalom jelentőségét és helyességét. A termelőszövetkezeti tagok között további felvilágosító munkára van szükség azért, hogy politikailag is megértsék a termelőszövetkezeti mozgalom jelentőségjét, de meg is ismerjék a termelőszövetkezetek; 'munkájának minden titkát, a közös munkát. Ehhez az szükséges, hogy a termelőszövetkezetek alapszabályát jót ismerő elvtársak ismertessék azt a termelőszövetkezeti tagoklcal, hogy megtudják, mi a munkaegység, hogyan kell azt kiszámítani, miből adódik az egy munkaegységre való részesedés, mennyit kell dolgozni, hogy egy munkaegységet szerezzen. Milyen a termelőszövetkezetek munkaszervezete, hogyan fogja össze a vezetőség a brigádokat, a vezetőség munkájáról. a közgyűlés munkájáról, mik a feladataik mindezeknek a vezető szerveknek, az ellenőrző bizottságoknak stb. Mindezeket szilárd szövetkezeti vezetők tudják megoldani. Ezért a termelőszövetkezeti vezetőket helyes, ha a közgyűlések úgy választják meg, hogy » termelőszövetkezeti mozgalom kipróbált harcosai kerüljenek a vezetésbe, akik képesek egy ilyen nagy kollektíva elvezetésére, akik képesek megszervezni egy ilyen nagy kollektíva politikai és gazdaságú munkáját. Virágzó csak az a termelő- szövetkezet lehet, melynek szilárd, stabil vezetősége van. Ahol a vezetők maguk sem tudják, hogy mit akarnak, nem kívánhatjuk ott a tagságtól sem, hogy ők viszont tudják: A szakmai vezetés megjavításában arra törekedjünk, hogy minél több mezőgazdász lépjen be a termelőszövetke- zqtékbe, vagy dolgozzék a termelőszövetkezetekben. Eddig 31 mezőgazdászt küldtünk állami támogatással termelőszövetkezetekbe. Azt reméljük, hogy ezek a mezőgazdászok megmutatják a termelőszövetkezetekben, hogy tevékenységük nem fölösleges, hanem nagyon fontos tényezője a többtermelés • megalapozásának. Ezúton is arra kérem a termelőszövetkezeti tagságot, fogjanak össze, hallgassák meg a mezőgazdászok szaktanácsait és közös munkával váltsák valóra azokat. A termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás alapfeltétele, hogy a nagyüzemi táblák kialakuljanak. A termelőszövetkezeti községek a termelővetkezeti tagság kérelmére földrendezést hajtunk, illetve hajtottunk végre. Huszonegy községben fejeződött be eddig a földrendezés, húsz községben van folyamatban. Ahol a nagyüzemi táblák kialakultak, a termelőszövetkezetek el is kezdték a jövő évi vetésterv elkészítését. A termelőszövetkezeti építkezések üteme nagyon vontatott és lassú. Ezúton is felhívom az építő vállalatok, a patronáló vállalatok és a termelőszövetkezeti tagság figyelmét is, hogy a lehető leggyorsabban kezdjék el és segítsék elő a szövetkezeti építkezések befejezését. Sokat várunk a most megalakult Beruházási Irodától. Azonban ez nem végezheti el sem az építő vállalatok, sem a termelőszövetkezetek feladatait, ezért az ő felelősségüket nem csökkenti a Beruházási Iroda létrejötte. Az állattenyésztés középpontjába a szarvasmarha- tenyésztést állították termelő- szövetkezeteink. Ez helyes. A férőhelyek megépítésénél is kifejezésre jut ez. Ez szintén helyes. A közös szarvasmarhaállomány kialakítása érdekében tett intézkedések azonban nem elégségesek. A feíleltáro- zott és felértékelt állomány járlatleveleit a termelőszövetkezeti vezetőségnél kell nyilvántartásba venni. A növendék-állatokat máris össze lehet hozni a közösbe. Napion fontos, hogy te- nyésztörzseket alakítsunk ki, melyek a későbbi fejlődésnek alapul szolgálnak. A sertéstenyésztés háttérbe szorult a szarvasmarha-tenyésztéssel szemben. A beruházásokból keveset fordítottunk sertésférőhelyek kialaki- tósára. Most ezt a mulasztást pótolnunk kell. Lehetőség van arra, hogy előregyártott elemekből sertésfiaztatókat olcsó áron építhessenek termelőszövetkezeteink. Ezt a lehetőséget lei kell használni. De ez kevés, mert sertéshúsra máris szükségünk van. Termelőszövetkezeteink ugyan a múlt évi hizlalás! szerződésüket kb. ezer darabbal megnövelték, és még további 2000—2500 darabra akarnak szerződni. Még to-, vábbi hizlalási szerződések kötésének a férőhelyek hiánya az egyik akadályozója. A hizlalás gyorsan adja visz- sza a befektetett forgóeszközöket és lényegesen nagyobb haszonnal jár, mint a takarmány egyébként való értékesítése. így a népgazdaság is jól jár, mert a húsellátás is javulni fog, a termelőszövetkezetek is, mert gyorsan kapják vissza a befektetett takarmány árát, kamatostól. Ezúton is kérem a termelőszövetkezeti vezetőket, hogy foglalkozzanak ezzel a fontos problémával. A baromfitenyésztés is jól jövedelmező, de a termelőszövetkezetek elhanyagolják ezt a jövedelem- forrást. Kérem a termelőszövetkezeti vezetőket, dolgozzák ki a baromfitenyésztés tervét és a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét ezúton is növeljék. A jövő évi takarmány-alap megteremtése az egyik legfontosabb feladat. Itt van az első kaszálás ideje, a szálastakarmányok összegyűjtésére a termelőszövetkezeteknek a legnagyobb lehetősége most van. Azt javasoljuk, hogy a termelőszövetkezetek úgy határozzanak közgyűléseiken, hogy az első kaszálásból a bevitelre kerülő szálastakarmány 50 százalékát teljesítsék és a további 50 százalékot pedig a második és harmadik kaszálásból. A szemestakarmányt és a szükséges vetőmagot is közvetlenül a csépléskor szállítsák be a közös magtárba, hogy a közös munka megkezdését Semmilyen tárgyú feltétel ne akadályozhassa. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és feladatairól röviden ezeket tudom mondani. Úgy látom, megvannak a feltételei annak, hogy termelő- szövetkezeteink megszilárduljanak, hogy tagjaik lelkesen és eredményesen végezzék a közös munkát. Abban a reményben, hogy a közös munka eredménye meg fog mutatkozni, kívánok ehhez valamennyi termelőszövetkezeti tagnak jó egészséget és sok szerencsét — fejezte be nyilatkozatát Lendcai. elvtárs. Mi úiság a termelőszövetkezetekben ? Már megvették a közös állatokat A maklán Üj Élet Termelőszövetkezet tagjai tulajdon képpen csak ősszel kezdik meg a közös gazdálkodást, de már most is megtesznek mindent, hogy ne legyen semmi fennakadás az őszi kezdésnél. A termelőszövetkezet tagjai igénybevették a tartalékterületet, s 28 holdon árpát vetettek. A napokban 3 hold silókukoricát is vetnek, ugyanakkor 100 holdon végeztek felülvetést, a közös vetésre a magot a tagság adta össze. Tervbe vették az állatállomány növelését is. Ennek érdekében a bevitt jószágokon-kívül már megvettek 34 növendéket is. s elhatározták a közeli bélapátfalvi vásáron még 14 üszőt vásárolnak. A növendékeket már közösen helyezték el, jelenleg a szövetkezet állatgondozója legelteti a közös gulyát. Már kijelölték az új tanyaközpont helyét is, s még a nyáron hozzálátnak az építkezéshez is. R halmajugrai tsz ű| tagjai már munkaegységre dolgoznak Tavasszal Halmajugrán is sok dolgozó paraszt választotta a közös gazdálkodás útját. Egy részük új termelőszövetkezetet alakított, egy részük pedig a meglevőhöz lépett be. A Béke Tsz új tagjai a közös munkát csak ősszel szándékoznak megkezdeni, de há segítségre, munkáskézre van szüksége a szövetkezetnek már 'most is ott dolgoznak a közös földön. A szövetkezet új tagjai már segítettek a szőlő metszésénél, s a tavaszi közös vetésben is. Az új tagok ezt a munkát már munkaegységre végezték. I.pílili a közös istállót. us új nagykökényest tss-ben A nagykökényesi Béke Termelőszövetkezet csak ősszel kezdi meg a közös munkát, de már ezekben a napokban is dolgoznak azért, hogy ez az őszi kezdés zavartalan legyen. A napokban kézdték meg például egy közös, 50 férőhelyes istálló építését. Az istálló építéséhez szükséges Követ, — amelyet a selypf niédéhcéüzemi dolgozói társadalmi munkában bányásztak ki. — társadalmi munkában szállította« az építkezés helyére, és társadalmi munkában szállítják td a többi építési anyagot is. Az összefogás eredménye, hogy a 300 ezer forintos állami hitelből a társadalmi munka hozzáadásával 600 ezer* forint értékű istállót építenek fel. Munkájukhoz sok segítséget adnak a szövetkezetét patro- iJsÜÓ Ríátravidéki -Szénbányászati Tröszt dolgozói. A bányászok a szállításhoz és az építés szakmunkáihoz is adnak segítséget. .Munkában u he vés v ezek én yi íj Élet Tsz vezetői A lievesvezeké- nyi Új Elet Termelőszövetkezetnek már megvan a központi irodája. A földművesszövetkezet segítségével oldották meg ezt a problémát, — megkapták az egyik kastélyt. Az elhanyagolt épület rendbéhozását megkezdték, pat-. rongló üzemük, a. Megyevill dolgozói bevezették ' a villanyt az épületbe. A szövetkezet vezetősége már sokat tett az őszi kezdés érdekében, kijelölték a tanya- központ helyét, — számbavették a rendelkezésre álló gazdasági épületeket, s tervezik, hogyan alakítsák át azokat, hogy megfeleljenek a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. Ügy határoztak, hogy a legközelebbi közgyűlésen megválasztják a brigád- vezetőket, megalakítják a brigádokat. Már most kialakítják a tervben a táblákat is, hogy ősszel zavartalanul megkezdhessék' a közös munkát. Háromszázzal növekedett a közös állatállomány a füzesabonyi járás tsz-eiben A füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben megnőtt az érdeklődés az állattenyésztés iránt és sok termelőszövetkezet már úgy tervezte az állatvásárlást, hogy számításba vette, hogy az ősszel kezdők földjével megsokszorozódik a terület. Ebben az évben már eddig is 300 szarvasmarhát vásároltak a járás szövetkezetei, — « füzesabonyi Petőfi Tsz például már 150, az ősszel kezdő kápolnai Üj Élet Tsz 37 darabot. Szállítják az építőanyagot a poroszlói Rákóczi Tsz istállójához A poroszlói. Rákóczi Termelőszövetkezet a liövet- Icező hetekben egy 50 férőhelyes mag- tárpadlásos istállót épít. Az istállóhoz a követ már beszállították és most van folyamatban a tégla szállítása. A szövetkezet régi és új tagjai egyaránt részt vesznek a munkában, azok is, akik csak őszszel kezdenek a közösben. Az építkezés a tervek szerint néhány nap múlva megindul. A. termelőszövetkezetek nagyarányú gazdasági előretörését mutat ják az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás és vásár jelentkezései A Földművelésügyi Minisz1 tórium mezőgazdasági kiállítási irodáján összesítették a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és vásárra történt jelentkezéseket és országszerte megtartatták már az első és másodfokú állatbírálatokat. A jelentkezésekből kitűnik, hogy növekszik az érdeklődés a kiállítási részvétel iránt és különösen nagymértékben növekedett. — még a tavalyihoz viszonyítva is — a termelőszövetkezetek aránya,
