Hetikiadás, 1934. január-december
1934-02-27 / 9 [1520]
/ Begye Juon folytatása./ A szántói temető árkában két apró villanás" és dördülés jelentette"! " nagy mnr'elkésett.Derékszögben lekanyarodött a legelőre ét eliramodott" Körös'Télé] mert tudta,hegy milyen a'visszavonulási irányuk.Néhányszor még hallotta a füle mellett alsipoló oláh lövéseket és azután eltűnt az éjszakába. Kőrösön tudta neg az ezredestől,hogy még ejfél"elött kerekedtek "föl, mert a^bekerites veszedelme fenyegette őket.'Szántón valóban az ellenség tábori Örse lőtt rá,és azóta már biztosan eljutottak az uj urak a majorba is.— Élőhalottként ténfergett a legényéi között ós amikor megszólítótt&kj zavarosan felelgetett.Pedig ha láthatta volna,hogy mi történt otthon"megnyugodott volna. . ~ - • 1 ... Még félhomály terpeszkedett a lóistálló felett.amikor berobogott az~ első lovascsapat.Durván szitkozódtak a mosdatlan szájú vad legények és követelték azt a hadnagyot,aki itt töltötte az éjszakát, 'A majorbeliek ösztönös idegenkedéssel húzódtak félre és csak a vén Juon bicegett oda eléjük. - ... - Mit akartok testvér?' a kérdezte a nyelvülvön," - No csakhogy egy rendes emberrel találkozunk?- örvendezett a parancs'-" nök.- Mond csak meg bágye,hol van az a székely hadnagy,oki néhány órával ezelőtt szökött meg olőlünJtt " "' ~." - Székely hadnagy?- csodálkozott az öreg'oláh és megcsóválta ősz fejét.Itt nem volt sommiféle székely hadnagy se.Elhihetitokjha én mondom. ""'Olyan'meggyőződéssel és'akkora komolysággal beszélt,hogy megzavarodott tőle az ömtocBter^Téiiany halk szót váltott az embereivel. - De mi biztosan tudjuk,hogy'itt 'hált,;Két lóval ment el,bágyc* "' - Már pedig rosszul TudjátoK.frátye - erősködött az Öreg - mert az is-" tállóban alszom negyven esztendeje.Onnan nem lehetett kivezetni lovat az én tudtom nélkül* ......... Tanácstalanul pislogattak a lovasok és az egyik durván nekitámadt Juonnok, - - - —- -• - • — -> Te vén disznó!- te is magyar vagy,csak tudsz mománul.Biztosan jól megfizettek, azért hazudsz! ~ '. ' ~ "" g g- Én nom.szoktam játszani a szavammal - pattogott az öreg önérzeteson.Ha mondom,hidd el. ' " t " Akkorára már egészen kivilágosodott és az őrmester a sárban meglátta a lovak nyomát.mely a torra ez'feló vozotott.Dc a jó'orcg bágyc Juon még mindig" azt haitogatta,hogy tegnapi,amikor*a tekintetes ur szállt le a ház clött",Szót"szó követeit es ugy megverték szegényt.hogy elnyúlva feküdt o havas latyakban.Azu-' tán felkutattuk a házat,összedobáliák a padláson minden ládát,kivezették az istál lóból a lovakat és eltűntek." Veress Akosné tekintetes asszony könftyos szénnel támogatta be "a meleg szobába,bokötözgette az öreg Juon bácsi sebeit,borogatta mogkékült arcát és hálásan szorongatta a Jíczét. -Mivel halálon én ezt meg magának bágyo Juon?- sirdogált csendesen, mire a vén ember szemében különös tüz villant, -Kötelességem volt tekintetes asszonyon.Ki segítene rajtunk,ha ni magyarok is elhagynánk bgymást».»? A hitelszövetkezetek fejlődése. " A magyar hitelszövetkezetek üzleteinek kiterjedése 1905.óta megtöbbszöröződött. 1932-ben a hitelszövetkezetek összes tőkei mar 257.3 millió pengőre rúgtak.ebből a saját tőke természetcsen lényegesen kevesebb volt,mindöszsze 16 százalék.iirösen fejlődött a hitelszövetkezetek v isszlos zárni tolt valtóállománya,továbbá a takarék- es heti betétek állomány a. A" szövetkeze ti tagok száma több mint 450.000 főre növekedett.k növekedés telj,cs egészében e vidékre esik, mert a hitelszövetkezeteket elsősorban a őstermelő nép veszi igénybe.A hitelszövetkezetek feladata az,ho^y megszervezzék azokat a pénztőkéket,amelyek a b:nkszervezet köréo kivül esnek. má^