Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

\ 2 SlffCíSÍG S959. március 22., vasárnap 320K0DI JÓZSEF: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez (Gyöngyös a két forradalom idején) VI. A tömegmozgalom a bal- oldali szocialisták veze­tésével a hatalom meghódítá­sára irányult. Az SZDP-n be­lül azonban megvolt továbbra is a kettősség. A pártvezetők egv része (Waldner, Junghancz stb.) a néptanácsokkal befeje­zett ténynek vették az október 31-el megindult átalakulást. Ezt bizonyítia egy, az SZDP által kiadott röpcédula is, amely a következőket tartal­mazza: „A Maevar Népköztár­saság egy olyan b°fejezett ténv, amelynek érintetlenségét a diadalmas korszellem garan­tálta.” 44 A baloldal azonban tovább ment, s most már azt is célul tűzte ki. hogy a pártban a vezetést teljesen átvegye. Ez a törekvés a város dolgozói között végbement ú’abb balra- tolódás alapján reális lehető­séggé vált Az ellenforradalmi keresz­tényszocialista lázadás az in­gadozó elemek jelentős részét átbillentette a szociáldemokra­tákhoz. A szociáldemokrata tö­megek viszont meggyőződtek arról, hogy a demokrácia meg­védése csak úgy lehetséges, ha a hatalmat a munkásosztály veszi kézbe. így február máso­dik felében Gyöngyösön a re­akció teljesen kiszorult, a pol­gári liberális elemek háttérbe szorultak, illetve ellenzékből (helyesebb: a baloldaliak ellen­ségéből) kényszer-útitársakká vedlettek át, és a tényleges ha-j talóm az SZDP kezébe ment át. Bár ez még nem jelentette a polgári kormánnyal való nyílt szembehelyezkedést, de a kü­lönböző pozíciókból a politikai­lag kétes elemek kiszorítása megindjj.lt Erről a folyamat­ról moncKa D. Pachó I,ászló, hogy az SZDP gyöngyösi szer­vezetének „túlnyomó többsége még ióval a proletárdiktatúra kikiáltása előtt kommun's'a a’apra helyezkedett”. „A poli­tikai véleménynyilvánítás sza­badsága” (a reakciós elemek részéről) „megszűnt, ennek jo­gát a szociáldemokrata párt önmagának sajátította ki...”45 A z ismert anyagok alap- ján nem kockázatos an- fiak kijelentése, hogy Gyön­gyösön a proletárdiktatúra megvalósításának feltételei már 1919. februárjában adva voltak. Az SZDP a közvéle­ményt uralta. S bár a többi po­litikai pártok ezt nem nézték tétlenül, nyílt szembenállásra egvre kevesebb alkalmuk kí­nálkozott. Ä kereszíényszocia- listáknak az ellenforradalmi lázadás után sem bátorságuk, sem erejük nem volt ahhoz, hogy az SZDP-vel szembehe­lyezkedjenek. Ezt bizonyítja pl. március 15. megünneplése is. amelynek kapcsán a KSZNP vezetői az SZDP utasításait kénytelenek követni. A Káro­lyi-párt, hogy pozícióit erősít­se, a kisgazdákkal tárgyalt, s az egyesülést március 15-én ki­mondták; a Radikálisok is hí­veket toboroztak. A pártoknak ez a „csendes harca” azonban a kialakult helyzeten lényegé­ben semmit nem változtatott. Az SZDP-ben a baloldal — tö­megbázisa segítségével — a ve­zetést uralta, a reformisták „elhallgattak”, így az országos helyzet szabta meg azt. hogy a hatálom teljes átvételére már­cius 21. előtt Gyöngyösön sem kerülhetett sor. 6. A márciusi belpolitikai vál­ság megoldásának egyetlen le­hetséges útja a proletárdikta­túra megvalósítása volt. A bur- zsoá osztályok hatalmuk kon­szolidálására képtelenek vol­tak, ellenkezőleg, hatalmuk egyre gyengült. A forradalmi tömegek elemi erővel ostro­molták a régi rendet, a szociál­demokrata vezérek gyengék voltak ahhoz, hogy a helyzet uraivá váljanak. Arra kény­szerültek, hogy a nagy tömeg­befolyással bíró, börtönben ülő kommunistáknak „baráti job­bot” nyújtsanak, s elfogadják szí az utat, ami eilea még né­hány héttel előtte is a leghatá­rozottabban harcoltak. (Elég csupán — hogy ne fel­tétlenül a februári eseménye­ket említsük — a Budapesti Munkástanács január 28-i ülé­sére utalni, ahol a kommunis­tákat a munkástanácsból ki­záró határozat született meg és ahol a kommunisták mozgal­mát — Weltner Jakabbal az élen — elítélték, mint történel­mietlen, felelőtlen, felforgató stb. cselekményt.46) A nagy történelmi változást a „Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kor­mányzótanács” aláírással meg­jelent „Mindenkihez!” című közlemény tudatta az ország lakosságával és az egész világ­gal. „Magyarország proletár- sága a mai nappal a maga ke­zébe vesz minden hatalmat... Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializ­mus, a kommunizmus megte­remtése mentheti meg.”47 TI eves megyében a hata­11 lom átvételére március 22-én került sor, amiről Ko- lacskovszky Lajos rendeletben értesítette a megye dolgozóit.18 Gyöngyösön március 21-én este az SZDP által tartott gyű­lésen hatalmas tömeg vett részt. A terem zsúfolásig meg­telt, s a gyűlés kimondta, hogy a Katona-, Munkás- és Pa­raszttanács hivatalosan meg­alakul és mint vezető erő a város politikai porondjára lép. A város polgármestere Jung- hancz .Ferenc lett, aki másnap, 22-én, hivatalosan közölte a város lakosságával, hogy „az ügyeket ezentúl a Munkás-, Katona- és Paraszttanács, rö­viden Munkástanács intézi”.49 A „Mindenkihez!” közlemény alapján elrendelte a középüle­tek és bankok fegyveres meg­szállását, s karhatalmat ren­delt ki a fontosabb közüzemek őrzésére. Ugyancsak 22-én in­tézkedés történt Munkásotthon létesítésére: erre a célra a ke­reskedelmi csarnokot foglalta le a Munkástanács. Egyben ez az épület lett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt székhe­lye is, míg a földmunkások szakszervezete a Kaszinó, a postások, vasutas és szellemi munkások szervezetei a Korzó- kávéház helyiségeit vették bir­tokukba. Ugyanezen a napon a Mun­kástanács ülésén megválasztot­ták a főbb városi tisztségek betöltésére a személyeket. Junghancz Ferencet megerősí­tették polgármesteri beosztásá­ban. A többi fontosabb funk­ciókat az alábbi személyek töltötték be: városi ügyész — Dr. Waldner FülÖp; városi rendőrkapitány — Nemecz Jó­zsef; közélelmezési biztos — Weinfeld Lipót; ellenőr — Endrész József; közigazgatási szakosztályvezető — Dornen Kálmán. Ez a héttagú vezető­testület néhány nap múlva di­rektóriummá alakult át. A Forradalmi Kormányzó- tanács rendelete értelmében felállított Forradalmi törvény­szék elnökei Nemecz József, Bobák Gábor és dr. Waldner Fülöp lettek; vádbiztosnak dr. Kiss. Sándort nevezték ki. P yöngyös dolgozói óriási lelkesedéssel üdvözöl­ték a Tanácsköztársaságot. A postások, vasutasok, üzemi munkások, hivatali dolgozók gyűléseken és küldöttségek út­ján nyilvánították lelkes véle­ményüket a városi direktórium felé. A gyöngyösi reakció meg­lapult. Nemhogy fegyveres (mint október 31-én), de sem­miféle ellenállást nem tudott megszervezni a proletárdikta­túrával szemben. A proletár­hatalom helyi szervei a dolgo­zók teljes bizalmát élvezték. A Munkástanács, illetve a direktórium a Forradalmi Kor­mányzótanács rendeletéi alap­ján végezte munkáját, sőt nem egy esetben megelőzte az FKT rendeletéit fs. A direktórium azonnal hozzálátott a proletár- diktatúra védelmi szerveinek kiépítéséhez és fokozatosan különböző intézmények köz­tulajdonba vételéhez. A Munkástanács a direktó­rium ét £ szocialista párt gyöngyösi szervezetének „for­radalmi lelke” Nemecz József volt. 50 "ll/f árcius 23-án a direktó- rium elhatározta a nemzetőrség és a po'g^rőrség megszüntetésével a Munkás­gárda felállítását Tekintettel arra. hogy a Néptanács idő­szakában a nemzetőrséget és a polgárőrséget nagyrészt meg­tisztították a reakciós keresz- tényszcc'alista ellenforradalmi elemektől, e két közbiztonsági szerv tagiai csaknem vala­mennyien beléptek a Munkás­gárdába. A Felügyi Népbiztosság már­cius 26-i rendelete értelmiben a Munkásgárda a Vörös Őrség nevet vette fel. A Vörös őrség városi parancsnokává a bel­ügyi népbiztos (Landler Jenő) Nemecz Józsefet nevezte ki. A Vörös Őrség Nemecz vezetése alatt híven teljesítette felada­tát. Nemecz, mint várospa­rancsnok — s mint egvéb funk­ciók viselője — kérlelhetetlen volt az ellenséggel szemben. Nem véletlenül írta róla az egyik polgári történész: Ne­mecz József ,.a Tanácsköztár­saság méltó képviselőjének bi­zonyult ... jaj azoknak, akik a proletárhatalom ellen fordul­nak, mert egy proletár életéért — mint mondotta — száz bur- zsuj vére fog folyni.”51 JEGYZETEKS 4W. Tagyob. 2/17. 45. Uo. és D. Ba<-hó L. lm. 76. I. 46. E. U. 1919. Január 30. sz. és Haidú T. im. 91. 1. 47. Tanácsköztársaság! Törvény­tár (T. T.) I. füzet, Bp. 1919. 3. 1. 48. Hevesvármegyei D rektórium Hivatalos Lapja (UDHL) 1919. már­cius 27. A rendelet vonatkozó ré­sze így szói: „Heves megyére nézve az imperiumot az egri Katona,- Paraszt,- és Munkástanács vette át, amely a vármegye, népbiztosává Lájer Dezső elvtársat nevezte ki, az aPsnání teendők ideiglenes el­látásával pedig alulírottat” (Ko- la"skovszky La os) bízta meg. Mezhagyatik, hogy a Katona,- a Paraszt,- és a Munkástanács min­den közsé°t»en haladéktalanul megalakíttassék, A taná-s tagja tő­kés r.-tn labet, A - e i-i képvise­lőtestületek és elöljáróságok meg­szűntek.” 49. D. Bacbó 1. im. 81. I, 50. Nemecz József 1890. ápCiis 4-én született Berettyószéplak köz­ségben, Bihar megyében, Nagyvá­rad-tartomány; Román Népköztár­saság.) An*a: Nere-z János — kő­műves, anyái: Paá! Amália. Tizen­egyen voltak testvérek, de heten a nyomorúságos élet körülményei miatt kiskorukban elhal'ak. N. József Szilágysomlyón ill, (apja korai halála m’att) magánúton vé­gezte eimnáztumi tanulmányait, miközben mint kőműves-inas dol­gozott, s Kitanulta a szakmát is. A gimnázium elvégzése után két é”et töltött a nagybányai festő’sko- lában, ahonnan bátyla segítségé­vel Pes+re ke-ült a Felső Eoitő zparlskotába. Kitűnő, tehetséges tanuló. Itt kaocsolód'k be a poli- t'kai mozgalomba, r’el-eszi a kap- rsolatot az Enítök Szakszerveze'é- vel, megismc-kedik Bok-ánvi De­zsővel, eVn-k ré-'én közel kerül a szorlauzm.is eszméihez Mint az énítész-iüúság d’á.kvezető’e és e—v é-íz\-giSfve-etőVként részt vett az énftőszakszervezet prgr'fíl AoAtr. yirnft hot* rrArt plpwv»V dmir oryor* CAT) {«fő-vVoiilplí (sp. '•‘it o*rv grpAHit b« a te* l>on9h(i n s;'vn*'t'");np”í>»Aé7 Ír A nyíriről !-)'■*” — ?r!»rr»st*<Ir p fóltlí)* rlóVd*, S «"pnJőncő Tg «rl'rcr"‘í,uí íl'í (ctVrsIjl jo”V»<vp4ó{!l faVca-t IV .Tóneo'’*' oV „Frl*45­lrü’l'V» plotvs’í.nplf ^ nzcfAJ_ Fut conl**8oí^ea oVüJ m n rr A "F ^ í f S ftsó »*7S­,rolp p’—ó—TŐon ll*"P ,-nf«pílrfs^0*f a rr A ws íí-'óc-lgfí fc'c*-o4 ó-r*t^ gc- »J »v>íí. /Ivigruorj^pqi popnhjn npíVj S3 £ nTÓné íeod'?'>. b (ví Ip. mint rnlioló ’rnl,pí~Ag<í wstiíoítp bpos; Fi-v* Ap/J G ó-sí*écv «7 fSob**p. ^’•’laréknénztár énítésének M-'nR IrnépnűVilfplptj ^ yWVO^Vci* i’O'm't bp |M í-á-ng) TV) rarrcr.l'oc-'tlf 37 •Vrsn’H (joonpcrvíl s b-l<7uq,n H+Ó7J m^.bp'q ^ Győis outat; 4 A ónp glűWoft |{Dr"MÓri77b?'»*pit(!^rrbp7 b*3!. CJvovi"-77oi;ön azo^n»? felverte a r**rt helvi ST^mAives bun"t;Dlo*o* |<(li;Äbb K’«n és ST^nnipIlv '•’jbo^al hpb’11 msnt a ve­ret^e h^r^ot fnlvtatott az nr>o<vt*Hm*«ta ve-*e+ők e*1”n. Rend- bf-^i soVit ♦annTt. ta fsrv, »retekre tett szert. A Ta­»7 5r«oíAn fő verető volt. ö"GSe. v. Al*vos nitilsak Ovön^rőcon «ropott a T»ná'’S­idején, mint aas MB S&. P. titkára. 2X, 2*, íta, 1!2SV & ! A Lengyel Egyesült Munkáspárt itt. kongresszusának politikai határozata VARSÓ (TASZSZ). Mint a PAP hírügynökség jelenti, a Lengyel Egy sült Munkáspárt márc us 19-én be­fejeződött III. kongresszusa határozatot hozott a párt po­litikájának fő fe adatairól.”. A LEMP III kongresszusa — mondja a határozat — ma­radéktalanul helyesli azt a politikai irányvonalat ame'yet (Jymulka elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában is- mer e ett. A LEMP e politikai irányvonal követésével megszi­lárdította sorának egységét, megerősítette kapcsolatait a munkásosztállyal és a néppel, visszaverte a népi demokrati­kus rendszer aláaknázására törekvő reakció rohamait, le­küzdötte a dogmatikus párt- politikát, szétzúzta a revizio­nista és opportunista irányza­tokat. amelyek ideológiai le- feg vérzéssel fenyegették a pártot osztá'yellenségeivel szemben, kiszélesítette a párt- demokrác át, és a szocialista demokráciát a társadalomban, megszilárdította a törvényes­séget és növelte a népi hata­lom tekintélyét, hatékony és gyümölcsöző erőfeszítéseket tett a gazdasági fejlődésben mutatkozó aránytaanságok megszüntetésére, a munkások és alkalmazottak életszínvo­nalának emelésére. A kongresszus megállapítja, hogy e politika eredményekép­pen sikeresen halad a jelen­legi ötéves terv teljesítése a gazdasági élet minden főbb ágában, s ez megteremti az alapot az ország további szo­cialista fejlődéséhez. A kongresszus megá’lapítja, hogy a párt — szem előtt tart­va a proletár íntemacionaliz- mv-i lenini elveit — megerősí­tette a testvéri kommunista és munkáspártokhoz fűződő szo­lidaritás szálait és erősítette a szocialista tábor egységét. Továbbiakban a határozat megjegyzi, hogy a mai korszak legiellemzőbb vonása a szocia­lista világrendszer versenyt a kanitali-mus világrendszeré­vel. A békés egy üt* fi1 és elvei­nek giiőzelméhez vezető úton a legfőbb akadály az Egyesült Államok reakciós köreinek ag­resszív politikája. E körök legfőbb európai szövetségese a Német Szövetségi Köztársa­ság. Az Aden a< ’ er-korm ány revans-sze”emtől fűlött ka’an- d árpolitikája a Nyugat-Né- meterszágban uralkodó kani- ta’ista ’cnnonó!Hírnök érdekeit felez’ ki. é« a legfőbb aksdá- iva Németország egyesítésé­nek. A német vroHéma egyetlen helyes megoldását, amely megfelel az európai béke ér­dekeinek és Németország e.rpiesítéséhez. az envsénes, bé- kesze~ető és demokm*ikus né­met állam létrejöttéhez vezet —< a német béy-e;zerződés me 'Hésére vonatkozó szovjet iarasyn*ok és a két német ál­lam állam srn’""*'’inénak meg- tereratá-irnl szóló NDK-javas- latok tartalmazzák. A kongresszus határozata helyesli, hogy a Lengve) Nép- köztársaság kormánya támo­gatja a Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság javaslatait, valamint azt, hogy követeli Lengyelország részvételét minden olyan nemzetközi értekezleten, amelv a német békeszerződéssel hi­vatott foglalkozni. A határozat rámutat, hogy a Lengyel Népköztársaság elsza- kíthatatlanul kapcsolódik a szocialista államok nagy csa­ládjához. A kongresszus meg­állapítja. hogy a lengyel kül­politika alapja a Szovjetúnió- hoz fűződő testvéri barátság és szövetség. Ez döntő, tartós és mellőzhetetlen eleme a len­gyel külpolitikának. A lengyel —szoviet barátság messzemenő ideológiai közösségre, az inter­nacionalizmus lenini elveire támaszkodik, mindkét állam szükségleteiből ered és meg­felel Lengyelország létérdekei­nek. A kongresszus támogatja a kelet—nyugati legmagasabb­szintű találkozó gondolatát Szolidaritásáról biztosítja az imperialista elnyomásban síny­lődő népek felszabadító harcát A kongresszus helyesli a szo­cialista gazdaság további fej­lesztésének és a népjólét foko­zásának programját. Mint a határozat rámutat, az egész nemzetközi munkásmoz­galom jelenlegi szakaszára, fej­lődésére különös hatással vol­tak az SZKP XX. kongresz- szusának határozatai. A kongresszus megállapítja, hogy a LEMP I. kongresszusa, nak határozataiban alaptalan és hibás volt az a tétel, hogy a pártban• jobboldali naciona­lista elhajlás észlelhető. A kongresszus az erre vonatkozó ’határozatot érvényteleníti.Meg­állapítja, hogy a jelenlegi sza­kaszban a revizionizmus je­lenti a párt számára a legfőbb Veszélyt, mert a revizionizmus objektiven összefügg a bur- zsoá belső és külső erők szo­cialistaellenes törekvéseivel. Alapjában megvalósult a párt eszmei és szervezeti konszoli­dációja. A párt erejét, vezeté­si képességét mindenekelőtt a dolgozó tömegekkel kiépített kapcsolatai határozzák meg. (MTIJ Elsenhower és Macmillan megbeszéléséi GETTYSBURG (MTI). Eisenhower elnök és Mac­millan angol minisztere nők péntek este megkezdte tárgya- ’ásait Első megbeszél érük két óra hosszat tartott, s ezen a ber'ini, valamint a német kér­désről. továbbá Macmillan moszkvai párizsi és bonni út­járól volt szó. Az értekezletről hivatalos hp'yen semmit sem közöltek, de John Scali, az AP tudósító­ja szerint nézeteltérés volt Eisenhower és Macmillan kö- z-ct Macmillannek azzal a ja- vas'utával kapcsolatban, hosy a Nmigat határozottan ajánlja fel a csúcsértekezlet megtartá­sát ezen a nyáron, Eisenh wer ragaszkodott ahhoz az állás­4as afrikai helyxrt AKKRA (Reuter—AFPl: Nkrumah, Ghana mimszterel- nöke, pénteken nyilatkozott a nemzetgyűlésben a közép-afri­kai helyzetről. Felkérte a kép­viselőket, hogy egyperces fel- ál’ássál „fejezzék ki részvéte­lüket a Rhodézia szövetség területén megölt afrikaiak mé­lyen súitott hozzá+artozói iránt.” Nkrumah követelte a föderáció összes politikai fog­lyainak szabadon bocsátását é? a nemzeti szervezetek betil­tásának hatálytalanítását. A min''s~tere’nök iava^olta. hogy kerékasztal értekezleten üljön össze és dolgozzon ki olyan al­kotmányt. ame’y „tiszteletben tartva a többséf) akara*át és biztosítékokat nyújt a faji ki­sebbségeknek.” ■ Mint a Reuter nyaszaföldi Blantvreből ielenti, az észak- rhodéz’ai Luapula tartomány­ban csütörtökön újabb letar­tóztatásokat haitottak véare A leautóbhi hírek s-erínt csü­törtökön Nyaszaföldön is több letartóztatás történt. A déli éa Iszaki tartományokban szórvá­nyos zavargások voltak A dél- rhodéziai kormány további húsz napra meghosszabbította a rendkívüli állapotot pontjához, hogy a csúcsérte­kezletet a külügyminiszteri ér­tekezlet sikerétől tegyék füg­gővé. Tájékozott körök szerint Ei- senh-wer és Macmillan szom­bat d^le’őtt a berl'ni és a ré­met kérdésről, dé'után ped!g valószínűleg a leszerelésről és különösen az atomfegyver-kí­sérletekkel fog’alkozó genfi tárgyalásokról beszél majd. A MOSZKVA (TASZSZ): Moszkvában, Minszkben, Kujbisevben, Kijevben és a Szovjetunió más városaiban ünnepi gyűléseket, emlékeste­ket, előadásokat és beszélgeté­seket rendeznek a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásinak 40. évfordulója alkalmából. A Szovjetunió könyvtárai­ban, kultúrházaiban és klub­jaiban könyv-és fényképki ál lí. tások nyíltak meg a magyar nón nemzeti ünnepe alkalmá­ból. PEKING (TASZSZ): A Rém- min Riabo pénteki vezércikké­ben megelégedését fejezte ki, hogy az iraki kormány és Irak népe sikeresen elfojtotta Sav- vaf felkelését és elítéli az Egyesült Arab Köztársaság ve­zetőinek állásfoglalását. Mindazok — írja a lap —, akik támogatják a népek nemzeti függetlenségét és a békés együttélést, mindazok, akik ál­lást foglalnak az imperializ­mussal és,az agresszív politi­kával szemben, teljes szívből üdvözlik az iraki népet e győ­zelme alkalmából. Csak az im­perialisták siránkoznak Savvaf zendülésének kudarca miatt. Éppen ezért csodálkozást kelt az Egyesült Arab Köztársaság vezetőinek Irakkal kapcsolatos állásfoglalása. Mi — hangsúlyozza a Remain szombati tárgyalásokba bekap­csolódnak majd az Egyesült Államok hadügyminisztériu­mának vezetői és az atom­energia kérdésével foglalkozó szervek képviselői. A Fehér Ház hivatalos zó­vivője közölte, hogy Dullest a m^gb^szé' éseken részvevő munkatársai tájékoztatják a megbeszélés menetéről. (AFP, MTI). Leningrádban pénteken a „Szaltikov—Scsedrin” nyilvá­nos könyvtárában a Magyar Tanácsköztársaság címmel nagyszabású könyvkiállítás nyílt meg. Bakuban megnyílt & „Mai Magyarország” című ki­állítás, amely ismerteti Ma­gyarország gazdasági és kultu­rális eredményeit. Hasonló ki­állításokat rendeztek Kijevben, Kujbisevben és más szovjet városokban. (MTI) Riabo — teljes mértékben tá­mogatjuk Nyikita Hruscsov jó­indulatú tanácsát. Mint isme­retes. Hruscsov azt a reményét fejezte ki, hogv a iózan ész fe­lülkerekedik és az Egvesült Arab Köztársaság és Irak kö­zött támadt konfliktus e’simuL (MTI) Iifőj «ráftjelentés Várható időjárás vasárnap esttgg kisebb felhőé tvon ulásak eső nél­kül, mérsékelt délkeleti déli szél, az éjszakai lehűlés a nyugati me­gyékben kissé erősödik, a nappali enyheség tovább tart. Várha+ó legalacsonyabb élszakai hőmérséklet! mínusz 1, plusz 2 fok. Legmagasabb nappali hőmérsék­let vasárnap: 14—17 fok között. Távolabbi kilátások: a szép idő tovább tart az éjszakai fagy meg­szűnik. CMTIi A Szovjet an’óban orszígs/erle megemlékeznek a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójáról 4 Réti min Riabo ax irahi helyzetről

Next

/
Oldalképek
Tartalom