Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)
Dr. Gerő Gyula: Kiáltvány (kiáltás) a hétköznapi könyvtártörténet-írásért!
Külön fel kell hívni a figyelmet arra a gondra, ami a szakdolgozatírók tapasztalatlanságából adódhat: a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók és a könyvtárosi múlttal nem rendelkező leendő asszisztensek szakmai ismeretei többnyire nem elegendőek a könyvtári működés teljességének áttekintésére, súlypontjainak felismerésére, a történeti ítélkezésre. Ha feladatként nem azt kapják, hogy az adott intézmény történetének megírásához szükséges segédleteket vegyék számba, vagy ezeket maguk készítsék el, hanem magát a történeti összegezést követelik meg tőlük, gyakran születik megbízhatatlan produktum, amely végeredményben a témát kompromittálva, hosszú időre meggátolja az avatottabb feldolgozást, ráadásul a későbbi feldolgozók továbbörökíthetik a téves adatokat és következtetéseket. A Ki kicsoda? típusú „élő" életrajzok a lezárt pályafutásokat leíró életrajzi lexikonok legfontosabb fogalmazványai. Hiányuk is okozza azt a rengeteg hibát, elírást, amely életrajzi lexikonjainkat jellemzi - természetesen a bennük közölt könyvtáros-életrajzokat is. A Ki kicsoda? műfaj őseinek tekinthető sematizmusokat, „tiszti" név- és címtárakat a népi demokratikus-szocialista rendszer mint kiadványtípust eltörölte, ennek következtében a hatvanas-hetvenes évek fordulóján nyugati hatásra feltűnt műfaj újnak számított, túl sokáig topogott gyermekcipellőiben, és politikailag kényes területen lépkedvén, csak nagyon szűk területet mert bejárni. A könyvtárosszakma először 1986-ban foglalkozott Ki kicsoda? létrehozásának gondolatával. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetősége tervezet kidolgozásával bízta meg az OSZK KMK egyik, nyugdíjas munkatársát, aki két változatot készített: az egyikben háromnegyed íven bizonyította, hogy az országos könyvtárosi Ki kicsoda? egy menetben megvalósíthatatlan a számba jöhető személyek sokasága és esendőén gyenge válaszadási készsége miatt; a másik, mindössze négyoldalas változata viszont arról szólt, miként lehetne mégis elkészíteni ezeket, mégpedig intézményi, területi (megyei) és szakterületi (egyesületi stb.), valamint folyamatosan kiadandó, szabadlapos Ki kicsoda? produktumok formájában. Mivel a megbízók a várható nehézségek láttán feltehetően kedvüket vesztették, a nagy intézmények vezetőiből pedig szemmel láthatóan hiányzott a műfaj jelentőségének felismerése és az ebből következő cselekvési elszántság, a tervezet készítője maga próbálta bebizonyítani, hogy elképzelése megvalósítható: A minden újra fogékony Békés Megyei Könyvtár az ő közreműködésével két éven belül és pontosan a tervezetnek megfelelő tartalommal elkészítette az első megyei könyvtárosi Ki kicsodát (Könyvtárosok Békés megyében, 1988.103 1.), majd a munkát összállító két csabai könyvtáros közül az egyik Pest megyébe kerülvén megcsinálta e megye személyi adattárát is. (Pest megyei könyvtárosok, 1992. 123.1.). 1995-ben pedig a Békéscsabai Megyei Könyvtár egy szűkebb területre lépve és a műfaj határait a Minerva-típusú összeállítások felé tágítva megjelentette az Iskolai könyvtárak és könyvtárosok Békés megyében. Cím-, név- és adattár c. kiadványát is (121 1.). Az 1988-as kezdemény nyomán - bár azt szintén továbbfejlesztve - még egy megyei életrajzi adattár készült: hamarosan várható a Somogy megyei Ki kicsoda? megjelenése. Ezektől a kvázi „központilag ösztönzött" vállalkozásoktól függetlenül, annak bizonyságául, hogy ilyenre szükség van, a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár és a Könyvtáros-egyesület Győr-Sopron Megyei Szervezete még 1988-ban kiadta a Könyvtári Minerva (Fontosabb tudnivalók Győr-Sopron megye könyvtárairól és könyvtárosairól) című, illetve alcímű, vegyes műfajú (Minerva+Ki kicsoda+életrajzi lexikon), hasznos összeállítását. Sajátos műfajú, de részben ide sorolható, a szakmai közélet bizonyos metszetét felmutató, a Könyvtári Figyelő 2000. évi különszámaként megjelent Kitüntetett könyvtárosok névtára című adattár is. Mindent összevetve azonban le kell szögezni, hogy az itt említett sikeres kísérletek ellenére 76
