Népújság, 1954. május (34-42. szám)
1954-05-16 / 38. szám
4 NFPUJSÁG 1954 május 16. vasárnap Jelentkezési felhívás a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia levelező tagozatára A Debreceni Mezőgazdasági kétéves mezőgazdasági szakmai Mamin-Szibirják ■ Privalov milliói Akadémia igazgatósága kéri a középiskolai végzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakembereket hogv jelentkezzenek az akadémián kezdődő levelező oktatásra. A levelező hallgatók jegyzetekből tanulnak, levelezés útján konzultációs kérdéseket intéznek az akadémia tanszékeihez és félévenként beszámolnak tanulmányi munkájukról. A levelező okta'ás időtartama négv év. me'vnek elvégzése után a levelező hallgatók a rendes oktatásban részvevő hallgatókévá! azonos értékű diplomát kapnak. A levelező oktatásra ielentkez- hétnek mindazok a középiskolát végzetl dolgozók, akik legalább gyakorlattal rendelkeznek és 22. életévüket betöltötték, de 40. életévüket nem haladták meg. Az akadémia levelező tagozatára való lelentkezés „jelentkezési lapon’' történik, mehet az akadémia igazgatósága küld az érdeklődőknek A kitöltött jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi és orvosi bizonyítványt és a kétéves szakmai gyakorlatának igazolását. A jelentkezési lapok visszaküldésének végső határideje. 1954 június 30. A levelező tagozatra jelentkezők részére 1954 augusztus 15-ig matematikai és kémiai alapismeretekből felvételi vizsga lesz a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián (Debrecen, Böször- ménvi-u. 104. sz.) A „Privalov milliói” című regény a műit század hetvenes, nyolcvanas éveiben játszódik. A Privalov-vagyon köré szövődik a regény cselekménye. Szergej Privalov. egy régi. gazdag család sarja, bosszú pétervári tartózkodás után hazatér szülővárosába. hogy átvegye örökségtt. Érkezésének hírére megbolydul a kis uráli város. Ategkezdődik a harc: mindenki meg akar kaparintani valamit a legendás milliókból. Nagyszerűen rajzolt alakok sora vonul fel; az élvezetekben tobzódó aranyifjúság. a tőkések, valamennyi jellegzetes kapitalista és mégis más-más típust képvisel — gazdag házasságra vadászó lányos anyák, duhaj szibériai kereskedők, aranyásók. De bemutat az író más embereket is. Az akkori értelmiség köreiben fel-feibukk'irt az a törekvés, hogy megoldást találjanak a társadalom bajaira és megváltoztassák felépítését. Ennek a törekvésnek hordozója Loszkutov és Nagyezsda Saharova. Am hiába akadnak “m- berek, akik önfeláldozóan dolgoznak a népért, a társadalmi rend forradalmi megváltozta á- sa nélkül egyéni erőfeszítésük semmivé foszlik. Taruc'■ A néppel a népért Hazafelé a vásárból. Képek as egri vásárról Luis Taruc a Fiilöpszigeti Kommtínista Párt egyik vezetője a háború alatt a Hukbalanap (Japán-elienes Felszabadító Néphadsereg), ma pedig az amerikai imperialisták gyarmati elnyomása ellen sikeresen harcoló Hukbong (Felszabadító Néphadsereg) főparancsnoka. Taruc könyvét önéletrajz formájában írja meg. De saját személye teljesen eggyé válik a r.ép harcával, önéletrajza lényegében a Fülöpszigetek népének harci krónikája. Nyomon kísérhetjük a néphadsereget megszületésétől. a kezdeti nehézségeken át mindaddig, amíg százezres lakosságú területeket felszabadító hatalmas erővé válik a párt vezetése alatt. Taruc ebben a meleg lírával megírt könyvében az események felsorolása és értéke lése mellett plasztikus képei ad a Fülöpszigetek politikai és gazdasági viszonyairól. A könyv elősegíti a gyarmati viszonyok és a gyarmati népek harca általános és speciális kérdéseinek megértését, közel hozza a füiöo szigeti nép áldozatos, nagyszerű küzdelmét. MOZIK MŰSORA Egri Dózsa: május 20-tól 23-is: Marina sorsa. 24—25-ig: Emberrablók. 27—30-ig: A vér titka. Egri Vörös Csillag: Máius 20— 26-ie: Tilos a játék. 27—30-ig: Elveszett melódiák. Gyöngyösi Puskin: Máius 20—22-ig: Fehér hóm á Ív. 23-—26-ig: El táncolt aranvak. Gyöngyösi Szabadság: Máius 20— 26-ig: Tilos a iáték. 27—30-ig Szkan- der bég. Hatvan: Máius 22—24-ig: Köznapi komédia. 25—27-ig: Különös házasság. 29—31-ig: Balett gyöngyszemei. Füzesabony: Máius 22—21-ig: Grant kapitány gyermekei. 25—27-ig: Cím nélkül távozott. 20—31-ig: Visszatért szerelem. Jö'dfaglald“ kuláokat i'cll Ifjú Munkácsi József gyöngyösi kulák évekkel ezelőtt felajánlotta földjét az államnak. A földet az illetékes szervek haszonbérleti szerződésben dolgozó parasztoknak adták át. Ifjú Munkácsi József jogtalanul elfoglalta a dolgozó parasztok földjét, s még a fenyegetőzéstől sem riadt vissza. Ugyancsak Kullúrotthonok műsora Szakszervezeti kultúrotthon: Máius 16-án este 6 órakor Gárdonyi Géza: ..Bor” című színmüve, előadia a Bélapátfalvi Cementgyár kul- t hírcsoportja. 18- án Beethoven-est, 7 órai kezdettel. 19- én Jókai Mór: ..Aranvember” című regénkéből irodalmi előadás. 22-én Vörös Sári és Mindszenti Ödön magvarnóta-est. A Dózsa Filmszínházban 18-án Bilicsi Tivadar szereplésével a Budapesti Varieté műsora kerül bemutatásra. el a gtö.iyjösi járásbíróság földfoglalásra uszított Varga József atkári lakos is. A gyöngyösi járásbíróság ifjú Munkácsi Józsefet kétévi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre, valamint a közügyektöl három évre való eltiltásra, Varga Józsefet 10 hónapi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre és 1000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A Vörös Csillag filmszínház május 20—26-ig dán gyermek- filmet mutat be ..Tilos a játék“ címmel. A film elvisz bennünket Koppenhága egyik szürke, rozoga bérkaszárnyájába, ahol tilos a játék, tilos az öröm a gyermekek részére. Szomorúan üldögélnek a gyerekek a lépcsőkön, amíg meg nem érkezik egy kedves új házmester, aki a mogorva háztulajdonossal szembcszállva megengedi a gyerekeknek a játékot. Közben azonban számos izgalmas kalandon mennek keresztül, * hol mosolyt, hol könnyet csalnak a nézők szemébe. Ifjúsági kiállítás Egerben 1954 június 6-án nyílik meg Egerben a megyei ifjúsági kiállítás. A kiállítás a hevesmegyei DISZ-bizottság rendezésében megyénk ifjúságának életét, fejlődését, alkotásait mutatja be. Üzemek, iskolák, falvak, városok fiataljai lelkesen készítik munkáikat a kiállításra. Az egri úttöróháznak több szakköre már hónapok óta készül, hogy legszebb munkadarabjai helyet kapjanak a kiállításon. A Gyöngyösi Mező- gazdasági Technikum mező- gazdasagíejlesztésének jelentős területeit ábrázolják. Lelkesen folyik a készülődés az egri, gyöngyösi és hatvani MTH-műhelyek fiataljai között is. Több falusi és iskolai DISZ-szervezet már be is küldte a kiállításra készített anyagot. A kisnánai DISZ-fiatalok és a bükkszéki úttörők a község népviseletét mutatják be. A káli óvónőképző- tanulói szabadságidejük nagy részét is felhasználták arra, hogy értékes anyaggal szerepelhessenek a kiállításon. A kiállítás legmeghatóbb részének ígérkezik a „boldog gyermekkor“ és az „ifjú művészek'1 területe. Sokat várunk a kiállításon az üzemek, középiskolák és MTH- fiatalok ötleteiből, munkáiból. A kiállítás úgy lesz szép és nevelő valóban és úgy lesz igazán megyei, ha megyénk valamennyi fiataljának munkáját, életét ábrázolja. Ebhez az szükséges, hogy minden fiatal érdeklődése és képessége szerint küldjön anyagot a kiállításra. Mindazok az alkotások, szemléltető képek, eszközök, melyek május 25-ig beérkeznek a DISZ-megyebizottságra Egerbe, helyet kaphatnak a kiállításon. A kiállításon szereplő legtökéletesebb és legkifejezőbb munkákat díszoklevéllel, pénz. és tárgyjutalommal díjazzák. Ezúttal is felhívunk minden DISZ-szervezetet és úttörőcsapatot, fiatal lányt és fiút, vegyen részt munkájával és ötleteivel a megyei „alkotó boldog ifjúság“ kiállításán. Kovács András iskolai oszt vez. Eger püspöki város úrbéri cs felszabadulási pere a XVIII. században A TTIT legutóbbi ülésén Dr. Szánló Imre az Egri Pedagógiai Főiskola történelmi tanszékének vezetője ..Eger püspöki város úrbéri cs fel- szabadulási pere a XVIII században” címmel előadást tartott. Az előadás anyagát lapunk folytatásokban közli. I. A z első világháborúval és a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal megkezdődött a kapitalizmus általános válsága. A Tanácsköztársaság bukása után a hatalomra- jutott ellenforradalomnak egy minden pillanatban kitörésre kész vulkán hátán, a magyar proletárdiktatúra hatalmas történelmi tényének árnyékában, a Nagy Októberi Forradalom győzelme után, a kapitalizmus általános válsága talaján kellett berendezkednie. A huszonötéves Horthy-fasisz- ta diktatúra időszaka a magyar nagytőkések és nagybirtokosok utolsó kísérlete volt a kapitalista .rendszer fenntartására. Az ellenforradalmi helyzetben jött létre az a szellem- történet, mint irányzat, amely nemcsak Magyarországon, hanem szőkébb értelemben vett pátriánkban. Egerben is. azt a társadalmi feladatot kapta, hogy a magyar történelem leakciós erőit eszménvesítse. Az egri helytörténetírás a 25 éves Horthy-fasizmus korában — éppen a klérus nagyfokú befolyása következtében — nem is lehetett más, mint a fémjelzett magyar szellemtörténet helyi fióklerakata. Bibliájuk pedig Szekíü Gyulának, az tl- ienforradalmi fasiszta diktatúra kiindulópontján, 1920-ban megjelent „Három nemzedék“ című műve. Szekfű Gyula azt írja a török alól felszabadult városaink fejlődéséről: „Bizonyos szegényes, falusias, kisméretű élettel kezdették városaink az új életet a bécsi kamara gyámkodása alatt, melyből a bécsi kormánynak több haszna volt, mint maguknak a szegény gyámoltaknak. Az újjáépítés azonban sokkal nagyobb, lendülettel járt ott, ahol azt a nagybirtok végezte... Hát rrjég Egei ben, ahol egy közjogi méltóságú püspök van“. Eger fejlődése — Szekfű szerint — „hirtelen neki lendü- lésében szinte kizárólag egyetlen akarat szülötte, s így Kö- zép-Európában annyira elterjedt udvari barokk elemekre is tanulságos példa ... Eszterházy Károly hosszú egri püspöksége alatt (1762—1799) példaadó módon alkotta meg a magyar barokk városképet és emelte fel székvárosát a jólétnek és az európai rendnek a török korszaktól megsemmisített légi fokára“. Czekfű szinte kizárólag ^ Eszterházy mecénás; működésének tulajdonítja, hogy amíg Eger lakos - ága 1688- ban alig két ezret tett ki, 1700- ban sem többet öt ezernél, addig száz évvel később Egerben több mint 17.000 lakos élt. A magyar szellemtörténetiras egyik kiemelkedő képviselőjének. Szekfű Gyulának nyomán mi sem természetesebb, hogy a szellemtörténész helyi történetíró. Breznay Imre, egri érseki tanítóképezdei c. igazgató „Eger a XVIII. században“ (Eger, 1934) című vaskos kétkötetes könyvében fennen áradozik e „boldog és boldogító“ századról. Eszterházy Károly egri püspök születésének kétszázados évfordulója alkalmával, 1925 december 13-án Egerben tartott díszközgyűlésen ünnepi beszédében többek között ezeket mondotta: „A török 91 éves uralma után Egert is kard foglalta vissza 1687 december 17-én, de a kereszt tartotta fenn. A keresztnek köszönheti fejlődését; a keresztnek köszönheti, hogy poraiból, mint valami főnix madár meg'újhodva, megszépítve emelkedett föl... a Gondviselés különös kegyébe fogadta Egert, ezt a sokat szenvedett ősi várost. Mintha megelégelte volna tömérdek szenvedését, megajándékozta olyan nagy főpapokkal,, mint Tele- kessy István (1699—1715), Er- dödy Gábor gróf (1715—1744), Barkóezi Ferenc gróf (1745— 1761) és végül Eszterházy Károly gróf (1762—1799). E nagy püspöknek köszönheti Eger — amely a XVIII. század végén elhanyagolt, sőt romokban heverő nagy falu volt, hogy a XIX. századba fordulva, már egyike lett hazánk legszebb és legboldogabb vidéki városainak“. rr alán a legszélsőségesebb klerikális álláspontot Eger XVIII. századi történetének értékelésében Leskó József pap képviselte, aki „Volt-e Eger igazán szabad királyi város?“ című cikkecskéjében a következőket írja: „A mai szemüvegen nézve a dolgokat, sokan sajnálkoznak azon, hogy Eger 230 esztendővel ezelőtt fel nem szabadulhatott — írja 1926-ban az Egri Egyházmegyei Közlönyben. — Az országnak és így a városnak azonban jobban használt az utóbbi állapot... Egykorú tudósításokból látjuk az akkori Egernek hű képét. Ronda piszkos hely, sárfészek, girbe-görbe utcái névtelenek... a mezőkön, szőlőkben, erdőkben kerülők nem léttében a tolvajok szabadon garázdálkodnak. Az erdőket kíméletlenül irtják, a szőlőkben a barmokat szabadjára eresztik ... A városfalak düledeznek, a hidaknak csak nyoma látható. Bizony elszomorító kultúrkép“. Még olyan pozitivista polgári történetíró is, mint Iványi Béla, aki Eger város 1687—1695 közötti első rangemelési törekvésével bőséges levéltári anyag alapján behatóan foglalkozott, jobbnak találta, hogy az egész mozgalom végleg megakadt és holtpontra jutott.. „Mert bár igaz, hogy Eger mindenképpen megérdemelte e kitüntetést — írja Iványi Béla „Eger város rangemelési törekvései“ című cikkében — kérdés, hogy javára vált vol- na-e? ... Ha a város eléri célját és szabad királyi lesz, sok mindentől elesett volna, amit, mint egy gazdag püspök — föl- desúr városa megkapott. ‘ Ha Eger szabad királyi, de szegény város marad, akkor ma aligha gyönyörködhetnénk a monumentális lyceum örök szép épületében és a szebbnél- szebb barokk-emlékek pompás sorozatában ...“ a a szellemtörténetírás a maga „újjáértékelését“ Eger török alól való felszabadulása utáni történetével kapcsolatban az 1919. évi proletárforradalom elleni harc szempontjából végezte el, s a magyar kapitalizmus általános válsága talaján egy gyökeréig hazug és hamis múltat vitt bele a köztudatba, amely napjainkig is hat és mételyezi az elmaradott, a klerikális reakció uszályába került félrevezetett embereket, akkor a mi feladatunk, szocializmust építő hazánk egri történészeié, hogy pozdorjává zúzzuk az Eger 18. századi történetével kapcsolatos hazug és hamis legendákat. A szellemtörténész Szekfű Gyula szerint „amíg a barokkkornak megvoltak a nagy vezetői, kiknek élete megközelítette a barokk életideált, addig megvolt a tekintélyük is, s a népet minden kényszer nélkül tudták vezetni“. Ezzel az „ósztálybékét“ hirdető megállapítással szemben, mint az osztálytársadalom egész történetére, úgy Eger 1945 előtti történetére is a néptömegeknek a kizsákmányolás és elnyomás ellen folytatott harca nyomja rá bélyegét. Eger osztályharcos múltját azonban mindezideig elhallgatták. Breznay Imre „Eger a XVIII. században“ című vaskos kétkötetes munkájában — mint láttuk — a XVIII. századot, az egri papság basáskodásának fénykorát „boldog és boldogító“ századnak nevezi. Sajnálkozik azon, hogy a francia forradalom „aufklärista“ szelleme Eger városát sem kímélte meg s a városi polgárság egy részének gondolkodása szabaddá lett; Egy szóval sem emlékezi!; meg viszont az egri nép hősies antifeudális és antiklerikális hagyományairól. T smeretes, hogy „valamely kor uralkodó eszméi mindenkor csak az uralkodó osztály eszméi voltak“. Az ősz- tályharc tanulmányozása nélkül nem érthetjük meg a XVIII. századi jogrendet, ideológiát és kultúrát sem, amelyet Egerben is, mi.it másutt, a kizsákmányoló földesurak a néptömegek ellen folytatott harcban, a néptömegek gazdasági, politikai és azel- lemi leigázása végett hoztak létre és „tökéletesítettek“. Ez így történt városunkban is, Leskó József pap önkénytelenül is bevallja: „Akik Eger művelődését stb. előrevitték (t. i. a püspökök — Sz. I.), majdnem mindig szembetalálták magukat a tömeggel és annak rövidlátó kolomposaival“. Lenin szerint „minden elnyomó osztálynak, uralma fenntartása érdekében, két társadalmi funkcióra van szüksége: a hóhér és a pap funkciójára. A hóhérnak el kell fojtania az elnyomottak tiltakozását és felháborodását. A papnak vigasztalnia kell az elnyomottakat, ecsetelni kell előttük a szenvedések és áldozatok enyhülésének távlatait az osztályuralom fenntartása mellett . ; hogy ilymódon kibékítse őket az osztályuralommal, távoltartsa őket a forradalmi akcióktól, megtörje forradalmi szellemüket, kiölje belőlük a forradalmi akaratot“. Az emberiségre nehezedő vallási járom csak a társadalmon belüli gazdasági elnyomás terméke és tükröződése. Ennélfogva előadásunkban az antiklerikális harcot nem korlátozzuk elvont ideológiai prédikációkra. Ezt a harcot összekapcsoljuk az egriek antifeudális harca konkrét menetével és gyakorlatával. (Folytatjuk.)
