Hetikiadás, 1934. január-december
1934-02-27 / 9 [1520]
Bdgrc Juon. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR irta: Igmándy Géza. Akkoriban már körülbelül fél esztendeje pihentek a fegyverek kint a ' harctereken,csók az ordélyi hegyek között viaskodott alig egy hadosztályra való" maroknyi ember..akiiret hivatalosan Székely hadosztálynak neveztek,de a valóságban ^enki so törődött velük - hivatalosan.Mert Büdanestan azt mondták:vissza akarják - a királyt,ma is "alázatosan"jelentenek,holott a köztársasági magvar seregbői száműzték ezt a szót. *' • ' Igy azután csak tengett-lógott e székelyek alakulata és akkoi lakott jól igazan,ha a magyar gazdik megkönyörültek rójta.Ugy március vége folé azonban;amikor már csak vörös lett a buaapesti zászló,igen gyéren csenpent valami a csajkáikba^ lőszerről meg rossz még beszélni is.Az állandó haröokban alig süthetett el egy-egy puskát ü székely baka.mert tudta,hogy pótlást schonnan.se kaoliat.Hald-t megvető bátorsággal állta" ó gyilkos támadásokat és amikor rohamra indult az ellei* seg,visszaverte szuronnyal^csákánybaltával vagy pedig fokossal.Legfeljebb a fogat csikorgatta tehetetlen düheben,dc m^gse engedett.mert védte az ezer éves magyar . földet. ( • ' A"budapesti vörösök meg különösképpen haragudtak rájuk,mert nem vágták" la a tisztlük és altisztjük gallériáról a csillagot.Az ellenség pedig döntő csatára készülődött. 1919-ben a nagyhét közepén kezdték meg a támadást.A székelyek remekül állták a pusztitó tüzelést,nem mozdultak ki az állsából,csak "szurönyhegyre kapták a nekibátorodott rohamozókat.'Másfél napig tartott ez az ökölharc',amelynek az ügyük vetettelrvéget.Megtört az ellenállás és vissza kellett vonulniuk " nyugatra.Ü"szilágysági mag ar községek sirva búcsúztak a derék legényektől és ellátták őket mindennel,ami mág akadt a házakban IGY jutottak el Szántóra,ahol megpihenhettek egy éjszakára. " Veress ..kos hadnagy késő este odaállt az ezredparancsnoka elé és négyórás eltávozást kért a szomszédos tanyára,ahol az édesapja gazdatiszt volt. * " -Szeretnék elbúcsúzni "a szüleimtől,mert nem tudom, mikor látom még őket"'mondta elszintelcneáett hangon.- Berkéssi Lexi lován indulok el és a sajátomon jövök vissza.Úgyis elvinnék az oláhok,ha otthon maradna... -Menj csak fiam...Járj szerencsével... Koromsötét éiszaka érkezett a tanyára, A kutyák éktelen ugatására kivilágosodott a gazdatiszti lakás verandája.A naclnagy magölelte az édesanyját,a ló pe* dig cöak állt szomoru-fáradtah a lépcső előtt.Egészen megfeledkeztek róla és" ki" ~^.hova bandukolt volna el.ha eló nem ballag az istállóból Muresán Juón,aZ"ö-" reg gazda és nem vezeti bo a többi közé.Zabot öntött elé3e,megcsutakolta,megitatta és várta a további parancsot. Az öregebb Veress i.kos ugy hajnaltájt kiment hozzá. -Bágye Juon - mondta szomorúan'- nyergelje fel a fiam lovát.Szt a katonalovat meg majd'csak ugy száron vezeti.mert vissza ksll mennie az ezredéhez. -Igenis.instálom - motyogta a fogatlan vén ember és szüszmötölni kezdett a paripáit körül. A ha inalcsillagot még nem lehetett látni a komor felhők mögött,amikor a székely hadnagy mógegyszer megölelte az édesap-ját,megcsókolta az édesanyja kezét és felsőkként a nyeregbe.A vén oláh gazda nyújtotta oda neki a másik ló kantárszárát." J -Istennek ajánlom a tekintetes úrfit - mondotta elfátyolosodott hangon es megszorította a hadnagy kezét.- Ne tessék aggódni,instálom,mi majd vigyázunk a tekintetes asszonyra... , Veress hkos hadnagyot mellbevágta ez a mondat.Csal: most eszmélt rá arra a veszedelemre,ami a szüleit fenyegette,hiszen itt a majorban a cselédség nagyobbik fele szintén oláh és már rossz hírek keringtek azokból a'falvakból,ahol hasonló volt a helyzet.De hát katona volt Illeg van egy félórája,ami éppen csak arra elég,hogy visszamehessen az ezredéhez. Kifordult a dülőutra és megnyomta térdével a pihönt lovat.Szélsebesen vágtatott,de a-lelke egyre ottmáradozott a szülői házban,amelynek egyik őre az öreg"'bágye Juon,a csendes szavú,ravaszkás szemű öreg,aki hosszú lelógó bajusza'"'^ alatt mindig oláh szavakat suttog és azt mondja az édesanyja" hogy az" ősz óta mintha vidámabb lenne az arca és erősön érdeklődik,hogy hát tulajdonképpen medo.ig is terjes 1 majd Hagyrománia határa,ha elmennek innen a Kraszna mentéről a székely balak? ' " ~Szorongó érzés markolta össze a szivét és legjobban szeretett volna viszszafordtilnijde nem lehetett,hiszen vele volt Borkessi százados lova is.Szegény . >TÍ mos megsebesült a lábán" és gyalogosan nem tudna eg; ütthaladni a századával. Kissé szég- enke.ctt is,hogy esek a gondolatok egyáltalán megfordulhattaka fsjében,mert immár negyedik esztendeje katona ós még sohase volt ellene panasz, most'meg " szökési tervedet" forgat az agyában.
