Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)
Ambrus Zoltán: A könyvtár és társadalmi kapcsolatai.
AMBRUS ZOLTÁN A KÖNYVTÁR ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATAI Tisztelt Kollégák, Hölgyeim és Uraim! Előadásomban néhány problémát, társadalmi mozgást szeretnék végigkísérni, bemutatni. Olyan összetevőket fogok kiemelni melyek a könyvtárügyre nézve - ha távolabbról közelítünk ehhez a reméljük nem csak nekünk fontos társadalmi tevékenységhez mindenképpen meghatározóak. Könnyű a helyzetem, Csepeli György beszélt aglobalizációról, a globális problémákról, én is ezt tartom az egyik legfontosabb kérdéskörnek. A'másik, amit szintén ő fejtett ki részletesen, az informatika, az információs társadalom, és ennek összes problémája. A harmadik kérdéskör, részben ezzel összefüggésben, részben ettől függetlenül: a társadalmak általános „fejlődésének" vagy éppen átstrukturálódásának eredményeképpen létrejövő, megjelenő kirekesztés vagy kirekesztődés a társadalom lényegi folyamataiból. Azoknak az embereknek a talajvesztésére, kapcsolatvesztésére gondolok, akik ma marginalizálódnak, különösképpen Kelet-Európában. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a globális világ nagyon is széttöredezett, összekuszált, feszültségekkel és különbözőségekkel terhelt társadalmi közeget „biztosít" mindahhoz, amit mi csinálunk és amit befolyásolnunk kellene. Ennek a megjelenése a kultúrában hihetetlen mértékű feszültségekkel jár abban az értelemben, hogy milyen mértékben és hogyan osztódik el a globálisan megtermelt kulturális érték vagy kulturális szenny vagy egyszerűen csak termék, és ezek milyen csatornákon, hogyan jutnak, juthatnak el a társadalom különböző szereplőihez, milyen társadalmi feszültségek keletkeznek éppen ennek a kulturális elosztásnak az ellentmondásaiból? Valójában a sokféleség és az összetettség dominál, miközben arra törekszünk, hogy lehetőség szerint egyszerűen, jól megfoghatóan, markánsan, letisztítottan, fehéren és feketén tudjunk bizonyos társadalmi mozgásokat megítélni. És bizony az benne van a magyar társadalom szemléletében is, hogy, ami fehér vagy fekete, az elfogadható, ami kicsit bonyolultabb, összetettebb, ami csak sokféle szempontrendszer alapján értelmezhető, az már a többség számára nem követhető, elutasítandó. Jelenségek és hatások érvényesülnek a társadalomban. Jelenségek és hatások, amelyek ebben a világban, ebben a posztmodern világban, amiben mi élünk, meglehetős intenzitással jelennek meg az egyének és a csoportok számára. Mindenben így van: a színekben, a formákban, a zenében, a tárgyakban, a tárgyak megformálásában, bizony a kulturális termékek döntő részében. Ami nem hívja fel önmagára a figyelmet, ami nem hívja elő a társadalom szimpátiáját, vagy elutasítást, az nincs is! A szóbeliségtől, az írásbeliségtől távolodunk a tárgyszerű, a képi, a figurális, nagyon markáns és agresszív megjelenési formák felé, amely szándékolt hatásában nagyon biztos és stabil, de a hatás minőségében és az így közvetített értékeket tekintve azonban nagyon sokféle problémát hordoz. Jó néhány olyan társadalmi meghatározottság dominál manapság, melyet mindenképpen számba kell venni akkor, amikor a könyvtár helyét keressük ebben a világban. Az egyik 35
