Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-10 / 66. szám

/ íöb Hr 4 NÉPÚJSÁG 1958. április 10. csütörtök II. folytatás. A gazda ijedten és csodál­kozva kapaszkodott meg az asztalban, hogy feltápászkod-, jón a földről. Ám csodálko­zása rémületté fokozódott, amikor az asztal, anélkül, hogy a legkisebb zajt ütötte volna, kezének érintésére összeomlott. Homlokát kiver­te a verejték, lábai remegtek, szíve rémülten vert. Nem volt annyi bátorsága sem, hogy el vánszorog jón a legkö­zelebbi székig. így hát neki­támaszkodott félkezével a falnak. A következő pillanat­ban iszonyú por- és vakolat­felhő borította el. A fal ösz- szeomlott, s vele együtt lezu­hant a parasztház teteje is. Rom és pusztúlás a cel- lulóze-éhség nyomában. A tudomány körülbelül 1800 hangyafajtát ismer. Ezek a polimorf és társas lé­nyek különböző kasztokra különülnek el. Életüket erős és sokszor kegyetlen törvé­nyek szabályozzák. Ezeknek a törvényeknek az értelmében a hangyaközösség hasznave­hetetlen tagjai halálra van­nak Ítélve: társaik felfalják őket. A 18 milliméternél rendszerint nem hosszabb hangyák hatalmas négy, öt, sőt nem ritkán 10 méter ma­gasságot is meghaladó lakó­helyeket készítenek maguk­nak. Ezeknek anyaga vála­dékkal összegyúrt anyag, mely egészen csontszerű, s oly szilárd, hogy csak rob­bantással lehet összezúzni. Ha az ember olyan arányban és ütemben építkezne, mint a hangyák, rövid idő alatt 1000—1500 méter hosszú fel­hőkarcolók is készülnének. A „fehér hangyák” lakóhelyei a mérnöki tudomány és vá­rosépítészet remekműveihez hasonlíthatók. Földalatti „vá­rosaikban” szabályszerű fo­lyosókat, kamrákat építenek, melyekben üregek és termek fedezhetők fel, melyekben kicsinyeiket táplálják és ne­velik, Földalatti építményei­ket szinte modern szellőzőnyí­lásokkal is ellátják, melyek á hőmérsékletet és a levegő páratartalmát szabályozzák. Ezekbe a galéria-szerű léte­sítményekbe hatalmas meny- nyiségű lombot cipelnek: ezekben fejlődnek a lárvák, amelyekre gondosan és szü­net nélkül ügyelnek. Erre szükség is van, mert ha nem látják el őket kellőképpen, hamar elpusztúlnak. Érdemes legy-két szóval vá­zolni a hangyatársadalom fel­építését és életét. A termesz­boly közepén található a „királyi kamra”, itt tartózko­dik ezenkívül még néhány, úgynevezett katonai osztag, MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER március 10-én, csütörtökön: Mese a 12 találatról mulatságos magyar sportfilm. EGRI VÖRÖS CSILLAG Svej k, a derék katona (I. rész) EGRI BRÓDY Nincs előadás EGRI BÉKE Világos ablak EGRI SZABADSÁG Nincs előadás , GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 420-as urak (I. rész) amely a mi világunkban a gyarmati katonaság szerepét tölti be. Ezek irányítják a „dolgozók” működését, ezek feladata a királyi pár ellátá­sa és táplálása, az ürülék el- tisztítása. ők szállítják el a tojásokat is. A számítások és megfigyelések alapján egy hangyakirálynő, amelynek termete körülbelül akkora, minte egy dolgozóé, körülbe­lül 100 millió tojást rak le minden hat esztendőben. Amint már említettük, eze­ket a dolgozók lelkiismerete­sen gondozzák. Az ő felada­tuk azonkívül az, hogy a han­gyatársadalom számára szük­séges munkákat elvégezzék. Gyakran indulnak táplálék­szerző körútra a hangyahad­sereg tagjai kíséretében. A katonák feladata még az, hogy a fészkeket megvédjék az ellenséges rovaroktól. (Folytatjuk.) GYÖNGYÖSI PUSKIN Fekete dosszié HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csendes otthon HATVANI KOSSUTH Pickwick klub FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVASÁRA Nincs előadás HEVES Csavargó műsora: Egerben este 7 órakor: VIHAROS ALKONYAT 1893-ban a belügyminiszter fel­oszlatja a kőnyomdászok szak­egyletét. NÉVNAP Ne feledjük: pénteken LEÖ fűit — 10 000 DARAB 20 köb­centiméteres orvosi fecsken­dőt gyártott exportra már­ciusban az Egri Finomszerel- vénygyár. — Dr. RINGELHANN BÉ­LA gyöngyösi előadása az előadó betegsége miatt elma­rad Helyette április 10-én Feifthameel Frigyes gyön­gyösi főorvos tart előadást „Nagy emberek tbc-je” cím­mel. Dr, Ringelhann az elma­radt előadást április 24-én tartja.- ÁPRILIS 10-ÉN Egerben a magyar-szakos tanároknak Szemere Gyula, a Központi Pedagógiai Továbbképző Inté­zet tanára tart előadást a Gár­donyi Géza Tanítóképző Inté­zetben. — A HATVANI JÄRAS vezető óvónői április 9-től egyhetes továbbképzésen vesznek részt, melyen az óvo­dai kézikönyv kerül ismerte­tésre.- NAGY ELŐKÉSZÜLE­TEK folynak Felsőtárkányban a május 25-én tartandó ifjú­sági találkozóra. Az operatív bizottság már előkészítette a programot és elhatározták, hogy meghívják valamelyik egyetem fiataljait is. Fürdő, ahol van víz és még sincs! Hetenként egyszer elme­gyek az egri fürdőbe, ahol szombat délután a gőzben jól esik egész heti, munka után a „berozsdásodott'’ ízü­leteket és csontokat felfris­síteni, s így vannak ezzel igen sokan mások is Für­dés után az előtérben rrieg pihen az ember néhány per­cet, hogy a megfázást elke­rülje, hiszen a jelenlegi ta­vasz elég ravasz. Az Egri Vendéglátó. Vál­lalat igen helyesen, friss- tövei kedveskedik a ven'le­gek részére, csak egy baj van, — sajnos nem mai ke letű — a poharak tisztái' tartása nagyon körű’menyes, vagy a. kádfürdő hely’S'-gc I ben levő vízcsaphoz ke’- vinni kimosni, ami azzal in hogy naponta két-három■ száz, szombati napon ped'tí négy-ötszáz poharat k?'l né­gyesével a söntéstől elvinni és kimosni. De hol, itt a baj? Ott, hogy amíg a ki­mérő, ha nem is sokáig t* vol van, esetleg elfelejtenek egyesek fizetni, (tisztelet a kivételnek), másik, eseten­ként naponta százszor kelt meglátogatni a vízcsapot, ahol inkább csak kiöblíteni lehet a poharakat, de nem kimosni. De az sem közöm­bös, hogy a kimérő kilomé­tereket tesz meg naponta, ráadásul nem is fiatalember. Erről beszélnek már két éve a vendégek, erről tanúsko­dik a panaszkönyv, sajnos, hiába. Magam részéről ja­vaslom: fúrják át a falat ® kádfürdő felé. rögtön vízre fognak bukkant csupán ® 80 c-mt küzdiék le, s kös­sék be a V'Zet. alá szerel­tének egy kagylót és kész. Véleményem szerint nem helves, akár a Vendéglátó vállalat vagy a Vízmű igazgatója részéről. csak ígérgetés hangzik el hosszú idő óla. de cselekedet nem, mert ez csorbít)g a vezetők tekintélyét, de nem utolsó- sorban a dolgozók jogos igé­mének és kívánságának ® valóraváltását. a higiénia és a tisztaság betartását Re­mélem. az illetékesek von­tat. tesznek az ügy végére. Tóth József Szerény, de eredményes munkával . . . Erdős Ferenc kerecsenéi ta­nító1 lakásába betérve, nagyot néz a látogató. Kitömött ma­darak és emlősök egész serege népesíti be a kedves otthont. A szobákban már nem férnek, így jut belőlük a konyha falá­ra, szekrények tetejére is bő­ven. A szoba egyik sarkában kitömött vadmacska, a másik­ban egy törpe gém, a szekrény tetején hatalmas sas és ki tudná még felsorolni, hányféle madár, emlős található itt Arról van ugyanis szó, hogy Erdős Ferenc tanítói munkája mellett madarak, emlősök pre­parálásával, tömésével is fog­lalkozik. Hogy hová és kiknek dolgozik? Erről szemléltetően I beszél a kis pepitafüzet, me­lyekben a megrendeléseket jegyzi fel. Felső-Magyarország egész sor iskolája tőle szerez­te, vagy szerzi be biológiai szertárának állattani anyagát. Munkájáért szerény díjazást kér. Hogy csak egy példát em­lítsünk: ő egy vadmacskát 350—400 forintért töm ki, ugyanakkor ezt Budapesten csak duplájáért tudnák besze­rezni az iskolák. A Termé­szettudományi Múzeun nár többízben hívta föl dolgozni, sőt egy tibeti expedícióban való részvételt is felkínáltak neki, de ő Kerecsenden akar maradni és itt végzi csendben, de annál nagyobb szorgalom­mal munkáját, mint 'egyszerű preparátor. SZALAY A legendás hírű aranyásók dicstelen utódai befejeződött a rendőrségi nyomozás az aranyspekulánsok ügyében ÜJ TAVASZI RUHA kelle-1 He, jó volna a szobába egy könyvszekrény, vagy egy új szőnyeg, a gyerek kisbiciklire vágyik... Sokat hallott, soka­kat érintő kérdés ez. A fize­téséből élő kisember minden­napos problémája. Sajnos, mindez nem potyog az égből, az új szőnyegért dolgozni kell, sőt néha szorosabbra fogni a nadrágszíjat, vagy csökkenteni a szórakozásra betervezett költség-keretet. Hány és hány család hajol esténként a fe­hér papír fölé és számolják, mikorra gyűlnek össze a tize- sek, hogy kikerekedjék az áhí­tott tárgy ára. Mindennapi gondok, de bármennyire gon­dok, ezek adják életünk értel­mét. A szoba sarkában fénylő könyvállvány, az elegáns ruha dupla öröm. mert becsületes munka van mögötte. Már ahol ez van! MERT LEHET KÖNNYEB­BEN is élni de az élet azt iga­zolja. hogy nem érdemes. He­tek óta beszélik szerte a me­gyében, hogy „lebukott” dr. Gábori és néhány egri polgár. Szájról szájra járt a hír, min­denki tudott valami biztosat, és sokan sajnálták is „sze­gény” Gáborit és „szegény” társait. A rendőrség két hó­napos megfeszített munka után végre felgöngyölítette a tengeri kígyó hosszúságú szá­lakat, és most a nyomozás be­fejeztével itt az idő, hogy nem kell a mondákra támasz­kodni és a jólértesült sóhiva­tali előadók helyett beszélhet­nek azok a tények, amelyeket rendőrségünk derekas munká­ja hozott a napvilágra. így kezdődött A 45 tagot számláló tisztelt társulat (nincsenek benne azok, akik időközben az „örök vadászterületeken”, vagy „sza­bad földön” kergetik a fényes „napcsikat”) egy csekélységnek köszönheti vesztét. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis egy dolgozó telefonon bejelentést tett a rendőrségen, hogy va­laki egyik lebujbán arany­pénzt árul. Ez a valaki Ver­mes Imre volt, ő adta a rend­őrség kezébe a fonal végét, amelyen elindulva, sikerült le­rántani a leplet a többi „aranyásóról” is, akik csak ab­ban különböznek legendáshírű elődeiktől, hogy amíg azok a föld méhében meghúzódó ara­nyat hozták a napvilágra, ezek egy megfordított művelettel a napfényen lévő, aranyat a föld, vagy a parkett alá ásták. Vermes persze, a maga né­hány rongyos aranypénzével és gyűrűjével csak kisfiú le­hetett a nagyok között, rá nem is érdemes több szót vesz­tegetni. A fonal Egercsehibe vezetett, egy szegény öreg­úrhoz, aki egy nyomorúságos odúban tengeti életének 86. esztendejét. Ez az öregúr Be- niczky Elemér, az egercsehi bánya egykori főrészvényese, a bekölcei, pétervásári és a csehi határ földjeinek egykori tulajdonosa. Ha Moliere ma élne, biztosan róla mintázná Harpagon alakját. Ez a sze­nilis, reszketőkezű öregúr en­nek az ügynek a központja, bár ő csak a nevét és az ara­nyát adta az üzletbe, a gya­korlati munka három úriasz- szonyra hárult. Diószegi Belő­né, az öreg Beniczky kitartó házvezetőnője és Beniczky Miklósné, akit az egri „jótár­saság” Mariann néven tisztel és ismer, rávették az öreget, hogy ássa ki a földből a há­ború alatt elásott aranyait. Az öregúr hajlott jószóra, és né­hány évvel ezelőtt egy sötét éjszakán felszínre került Hosz- szúverő-tanyán á mesés arany­kincs egy része, az egercsehi bányászok évtizedes munkájá­nak értéktöbblete. A harma­dik asszony, egyszerű zsellér­lány, aki kileste az éjszakai expedíciót és a befőttes üve­gekbe zárt aranvat látva, azt gondolta, hogy ahol ennyi volt, akad talán több is. Es nem is tévedett. Fáradozását mintegy hatszáz napcsival fizette meg a hoszúverő-tanyai föld és Ambrusné ekkor a kincsek bir­tokában rájött arra, hogy nem .neki való ez a tanyasi élet, ő többre van hivatva, neki a városon a helye, ahol majd úgy csilloghat, mint a tanyai ház petróleumlámpájának fé­nyében a szikrázó dukátok. És megindult az aranypatak E három forrásból csörge­dezve folyt szerte a megyében, sőt Pestre is, majd onnan visz- sza, úgy ahogy ez lenni szo­kott. Ambrusné, és apja Qrló István, inkább a vidéket tisz­telték meg. Ügyfelük lett Ko­vács Antal, tarnaleleszi ma­lomtulajdonos, aki a megvett aranyat hat helyen rejtette el. Elfolyt az aranypatak Buda­pestre egy tisztes úriszabó­hoz, Pétervásárára dr. Galló Ferencnéhez, akik valószínű­leg nagyon szegények lehettek, mert nemsokára eladtak be­lőle néhány darabot Oláh Sán­dor kömlői kuláknak, aki ser­tést vásárolni ment a körzeti állatorvosékhoz. Oláh Sándor­nál mellesleg a nyomozás 400 dollárt is talált, mert az sem árt, ha van egy jó falusi ház­nál. 1000 dollár a búboskemencében És most bocsánat egy pilla­natra. Olvasóink sokszor hi­báztatják lapunkat, hogy nem közlünk tájékoztatást olyan bűnügyekről, amelyekről a pletyka már szájról szájra jár. Érvük okos és meggyőző, mert joggal azt mondják, hogy a mendemondáknak úgy lehet­ne elejét venni, ha a lap megírná az esetet. Ebben az esetben így tettünk, és a kö­vetkezménye az lett, hogy a fentemlített Oláh Sándor só­gornője, a hírt olvasva, meg­tudta, hogy veszett a fejsze nyele, és a rábízott mintegy 1000 dollártól szabadulni akarva, rájött arra az épü­letes megoldásra, hogy az értékes pénzekkel begyújtott á búboskemencébe úgy, hogy a nyomozók már csak a hamut küldhették fel a központi la­boratóriumba. Ez a hír tehát 1000 dollárjába került a nép­gazdaságnak és mai viszo­nyaink mellett, bizony nagyon túl van fizetve... De Galloné is menekülni szeretett volna a napcsiktól és ezért Molnár József erdő- kövesdi gépkocsivezetőnek ad­ta ki bizományba az aranya­kat. Sajnos, az ügy nem nagyon sikerült, mert Molnár Józsefnél még 482 dollárt is találtak. Ambrusné persze nem ta­nulta meg kiskorában a Hosz- szúverői-tanyán eme bonyolult szakma minden fortélyát, hála Istennek, mindig vannak jó­emberek, akik segítenek a baj­bajutott egyszerű asszonyon. Ilyen jóember volt dr. Körösi Lajos pétervásári főorvos is, aki emberbaráti szeretetből ta­nácsokkal látta el Ambrusnéi, később egyes üzleteit közve­títette és miután Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, esetenként csekély honoráriu­mot kapott. Biztosan rá is volt utalva... A második aranyforrás Dió- szeginé volt. A derék házve­zetőnő Bozó Béla egercsehi szabónak, Csorna József pesti cipésznek szállított, míg dr. Kovács Györggyel aranypén­zekből fogat csináltatott magá­nak. Józsa K. Miklós egercsehi lakos .. egy másfélméteres aranyláncot kapott. Több kiló arany gazdát cserél Beniczky Miklósné Eger vá­rosát választotta ki munkate­rületül. Itt is akadtak jó kun­csaftok és azok között is a legjobb Tatai Rudolf daráló­tulajdonos, aki pincéjében el­ásva 1 kiló 85 deka aranyat tárolt jobb időkre. Ezek az aranyak nagyrészt B eniczky- nétől származtak, de persze vásárolt ő máshonnan is. Sze­gény Tatainak nagy pechje volt, mert megtaláltak nála 30 hektó bort is és az indiszk­rét rendőrök belenéztek a fa­rakások mögé is, ahonnan hogy, hogy nem, három darab pisztoly is előkerült, mert Ta­tai egyesítette a „jobb idők” két kellékét, a fegyvert és az aranyat. Az már csak a sors különös iróniája lehet, hogy a fegyverek egy 1956. őszi újság­ba voltak csomagolva, mely­ben az írószövetség hirdette világot megváltó tanait. Tatai aranyait gyarapítoita Ruttkai Béla gépkocsivezető is, aki dr. Petri Kálmáriné (Poll- nerné) asszony aranyainak bi­zományosa volt. Tatai persze nemcsak vett, hanem eladott is. És ezekből az üzletekben jelentékeny részt kapott Kozma Sándor. Kozma érdekes figura. Az egriek jól ismerik még abból az időből, amikor a Totö- iroda vezetője volt. A kiskali­berű spekuláns prototípusa, aki hatalmas üzleteket bonyo­lított le néhány forint borra­valóért. Viszont azt el kel! ismerni, hogy nagy vevőköre volt. Üzletfelének tisztelhette dr. Borhi Béla bornagykeres­kedőt, akinek dollárt és tömb­aranyat, Kardos István gépfa­vágót, Lombost József nyug­díjazott csendőrőrmestert, most tisztes Figarót, Klósz Jenő tisztviselőt, akiknek aranyat és Jászai Gyula cukrászmes­tert, akinek csempészórákat adott el. Uzsora, csempészáru és egyebek Néhány adalék a fentneve- zettek portréjához. Mindegyik dúsgazdag ember, akinek pompásan berendezett lakása, háza, és szőlője, jól jövedel­mező állása van. De ez nem elég. Lombosi úr kedvenc fog­lalkozása az uzsora. Havi 10— 50 százalék kamatra ad köl­csön, sőt ha lehet, még na­gyobb vámot is szed. így Kor­mának egyszer 5000 forintra volt szüksége és az üzlettár­sa ki is segítette, de olyan fel­tétellel, hogy 10,000 forintos nyugtát ír alá. Jászai Gyulát mindenki ismeri. Ő irigyelt szerencsés ember, ami az anya­giakat illeti. Üzlete becsületes úton is aranybánya, de ez' nem elég. 19 darab csempészórái rejtegetett lépcsője alatt, meri milyen rossz az időjárás, hát­AAAVVWVVVvWWvAVvW.NNWW/ ha nem üt be a fagylaltsze­zon és , Fortuna sem moso­lyog rá újabb. százezres totó­nyereménnyel. És végül térjünk rá a „sze­gény” Gábori doktorra. Egye­dülálló aranyifjű, aki szépen eléldegélhetne abból a néhány „rongyos” ezresből, amit ke­res. De az ember nagyravágyó, Nem elég a ház. a rózsadombi villatelek, az éven kén1 vál­tott luxusmotorkerékp "óbb kell, egyre több. Fizess hát, paraszt, csúsztass néhány szá­zast a főorvos úrnak, te 1500 forintot kereső kistisztviselő, mert kell szegénynek a pf z És nyugodj meg. jó helyre .vé­rül a pénzed, hisz Gábori dok­tor nem herdálja el könnye műén. mint te. aki cukrászdá­ba jársz és Uram bocsá’. né­ha iszol is. Ő maradandó föl­di javakba fekteti és ezt bi­zonyítja, az az egy kiló 62 deka arany, melyet most, ha nem is önkéntesen, de átadót' a rendőrségnek. Persze nem minden pénzért, vett aranyat miután kell a házban egy ki: aprópénz is, ki tudja, mi ad­hatja elő magát. Ezért a fő­orvos úr fiókjában 203,770 fo­rint volt bedobálva. Ez lett a vége Ez hát az ügy. Összegezve: a társulat 45 tagjától mintegy kétmillió forint érték került elő. A tanulságot, azt hiszem, nem kell az újságírónak le­írni, hisz a tények mindennél többet mondanak. Azt még el kell mondani, hogy az emlí­tett hölgyek és urak szabadlá­bon vannak, a fegyverrejtege­tő Tatai kivételével, és majd a bíróság dönt sorsuk felől. Az ő komédiájuk véget t' legördült a függöny, és a ua- rab megbukott. És te kisem­ber, aki napi gondjaiddal gyötrődve nemrég még iri­gyelted őket, gondolj arra, — hogy bár nincs BMW motorod, angol szövetből készült ruhád, de mégis szebb az a 800 fo­rintos konfekciós-ruha, me­lyért becsülettel megdolgoztál. És ha nem is olyan elegáns, mint az angol szövet, minden­esetre nyugodtabb benne a járás. HEFS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom