Harangszó, 1912-1913

1912-11-10 / 3. szám

22. HARANGSZÓ. 1912. november 10. pedig szabadon rendelkezik. Ha a főiskolát valamikor államosítanák, a hagyaték az eperjesi és a budapesti evangélikus egyházközséget, valamint Budapest fővárosát fogja illetni egyenlő arányban. A szép végrendelet egy nemes gondolkodású ember emlék­köve. Lelkészválasztás. A harkai (Sopron- megye) ev. gyülekezet egyhangú vá­lasztással meghívta lelkészéül Bothár Mihály soproni segédlelkészt. Az Isten tegye áldottá a gyülekezet és a lel­kész szövetségkötését I Élő hit. Dr. Rácz István budapesti főorvos atyjának, a volt sárvári taní­tónak emlékére az ottani gyülekezet­nél 500 koronás alapítványt tett. A nemes cselekedet önmagát dicséri. Nemes példa. Dr. Barcza Elek szék.-fővárosi tanácsos a Simunyák Antal féle alapítványból — melyet a dunántúli ev. egyházkerület a vég­rendeletet megtámadó rokonsággal szemben végérvényesen elveszített, — a reá eső részt átengedte a kerületnek, mint alapítványt. Valóban nemes pél­da, mely méltó a követésre 1 Házasságkötés. Bohár László, sár- szentlőrinci ev. lelkész, lapunk munka­társa, oltárhoz vezette Érsekújvárod Belohorszky Anna úrleányt Vágfar- kasdról Házaséletüket tegye boldoggá az egyetértés és megelégedés! Reformáció ünnepe. Az egész or­szágban nagy melegséggel ünnepelték meg reformáció ünnepét. Gyülekeze­teink, tanintézeteink mind kegyelettel emlékeztek meg a nagy történelmi évfordulóról. Az eperjesi iheol. aka­démia is ünnepet szentelt, melyen Bánszky György theológus tartott ünnepi beszédet. Volt ezenkívül sza- vallat, ének és zeneszám. A váczi evang. tanulóifjúság is gazdag mű­sorral ünnepséget tartott. Közének és Szommer Gyula lelkész imádsága után Jánosdeák Jenő VIII. o. t. meg­nyitó, ifj. Ivánka Pál VIII. o. t. pedig ünnepi beszédet tartott. Ezenkívül sok szép szavallat, zene- és ének­szám egészítette ki a rendkívül gaz­dag műsort. Halálos szerencsétlenség. Megren­dítő szerencsétlenségnek esett áldo­zatul Németh Sándor vései (Somogy- megye) evang. tanító, lapunk barátja. Vadászaton volt s oly helyre ment, melyet vadásztársával nem közölt előre. Ködös félhomály volt, midőn vadásztársa az egyik bozót mögött őzet látott mozdulni. Rálőtt, de őz helyett a golyó Németh Sándor szivébe hatolt. A szerencsétlen véget ért tanítót óriási részvét mellett temették el. A „Luther-Naptár“ megrendelhető Hetvényi Lajos líceumi tanárnál Sop­ronban, Paprét 2. sz. Egy példány ára 60 fillér. Bizományosok 10 pél­dány után bérmentesített küldéssel 1 ingyen példányt, 20 példánytól kezdve teljes 10% kedvezményt kap­nak. Egyes példány ára postán küldve 70 fillér. A Luther-Nap tár-t“ újból melegen ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe. Itthonról. A király Budapesten. A király hét­főn Budapestre érkezett s valószínű­leg néhány hétig itt marad. Mikor a pályaudvarról a várba hajtatott, lel­kesen éljenezték. Mikor az ital az ember fejébe száll. Sokszor túlzásnak hisszük a vallásos iratok intését, mellyel a szeszes ita­loktól óvnak. De az élet ugyancsak sokszor igazat ad ennek az intelemnek. Az italban a bűnös élet minden ki­sértő ördöge rejtőzködik s az utolsó pohár bor, melynek gőze az ember fejébe száll, sokszor teszi a mámo­ros embert gyilkossá. így történt ez Budapesten is a napokban. Búd Já­nos kocsmájában iszogatott három munkásember. Mikor már nagyon hangosan voltak, a kocsmáros nem adott nekik több italt, hanem felszó­lította őket, hogy menjenek haza. Ezen annyira megboszankodott az egyik napszámos, hogy az ajtóüve­get bezúzta. Mikor pedig a kocsmá­ros utána ment, kétszer mellbe szúrta. A kocsmáros meghalt, a gyilkost pedig elfogták. Az az utolsó pohár bor tette gyilkossá, melyet már nem lett volna szabad meginnia. A honvágy őrültje. Egyik este a budapesti gyorsvonattal egy jól öltözött férfi érkezett Debrecenbe s át akart szállani a Nyíregyháza felé menő vonatra. Egyszerre hadonászni és ordítozni kezdett, mire a rendőr­ség letartóztatta. Kiderült, hogy a szerencsétlen ember neve Kiss Dániel, a ki Amerikából jött haza és a sza- bolcsmegyei Vaja községbe való. A hon­vágytól őrült meg. Folyton ezt kiáltotta: — Segítség! Ez az ember vissza akar kísérni Amerikába, de én ma­gyar vagyok 1 A rendőrségen kihallgatták, de oly zavarosan beszélt, hogy a kórházba kellett vinni. Az ország1 dolgáról. Uj főrendiházi elnök. A király a le­mondott Csáky Albin gróf helyébe Jósika Samu bárót nevezte ki a fő­rendiház elnökévé. Alelnökké kine­vezte Vavrik Béla, kúriai tanácselnö­köt és Széchenyi Bertalan grótot. Békeajánlat. Lukács László minisz­terelnök az utolsó héten újabb béke­ajánlatot tett az ellenzéknek. Az aján­lat leglényegesebb pontja szerint a házszabálymódosítást a különböző pártokból álló bizottság újra tárgyalta volna. Az ellenzék azonban nem fo­gadta el a békeajánlatot, mert Lukács­csal és Tiszával semmi körülmények közt sem akar tárgyalni. A képviselöház október 30-án ülést tartott. Az eddigi botrányok elmarad­tak, mert az ellenzék, — látván a felállított katonaságot, — nem ment az ülésterembe, hanem eltávozott. Résztvett azonban a gyűlésen Andrássy Gyula gróf, ki hosszabb beszédben fejtette ki az ellenzék álláspontját. Felolvasta a házszabálysértéseket s kijelentette, hogy béke nem lesz ad­dig, míg Lukács . és Tisza el nem mennek helyükről. Andrássynak Tisza István gróf válaszolt s visszautasította vádjait. Nemzetőrség a házban. Egy új törvényjavaslatot adtak be a képviselő­házhoz. E szerint nemzetőrséget szer­veznek, hogy szükség esetén ne kelljen a rendőrség szolgálatát igénybe venni. A nemzetőrség rendes katonai szer­vezetet kap. A nagyvilágból. A háború. Szegény törökökre ugyan­csak nehéz idő jár. Reménykedtek, hogy majd a sok vereség után végre győzedelmeskednek, de bizony hiába. Saját országukban mindig hátrább szorították őket a bolgárok. Kirkilissze eleste után Lüleburgasz körül gyűjtöt­ték össze a törökök szerteszaladó seregöket. De itt is súlyos vereséget szenvedtek s a török csapatok fej­vesztve menekültek tovább.' Vizánál azonban a törökök győztek, úgy­szintén Bunárhisszárnál. Itt a bolgár sereget egészen bekerítették és szo­rítják visszafelé. A montenegróiak Szkutarit bombázzák, de nem boldo­gulnak vele. Törökország érdeke az, hogy a háború még elhúzódjék, mert seregeinek szállítását csak négy hét alatt fejezheti be. Ennyi ideig azonban a bolgárok nem bírják, mert nekik már most is minden emberük ott van a harctéren. Vasúti szerencsétlenség Berlin mel­lett. Az északi körvasút egy vonata Janowicbrükke állomáson valószínű­leg a megállást parancsoló jelzés túl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom