Harangszó, 1940
1940-08-04 / 31. szám
31. évIoíyáiH. 1940. augusztus 4. 31 szám. AU»lt»<tai KAPI BÉLA mo-b» L.aptulajdonos : Dunántúli Luth«r-8zOv0tség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan malléklat tané* alatt kéthatankénf a KIS HARANGSZÓ. Beolvadt lapok: 935-ben a Jöjjetek ónhozzAm 1938-ban a felvidéki Luther. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KEPES NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk, Ha ö velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunk! A laraagail iserkaaitt-kladéhlvafala GYŐR II., Petőfi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 filiét, félévre 2 P 40 fülór, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 #/o-oB kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollái; az utódállam kba negyedévre 1 P 60 tillér. Postacsokkszámla : 30,620. Akarsz^e szabad lenn? ... aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek... ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek. Ján. 8:34, 36. Rabszolgákról és szabadokról beszél itt Jézus. A rabszolga olyan ember, aki másnak a tulajdona, más használja és ezért nincs joga ahhoz, hogy saját maga rendelkezzék maga fölött. Annyi bizonyos, hogy a rabszolgaság eltöröltetett. Embert eladni-venni kemény büntetés alá esik. S mégis virágzik a rabszolgaság az egész földkerekségen. A legtöbb ember mint rabszolga tölti el az életét. Nap-nap mellett akadnak emberek, akik eladják magukat. S az egészben az a legrosszabb: eladják magukat rabszolgaként, nem más embereknek, hanem az emberek legelkeseredettebb ellenségének, az ördögnek hatalma alá. Aki kihasználja és gyötri a maga rabszolgáit, nemcsak rövid földi életükben, hanem az örkkévaló pokolban is. Ifjak és leányok mosollyal az ajkukon adják el magukat. Érdekes játék számukra a bűn. „Vétkezni nem olyan veszedelmes dolog, mint azt az öregek hiszik“, — gúnyolódnak. De azután megtapasztalják, hogy a bűn nem játék. A kívánság hamarosan úrrá lesz az életük fölött. Akkor már harcolnak ellene eleget. A kívánság azonban most már hatalmas. Egyre hajtja őket a bűnre a lelkiismeret világos tanúságtétele ellenére is. S így láncra verve mennek át az életen. Némelyek a szenvedély durva bilincsével. A legtöbben a világias érzület arany és mégis erős rabláncával. Ami a rabszolgaságot olyan borzalmassá teszi, az a rabszolga keblében megszólaló halk hang, amely azt hajtogatja, hogy nem rabszolgaságra teremtetett. Arra teremtetett, hogy uralkodjék maga fölött és ellenségei fölött. Arra teremtetett, hogy szabad legyen. Bilincsre vert barátom, akarsz-e szabad lenni? Öle Hallesby — Br. Podmaniczky Pál. A magyar Jövő útja. Mindinkább előtérbe nyomul a nagy események forgatagában a délkelet-európai kérdés és vele együtt az erdélyi kérdés is. A román államférfiak salzburgi és római útja világosan mutatja, hogy egészen közeli az erdélyi kérdésnek a megoldása és Erdély felszabadulásával és hazatérésével új fordulóhoz jut ismét a magyar jövő útja. Felmerül a kérdés: Merre fog ez az út vezetni? Nekünk, akik a forduló előtt állunk, a boldogabb magyar jövő útját miben kell látni, merre kell keresni? Bizonyos, hogy meglesznek ennek más népekhez, elsősorban a tengelyhatalmakhoz való viszonyunkban, azután a körülményekben rejlő feltételei. Sok függ attól, hogy az általános európai helyzet hogyan alakul, hogyan értékelnek minket? Elismerik-e az igazságunkat, belátják-e a hűségünket, hogy mikor mindenki ingadozott, a magyar szilárdan állt a meggyőződése mellett! A magyar jövő útját nagy mértékben fogják ezek a rajtunk kívüli tényezők befolyásolni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy vannak ezeken kívül ennek felülről való, Istentől adott feltételei is. Isten soha semmit nem ad, hogy feltételhez ne kötné. A magyar jövőnek is van feltétele. Az, hogy az Ő kezéből tudjuk ezt a jövőt elfogadni, Tőle kapott megbízatással menjünk feléje, történelmi küldetésünktől, hogy nekünk Isten népének kell lenni, Isten akaratát kell a Kárpátok koszorúztg-'fhl^^hjíffgyar. földön teljesíténi^és Képviselni/ sbjia ne térjünk/ el^ßM^f«h leV e/ két adott már az Isten, amelyből meg kellett volna tanulnunk, hogy a magyar jövő útját ő mutatja! Magától értetődő, hogy a magyar jövő útjának a kívülről és felülről adott feltételei mellett vannak belülről adott feltételei is. Nem kapnánk meg, ha nem tudnánk érte testvérként összefogva harcolni, imádkozni, áldozatot hozni, útjából akadályokat elgördíteni és különösen, ha nem tudnánk a fajtánkat mindenekfelett szeretni! Etekintetben egyébként nagy mulasztások vádolnak és ha valamennyire jóvá lehet tenni ezeket, nagy feladatok várnak bennünket. Micsoda óriási vétek volt fajtánknak a gyengítése a század elején elharapódzott kivándorlás lehetővé tételével, sőt elősegítésével. Hisz volt rá példa, hogy egyenesen támogatást kaptak a hajós
