Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)
Dr. Gerő Gyula: Kiáltvány (kiáltás) a hétköznapi könyvtártörténet-írásért!
kiállításnak még a nyomát is befújta a szél. Szerencsére egy megszállott könyvtáros, Slezsák Imre, az edelényi könyvtár egykori kiváló igazgatója jóvoltából valami megmaradt: a környékbeli népkönyvtárakból összegyűjtött és sokáig az égerszögi volt iskolában őrzött falusi könyvtárszoba tárgyait utóda - tudomásunk szerint - be tudta menteni a városba, ahol külön, állandó kiállítási keretben ma is láthatják a netán érdeklődők. A nagyobb könyvtárak közül a szegedi Somogyi Könyvtár múltidézőnek és alapítója emlékének tisztelegve új épületébe emelte át a régi berendezés legértékesebb részeit, ám a többi nagyobb, új könyvtár közül nemigen akad olyan, amelyik kis múzeumot - állandó kiállítóhelyet - rendezett volna be régi eszközei, felszerelési tárgyai, bútorai és propaganda-, valamint ügyviteli nyomtatványai és egyéb emlékei bemutatására. Lehetséges volna, hogy nem érdekes az utókor számára a sokszorosítási eljárások fejlődése a szitaszerű, passzírozó „stencilgépétől a „Vizigráf-on keresztül a sokmázsás Staticop-on át az első Rank-Xerox gépig, a tájékoztatás-visszakeresés útja a lyukkártyáktól a Commodore-64-en keresztül a legújabb személyi számítógépekig, a kölcsönzés és -nyilvántartás módszere a tasakos, majd a tikettes eljáráson át a Podonyi-féle statisztikázógépen keresztül a lebonyolítás teljes számítógépesítéséig? Alig hihető ez! Néhány éve követésre méltó példát szolgáltatott az OSZK A nemzet könyvtára - a szolgálat műhelye című állandó kiállítási helyiségének kialakításával. Kár azonban, hogy e kiváló erudícióval összeállított kiállítás bemutatóhelyét sokak szerint rossz helyre telepítették: ez ugyanis egy addig nyitott galériát erőszakosan lehatároló kereteivel, táblafalaival megbontja a korábban zavartalanul bevilágított, átlátható nagy belső tér hangulati egységét, a staffázsként alkalmazott óriásposzterek látványa pedig kívülről szemlélve olyan hatást kelt, mintha valamelyik, a mozizás őskorában forgatott film panorámadíszleteit ottfelejtették volna a producerek ... A könyvtártörténeti szakmai publikációk, a szakdolgozatok és a doktori fokozatok megszerzéséhez szükséges disszertációk, valamint az alkalmilag kiírt pályázatokra készült munkák a könyvtártörténet-írásban nem töltik be azt a szerepet, amelyet mint ösztönző tényezők, vagy akár mint a további feldolgozásokhoz használható források, akár pedig mint végtermékek játszhatnának. Az okok: aránytalanságok a témaválasztásban (vannak ugyanis kedvelt könyvtárak, amelyek történetéről tucatnyi, egymásra hasonlító munka készült és készül, másokról viszont semmi); aránytalanságok a színvonalban (a kiválóktól a történeti információkban igen szegényesekig túl nagyok a különbségek); nehézségek és nehézkességek a közzétételben és a hozzáférésben (csak kis hányaduk válik publikussá önálló kiadvány formájában, vagy a már említett publikációs fórumokban, könyvtártörténeti kiadványsorozatokban); némelyikük még az érintett könyvtárban sem található meg, hiteles gyűjtő- és feltáróhelyükre, a Könyvtári Intézet (azelőtt: OSZK KMK) szakkönyvtárába pedig jelentékeny hányaduk be sem kerül. A kiadványokban megjelent, vagy a cikkek formájában publikált dolgozatok, disszertációk kivételével a felsoroltak adatai nem találhatók meg adatbázisban, a Könyvtári Intézet katalógusa pedig a munkák hiányos beküldése, illetve bejelentésük elmaradása miatt nem teljes. Az 1977 óta készülő könyvtári kronológia is csupán azokat a sikeres disszertációvédéseket regisztrálja, amelyekről meghívók vagy a szaksajtó híradásai révén tudomást szerzett a szerkesztő. Az egyetemi doktori (kisdoktori) disszertációk számbavétele és elemzése megtörtént ugyan a Könyvtári Figyelőben (1991/2. és 1998/3-4. sz.), azonban ez a kandidátusi és a nagydoktori értekezések esetében még várat magára. A könyvtártörténeti témák aránya az egyetemi doktori disszertációk összesített számához viszonyítva elég alacsony, 15-16 %, s hasonló hányad feltételezhető a többi, itt tárgyalt műfajt tekintve is. 75
