Új Úton, 1957. február (12. évfolyam, 10-17. szám)
1957-02-24 / 16. szám
1957. február 24. vasárnap. OJ ÜTŐN 5 I Ssínhá% műsora Február 23-án szombaton fél 6 órai kezdettel: Csárdás királynő (bérletszünet) Február 24-én vasárnap fél 6 órai kezdettel: Csárdáskirálynő (bérletszünet) Február 25-én hétfőn, előadás. Február 26-án kedden fél 6 órai kezdettel: Csárdáskirálynő <bérletszünet) nincs TÍZMILLIÓ FORINTOS TERMELŐSZÖVETKEZETEK A megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságán a napokban összehasonlítást tettek, 1950. óta hogyan alakult a tsz- ek gazdasági helyzete, miként gyarapodott a tagság és a szövetkezet vagyona. A számadatok a termelőszövetkezetek nagyarányú fejlődéséről adnak képet. Hat évvel ezelőtt például egy munkaegységre tíz forintnál alig valamivel többet fizettek, a múlt évi zárszámadáskor már negyvenöt forint volt egy munkaegység átlagértéke. Még kedvezőbb a helyzet a közös vagyon növekedésénél. A zárszámadást készítő hetven termelőszövetkezetben 1950-ben áitlág 250 ezer forint volt a közös vagyon értéke, most ennek csaknem az ötszörösére, egymillió 240 ezer forint. A gazdálkodás értékét növeli, hogy a tsz-ek sok olyan gazdasági épülettel, mezőgazdasági gépekkel, jószágokkal rendelkeznek, amelyeket semmiféle kölcsön, adósság nem terhel. Míg 1950-ben átlag ötvennégyezer forint volt a tsz- ek tehermentes vagyona, addig 1956. év végére 615 ezer forintra növekedett. Számos olyan tsz van a megyében, mint a kiskörei Dózsa, a tiszanánai Vörös csillag, és Petőfi Tsz, a- melyeknek a közös vagyona csaknem eléri a tízmillió forintot. Eger Uránia: február 23—27. Csodacsalár. Eger Bródy: február 23—27. Szegény szerelmesek krónikája. Gyöngyös Szabadság: február 23—27. Az éjszaka in- nyak Gyöngyös Petőfi: február 23—27: Berlini romám. Hatvan Kossuth: február 23—27. Mese a 12-es találatról. Füzesabony február’ 23—25. A három asz- szony. február 26—27. Dönlii pillanat. Pétervására február 23—24: Szökevények, február 23—27: Ök ketten. Hatvan város anyakönyvéböl Születtek: Karácsony Julianna, Somogyi Attila, Kovácsik István, Rajna Erzsébet, Rajna Magdolna, Borsodi István. Házasságot kööllek: Beudiák István—Takács Éva, Tóth János —Hajdú Katalin, Bartos Antal— Barna Erzsébet. Meghaltak: Ludányi János. KI HALLOTTA? .. hogy 1627-ben magyarországi bányában alkaümazták először a robbantást. Az első kísérletet a Selmecbányái bánya társaság egyik aknájában végezte Montecucoli Jeromos, Wein Gáspár vájárral. ...hogy a földre a legnagyobb meteor 1908-bar.i hullott le Kelet-Szibériában. A meteor súílya 1 millió tonna körül Arolt, s mintegy 1000 négyzetkilométernyi területen kidöntötte és felégette az összes fákat.- hogy a. Hélium atommagjában keringő elektron másodpercenként 2200 kilométeres sebességgel halad. Ezzel a sebességgel másodpercenként '•6,600 billiószor kerüli meg a magban lévő protont. —hogy a Nitrogén hatását a növények fejlődésére a XIX. század közepén fedezte fel Justus Leibig. Felfedezése alapján kezdték először használni a műtrágyát, Nitrogén műtrágyaként legelőször salétromot használtak. ...hogy a Sirius holdján 1 köbcenti anyag súlya kereken 81 kilogramm, 5500-szor nehezebb, mint nálunk a földön ■egy köbcenti ólom súlya. ...hogy Napunk általában 12 évenként nyugtalanul viselkedik. Foltok jelennek meg rajta •és nagyméretű féllobbanásckat észlelnek. Ilyenkor okozzp a mágneses viharokat is, melyek lehetetlenné teszik a rádió- összeköttetést. —hogy J. Kozik, a középázsiai állami egyetem docense sokéves kutatás alapján kidolgozta a hidrológiai időjóslás új módszerét Különíleges szondákat engedett fel az atmoszférába, s így különböző magasságban mérte a levegő hőmérsékletét és nedvesség tartalmát. Ezek alapján napokkal előbb meg tudják állapítani az olvadás kezdetét. ...hogy a Szahara végtelen homok sivataga milyent kincseket rejt magában? Kőszén, olaj, vasérc, uránium és különféle ásványok fekszenek a homok alatt. Jara Dzsebile közelében például 600 millió tonna 58 százalékos vastartalmú vas- •éic vár kiaknázásra. MÚZEUM: önerőből Egy valóban példamutató kezdeményezés nyomán, néhány lelkes pedagógus, köztük elsősorban A'agy Gyula gyöngy össolymosi igazgató-tanító munkájával létrejött Heves mt-gve második jelentős múzeuma Gyöngyösön. Úgyszólván teljesen társadalmi erővel, a vállalatok, üzemek hozzájárulásával, a gyöngyösi járás dolgozóinak önkéntes adakozásából egy régi műemlék épületben, az Orczy kastélyban nyitja meg előreláthatólag április közepén a hat teremből álló Mátra múzeum állandó kiállítását. A hat helyiségből álló kiállítás bemutatja a Mátra élő világát, ásványi kincseit és (elhasználása^. Gyöngyös és környéke építészeti stílusát, műemlékeit, a Mátra-környék népviseletét, az erdészet munkáját és hasznát, valamint a szőlőtermelés hagyományait és jelenlegi eredményeit. Nagy Gyula igazgató-tanító 1951-ben vetette fel először a múzeum létrehozásának gondolatát, s ini hat esztendő kellett hozzá, hogy meg is valósuljon ez az ötlet. De már megvalósult, s a mintegy 150 ezer forintos — döntő részben — társadalmi munkával létrehozott múzeum és anyaga, újabb értékes színfoltja lesz Heves megye kultúrális életének, újabb hozzájárulás a megye nagymultú hagyományainak bemutatásához és feldolgozásához. Közösen vásárolnak gépeket a mezőgazdasági szakszövetkezetek Megyénk egyszerűbb termelési társulásai, a földműves- szövetkezetek keretén belül működő szakszövetkezetek az idén több gyakorlati lépést tesznek a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek kialakítására. A közös beszerzésen, értékesítésen kívül terveket dolgoztak ki a közös vagyon fejlesztésére. Úgy határoztak, hogy ebben az esztendőben elsősorban mezőgazdasági gépeket vásárolnak. Eddig háromszáz mezőgazdasági gépre, köztük Zetor traktorra, motoros szivattyúkra, szőlőművelő eszközökre adtak be igényt a {öldművesszövetkezetekhez. A tamabodi zöldségtermelő szak- szövetkezet tagjai az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez | nyolcvan motoros szivattyút akarnak vásárolni. Az abasári szaktermelő társulás tagjai motoros szőlőművelő gépeket, porozókat, permetezőket vesznek. A vásárlás megkönnyítésére több szakcsoport tagjai úgy határoztak, hogy a tiszta jövedelem 20 százalékát évente a közös alapba teszik és ebből biztosítják majd a kiadáshoz szükséges pénzt. HALLO ITT A FARSANG Vidám, zenés, műsoros est Az Egri Városi Kultúrház rendezésében „Halló itt a farsang!’’ — címmel vidám, zenés, műsoros est lesz hétfőn, február 23-án este hat és nyolc órakor az Egri Gárdonyi Géza Színházban. Fellépnek Zen- tay Anna, a Fővárosi Operettszínház tagja, Kishegyi Árpád operaénekes. Cseresnyés Rózsa, Fontos Magda, Szende Bessy, Solti Bertalan (Kossuth- díjas) Tarján Tamás, Forgács Kálmán és Jámbor Zoltán az Egri Gárdonyi Géza Színház művészei. |Farsang — Gyöngyösön Röpgyűlésnek is megfelelő számban találkoztunk össze a múltkor, egy csomó ismerős asszonnyal. S mi is lehetett a fő téma? A gyerek, a háztajv tás, az anyós, s kedves apró történetek főszereplője, újra csak a gyerek. Az egyik tanító néni mesélte: mint fiatal pedagógus, az egyik hegyi faluba került először tanítani. Első osztályos gyerekeket kapott, egy csomó vadócot, nehezen szokták meg a végtelen szabadság után az iskola fegyelmét. Az egyikkel különösen nehezen ment a dolog. Az egyik nap végképp kihozta sodrából a tanítónénit, s haragosan küldte a sarokba. — Majd akkor gyere elő, ha eszedbe jut valami! — szólt rá szigorúan abban a reményben, hogy a gyerek ebből is megérti és bocsánatkérésre gondol. Eltelt egy óra, a gyerek állt szótlanul a sarokban, még akkor is, mikor a többi vidám zajjal szaladt ki az udvarra a szünetben- Eltelt a másik óra is, jött az újabb szünet, amikor uzsonnázni lehetett. Ha— Róma közelében az új nemzetközi repülőtér építésével napvilágra került egy móló és egy mesterséges csatorna kőfala, melyről megállapították a régészek, hogy a csatornát Trajanus császár idejében építették és a Tiberis folyóból •látták el vízzdL — Gina Lollobrigiila és Silvana Magnano játsza a „Babák“ című új olasz film női főszerepeit, A filmet Cesare Zavattini írta, Vit- toria de Sica rendezi. VWWSAAA/WWWAAAA/NAAfW/'AA'W Képrejt vény talmas karéj zsíros, lekváros kenyerekkel vonultak ki az osztályból, s úgy látszik ezt már nem bírta elviselni a kis Jóska. Bűnbánó pofácskával som- polygott el: — Tanító néni, én már nem haragsaok... * Az én anyósom? Eleinte nem nagyon örült, hogy feleségül vett a fia, de most már na. gyón jól kijövünk. Én is dolgozni járok, ő vigyáz a fiamra. Olyan jól esik, hogy este, mikor hazamegyek, nem kell azonnal neki állni a takarításnak, még a kismosást is megcsinálja. Megfizethetetlen segítség! Nem is tudnám, mit csinálnék nélküle, — magyarázza az egyik, s mi bólogatunk hoz^á, mert tudjuk, mit jelent a mama, az anyós segítsége. Csak az egyik sóhajt fel: jó is nektek. Az én anyósom, igazi anyós... A múltkor betegen feküdtem, nem tudtam ebédet főzni, hát tudjátok mit csinált"* Gerelyét főzött ebédre, aztán küldött egy fedőn két darabot a gyerekeknek. Megütközve nézünk rá. Hát csakugyan vannak még ilyenéit is. Mi másfajta anyósokat ismerünk, olyanokat akikkel szemben már semmi lét jogosul tsága nincs a régi anyós vicceknek. Akik úgy állnak a család mellett, mint igazi édesanyák, akiknek nem győzzük eléggé megköszönni, hogy nevelik gyermekeinket, leveszik válíUnkról a háztartás gondjának jó részét * Legyen úttörő mozgalom, vagy ne legyen — vitatták széles körben a felnőttek, s közben a gyerekek, az igazi érdeköltek, lelkűkben mái- régen eldöntötték a kérdést Erre is meséltek egy példát. — Na végre, hogy ezt is elintézték — magyarázta az egyik kislány az édesanyjának. Mert nécd Anyukám — érvelt a mai gyereknél egyáltalán nem szokatlan hangon — volt az iskolás gyerekeknek egy szervezete azt is megszüntet ték. Nem tartoztunk sehová. Most megint úttörők leszünk. És — tette hozzá — fogadalmat tettünk, hogy hű úttörők leszünk. Lehet egy ilyen fogadalmat elfelejteni? Nem! És bizony nem egy felnőtt tanulhat a csöpp úttörő gyerekektől hűséget egy-egy fogadalomhoz. — békési — • j Évek óta barátkoz- • tunk. Engem, a kicsire I sikerült, — mindössze 158 centiméteres — srácot gyakran láthattak és láttak is vele — a Hor- | gassal. Az, hogy ő meg- | üti a két métert, nem za- t varta egyikünket sem. t Voltak, akik kuncogtak, ? megjegyzéseket tettek, | ha együtt láttak ben- ♦ nünket, de én elnéztem J felettük. A barátom meg ? különösen. i Mi egyenlő félként | kezeltük egymást. — «egyenlő jogú haverek $ voltunk. Igaz, hegy én í felnéztem rá, ő meg le- I nézett, de hát ennek ob- • jektíve igy kellett lenni. ♦ Mindenkor alkalmaz- | kodtunk egymáshoz. ♦ A lányoknál, az ud- • variásnál már volt ♦ problémánk. Itt egy ki- 5 csit nehezen ment az ♦ összhang. Tudniillik ♦ olyan lányt kellett ta- ♦ lálnunk — természete- ♦ sen csak barátnők le- ♦ hettek —, akik: a) egyik 2 alacsonyabb, mint én, « b) a másik legalább 185 2 centi. Az előbbihez én * ragaszkodtam, az utóbbi * a haver bogara volt. Na- ♦ gyón nehezen sikerült ' megtalálni az elképzel- ♦ teket. Hónapokig is el- • tartott. Mégis alig egy | hétig jártunk csak • együtt. Az én „csöppsé- * géni” ugyanis a bará******«*♦**«•1 hßlfäß'l/COM Megmondom a múltját, jelenét és a jövőjét — mondja a kártyavetö cigányasszony. A képen még kártyát vet, de azóta már biztosan a kicsiknek veti az ágyat, ugyanis a bölcsödében dolgozik. All a bál. Karnevál herceg hívó szavára összegyűltek a gyöngyösi ..tartomány" alattvalói, hogy résztvegyenek e nemes és hagyományos szertartáson. megértettük egymást mindig, nem volt köztünk vita soha, meg hogy nagyon karakán kis emberke vagyok én, meg tudja az isten mit mondott még, de csupa jót. Mig végül, csak kiböki, hogy — diszidáljunk. Mert, hogy ő túl exponálta magát. Azt sem tudom mi az, de ha ez is a te bajod, haver — mondom — én egy tapodtat sem megyek. Elkezelt, el is ment. Visszafelé már hozták — nem sikerült neki kijutni. Hogy is sikerült volna, ilyen nagy embernek. Ha még ezt sem veszik észre, akkor kit. Szóval itthon van a haver, borzasztóan resteli a dolgot és valamelyik nap meg is mondta: hát pajtás neked több eszed volt. Nekem mondod, — válaszoltam. Hát te azt hitted, hogy az ész arányban van a centimétereiddel? Most megint haverkodunk. S ha valakinek bemutatom, hogy „barátom a hórihorgas” az én Hergasom úgy néz fel rám, mint tanítójára. És azóta egy szó nem sok, annyit nem szólna az vissza nekem. .—oádstsdi — dóm — minden taknyos- • nak ez lóg a nyakában ; Én nem megyek, mon- i dem, nekem nem kell. Erre azt mondta, gyáva : vagyok. Én meg azt mondtam, te meg marha vagy. Menjünk inkább ferblizni, ha már nem kell melózni, legalább valami hasznos dologgal töltsük el az időt. Hiába beszéltem neki, elment fegyverért, én meg ferblizni. Először történt, hogy nem egyeztünk meg. Vagy két nap múlva találkozom vele, hát a- lig ismerek rá. Ö meg egyáltalán nem akart megismerni. Géppisztoly a vállán, pufajka, vagy milyen kabát rajta, egy nagy csizma a lábán és terelik a jónépet. Szólok neki: „Mi van Horgas?” mint ez a fal, úgy nem szólt Jó van pajtás, mondom magamban, elég nagy a város, elférünk. Második, harmadik héten — már nem tudom, — találkozók a haverral, civilben van. Nagyon be van gyulladva. Most megismert. Azt mondja, hogy jóbarátok voltunk és vagyunk. • A viszontlátásra a következő J farsangi bálon, — köszönjük a • meghívást, ott leszünk. Nézzük csak, kit takar a jelmez? így ügye nem is félünk tőle, nem is olyan ijesztő. : Ezt a kislányt úgylátszik el ; akarja vinni az ördög... No énem messzire, csak egy táncra. Nagyon érzékeny volt Engem okolt hogy miattam szidják, én mej a családfáját — és ezer majdnem összevesztünk De aztán csak menl tovább az élet Nem is tudom miért, de aztán mintha únni kezdtem volna a barátságot. Azt hiszem azért, mert egy idő után a barátom a termetéhez méretezett képett vett fel — egyszerűen nagyképű lett Ha megittunk 6—8 féldecit már berúgott és a férfiasságával jött. Olyan női kalandokról mesélt, ami soha meg nem történt, legalább is vele nem. És még azt mondta, hogyan tudnám én ezeket megérteni, elképzeln. Nekem mondta ezt! Egyszer verekedtünk is egy csoporttal. Ö egy monoklit és vagy hét horzsolást kapott, én semmit. Persze ezt is megmagyarázta, hogy ez azért van, hogy ő nagyobb célpont. Mit szól erre egy jó haver. Ráhagytam. Aztán jöttek ezek a zűrös napok. Egyszeresük azzal áll elő, hogy gyerünk, kérjünk mi is fegyvert, hisz már — bocsánat ezt nem én montomhoz húzódott, az ő „mókuskája” pedig hozzám. Most képzeljék el! Eddig ketten is elég murisán néztünk ki, hát még négyen! És így összekeveredve. Mert az ő mókuskája állandóan rajtam csimpaszkodott. Megbeszéltük a dolgot. — csak a haverral! — aztán lemorzsolódtunk. Ismét csak kettesben róttuk az utcákat vagy ültünk a moziban. Hej, az a mozi, az a mozi, az állandóan fúrta a barátságunkat. Mert ha a 20. sorban ültünk, ő nagyokat sóhajtott, meg kacagott, szóval élvezte a filmet, én meg csak az előttem ülő tarkójában gyönyörködhettem. Abban is alulról fölfelé és néha a nyakizmaim úgy megmerevedtek, hogy csak derékszögben tudtam fordulni. Ha meg az első sorban ültünk, én láttam mindent, de a haver egy percig sem ülhetett nyugodtan. Állandóan reklamált a mögötte lévő öt sor, hogy égi meszelő, hogy a nagy mélák miért nem bújik el és hasonlókat mondtak neki. Ez nem tetszett a barátomnak.