Harangszó, 1912-1913
1912-11-10 / 3. szám
1912. november 10. HARANGSZÓ. 21. Az istálló egészségtana. Irta: Dr. Kukuljevics József. Az alom. Mielőtt az almozásról szólnék, röviden megemlíteni, milyen legyen az istálló talaja. Száraz és meleg és nem túlságosan kemény. Régimódi istállókban rendszerint keményre döngölt föld- vagy agyagpadlót találunk. Ez csak egyetlen követelménynek felel meg, t. i. | nem kemény, de beszívja a trágyalét j s az ilyen át- meg átnedvesedett talajon az állatok körmei megpuhulnak, rothadásnak indulnak, ezenfelül még a ragadós betegségek csirái is igen szépen elszaporodhatnak benne. Régente, mikor az állatok még rendszeresen legelőre jártak, inkább megfelelt a földes padló, mert az alatt, mig az állat kinnjárt, egy keveset kiszáradhatott s az állat nem tipródott rajta egész nap, hanem jóformán csak nyugodni tért. ezért nem is lett az istálló talaja olyan hamar hepehupás és nem is volt olyan bűzös, mint akkor, mikor éjjel-nappal istállóra szorul az állat. A termőkőből készült padló tulsá- ságosan hideg és kemény; a cementburkolat nem elég tartós és kemény, egyiket sem ajánlhatom, a cementvagy betonpadló ezenfelül még síkos is. A fapadló nem kemény és jó meleget tart, de hamar romlik, a trá- gyalevet magába szívja, állandóan bűzös, nedves és ennek következtében hamar korhad, ha aztán egy nehezebb állat alatt beszakad, könnyen lábfica- modást, sőt törést okoz. Ezidőszerint legjobbnak tartjuk az élére rakott téglapadlót, amelynek hézagait cementvakolattal töltötték ki. Csak arra kell ügyelni, hogy jól kiégetett téglát használjunk fel, mert a lágy tégla hamar elmálik. Az alom hivatása tulajdonképen az, hogy az állatoknak puha és meleg fekvőhelyül szolgáljon, másfelől, hogy a vizeletet és bélsarat beszívja, illetve azokkal bensőleg keveredjék és ily- módon kitűnő trágyát szolgáltasson. Ennek a feladatnak legjobban megfelel a gabonafélék szalmája, mert a belül üres cső felszívja a trágyalevet; kevésbé jó a hüvelyesek szalmája. Sok vitatkozást keltett az a kérdés, hogy a trágyát naponta kell-e kihordani az istállóból vagy nem. Ha tovább marad benn. akkor jobb trágyát kapunk, de az állatok egészsége szenved, mert a meleg, lucskos alomban túlságosan megpuhulnak a körmök, sőt finombőrü állatokon a felmaródás, nehezen gyógyuló bőrkiütés, sömör sem ritka. De ha már a körülmények kényszerítő hatása alatt u. n. állandó almot használunk is, mindenkor tartsuk szem előtt az egészségügy követelményeit. Legalul hosszában fektessük a szalmát (zsupszerüen), föléje keresztül- kasul hányjuk a nem túlságosan hosszúra vágott szalmát. Minden este aztán egy vékony réteg friss, tiszta szalmával almozzunk. Kihordáskor a legalsó zsupszerü réteg fekve marad, mert az amugyis odaragad a padlóhoz, rendszerint száraz és a föléje szórt új almot nem engedi ide-oda csúszkálni. Ha gondosan kezeljük az állandó almot s nem hagyjuk túlságosan soká az istállóban, akkor nem is olyan bűzös a levegő, mint az ember gondolná, de arra mindenkor ügyelni | kell, hogy az állatok alatt száraz legyen az alom. Aki a trágya minőségére nem helyez nagyon nagy súlyt, az helyesebben teszi, ha naponkint kihordatja a trágyát s a trágyadombon ,érleli“, nem pedig az állatok alatt. A naponkint frissen készített alomágy azonban nem olyan meleg, mint az állandó. De ez nem baj, mert az állandó almon heverő állatok a nagy melegségtől amugyis elpuhulnak s könnyen meghűlnek, különösen akkor, ha télen hordják ki a felgyülemlett trágyát s kevéssé meleg hellyel kell beérniük. Ezért sohase szabad az állandó almot közvetlenül ellés előtt vagy után kihordani. A szalma a legjobb alom, de gyakran kevés van belőle. Ilyenkor mindenféle pótlékot használnak. Pl. sást, lombot, fűrészport, turfát, homokot, cserhéjat stb. Legjobb rnég a sás; a falomb hamar erjedésnek indul és piszkos, az is nagy hátránya, hogy az állat esetleg eszik belőle s a lehullott korhadt lombbal együtt penészeset is be talál kapni, ami azután súlyos gyo- morbántalmakra vezet. A homok, fűrészpor és turfa, valamint a cserhéj is jó alompótlékok, ha használat előtt ki voltak teregetve a napra s többször átlapátolva teljesen száraz állapotban kerültek az állatok alá. Hátrányuk, hogy hamar átnedvesednek s a sötét sárszerü tömeg nem éppen épületes látvány. Ezen úgy segíthetünk, hogy ezeket az anyagokat vékony szalmaréteggel fedjük be, hogy az állatok fekvőhelye tiszta és száraz legyen. Ily módon kevés szalmával is kitelelhetünk s nem lesz ganajnadrágos jószágunk. Gazdaszövetséa. Az egyház köréből. Egyetemes gyűlés. Az evang. egyet, egyház múlt héten tartotta rendes évi gyűléseit. A bizottságok november -án kezdődtek, a közgyűlést pedig november 6-án nyitotta meg Prónai báró egyet, felügyelő. Az eperjesi kollégium öröksége. Éles Henrik volt országgyűlési képviselő és fővárosi ügyvéd mintegy 350.000 koronát érő vagyonának általános örökösévé az eperjesi ev. kollégiumot tette, oly kikötéssel, hogy ez összeg jövedelméből évente 2000 koronát a tanárok segítésére, 1000 koronát a kollégiumi tápintézetre tartozik fordítani, a többi jövedelemmel
