1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
54
i gyászati, idegenforgalmi vonzerejük különleges. A nagy tömegeket vonzó fürdők ieles kolostorai láthatók itt: a domonkos-, a ferences-, és a premontrei rendek egykori t túlzsúfoltak, berendezéseik elavultak, s legtöbbjüknél teljes felújítás és korszerűsítés épületei. Az évszázadok alatt kialakult parkban húzódik meg a XX. század két köz' szükséges. Napjainkig a Császár és a Gellért fürdő rekonstrukciója készült el, a kedvelt fürdője, a Sportuszoda és a Palatínus strand, továbbá a szabadtéri színpad és Margit-hídtól a Zsigmond térig eső terület — Malom tó és környékének — mielőbbi a két reprezentatív szálloda. A szigeten a nagyközönség számára szolgáló árusító f rendezése indokolt. pavilonok, WC-k stb. színvonala elfogadhatatlanul rossz, s ez az egész környezet érté j* két csökkenti. Az egykori Víziváros, a Dunapart és a Várhegy közötti értékes terület vonzó lakónegyeddé vált az utóbbi évtizedekben, annak ellenére, hogy jellegét több eltérő el- A főváros Duna-balparti oldalát, Pestet a XIX. századi gyors fejlődés alakította ki, képzelts szerinti beépítés is érintette. melynek városszerkezetét — a dunai hidakhoz érkező körutak és az azokra merőleges A főváros budai hegyvidékén valamikor még csak szétszórtan megjelenő épületek, a sugárutak rendszerét — követi a közelmúlt városfejlesztése is. A pesti település fő villák meghatározott építészeti stílust képviselnek, környezetformáló jelentőségűek. vázai' a körúttal és a sugárirányú nagy főútvonalakkal, a városkép szempontjából A XIX. század végi épületek és nyaralótelepek a „svájci” háztípust követik. Megjele- meghatározóak. E terület foglalja magába a fővárosi belső kerületek épület- és lakás nésük díszes, hangulatos, gazdag díszítésű verandák, tetőzetek jellemzik, de műszaki állományának építészetileg legértékesebb részét, mely rehabilitációs átépítésre vár. igényességük mérsékelt. (Pl. Béla király úti, Mátyás király úti, Szépkilátás úti épületek.} Külön kiemelést érdemel két kisebb egységes megjelenésű .illatelep, a csillag és A fővárosi belső kerületek lakásállománya a múlt század második felében, illetve a a harangvölgyi. Mind a két kis telep házai rendkívül rossz állapotúak, elhanyagoltak. századforduló körüli évtizedekben keletkezett, épült. Az akkori társadalmi és gazda sági viszonyokból következően már eredetileg is vegyes volt a lakásállomány minősé- Műszakilag jobb állapotúak az eredetileg is luxus igénnyel megépült villák a Vörös ge, az igen jó minőségű és rendkívül silány lakások városrészenként, gyakran egy és Hadsereg útja, a Marcibanyi tér, a Bimbó út és a Rózsadomb környezetében. ugyanazon épületen belül is váltakoztak.Az épületállomány felújítása a II. világhábo...... - , . rút követő évtizedekben nem tartott, s ma sem tart lépést az avulással. Egyidejűleg Kialakításukban az eklektika es a szecesszió izlese tükröződik. Érdekességként érdé- .... ., ., , .. u . , .. . , , ...... kiéleződött az ellentmondás az újonnan épült, minden kényelemmel (osszkomfortmelnek figyelmet a múlt századi romantikus, varszeru épületek, kilátók pl. Adoms . .. .... .. . ,, ... .. . ...„ , . . . , .... .... c, , ,, fa.. . . _ . , . , ... . _ K , tál) ellátott es az egyre rosszabb állapotba keruló régi lakások kozott. Ez az épuu. Cédrus u.). A Budakeszi ut, Városmajor utca. Zugligeti ut menten találhatók , „ . . ixx.nx-nui.-x.. ... ,,, . , , .. , letállomány a főváros jellegzetesseget, arculatát alkotja a Duna balparti pesti oldalán, klasszicista stilusu nyaralók, melyek műszaki allapota közepes, felújításra es megfe- . , .. , , . . . . ......................... . . A . ... . ,, , . a melybe — mint kötőszövetbe - ágyazódnak a jeles középületek. A főváros pesti ol lelő hasznosításra szorulnak. , ,, ....... . , .. . . dalan e városképi jellegzetessegként ismert középületek elhelyezese, kialakítása a A XX. századi villatelepek műszaki állapota megfelelőnek tekinthető, ezek közé tar XIX. században gyökeredzik. Ekkor a rohamosan fellendülő ipar, a társadalom mintoznak az 1910-1913 között épült házak a Ráth György utcában (bírák és ügyészek den rétegében megnövekedett lakosságszám sokféle új igényt támasztott, nem utolsó lakótelepe), az 1930-as évek villái a Napraforgó utcában, a Pasaréti út, Vérhalom sorban a külföldi fővárosok - Bécs, London és Párizs fejlődésének ismeretében. utca környezetében. Jellegük, érzékeny építészeti arányrendszerük megtartását ve- E korszakban létrehozzák azokat a közintézményeket, melyek az ország politikai és szélyeztetik a bővítési-, magastetőépítési, átalakítási szándékok. gazdasági irányításához szükségesek, a kultúra és a tudomány nagy középületeit, a gazdasági fejlődés megkívánta kereskedelmi és ipari épületeket. Mindez olyan színvo Dél Buda folytatását szintén az egykori, 1950-ig önálló peremtelepülések alkotják. nalon történt hogy azok ma is ellátják szerepüket, sőt idegenforgalmi nevezetesséMűemléki szempontból egyedi sajátosságaik megőrzése a lényeges, ami a főváros szá k mjm p| g Par|ament. Magyar Nemzeti Bank épületei a Szabadság téren, Rosenmára fontos funkciók ellátását is jelenti egyben. E települesrészek közül a budafoki berg házaspár utcában a Magyar Tudományos Akadémia a Roosevelt téren, a Szépvárosközpont az elmúlt években történt magasházas beépítése miatt történeti város- művészeti Múzeum és a Műcsarnok a Hősök terén, a Mezőgazdasági Múzeum a Vá , képét elvesztette. Területén megszaporodtak a különböző rendezési elvek szerint el- rosligetben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem a Múzeum körúton és az Egyetem helyezkedő épületek, a régi városközpont összezsugorodott a magas házak szorításá- téren g Sz'épmüvésZeti Múzeum és a Műcsarnok a Hősök terén, a Vásárcsarnokok, bán. Mindezek ellenére a történeti városrész megmenthető romantikus utcasoraival valamint a Nyugati és a Keleti pályaudvar, a Duna-parti malmok, mezőgazdasági fel a Budafok tér, Pint-, Plébánia-, Sarló-, Stáció-, Péter Pál-, Merengő-, Hosszúhegy és . , x l cth Kossuth Lajos utca környezetében. dolgozo gyára Megemlítendő a házak alatt húzódó nagyméretű pincerendszerek sorsa is. melyek A XIX' század n+ásoctik felében lezajlott folyamatnak az építészeti, yárosfejlesztési megerősítése folyamatosan készül, a hegyoldal csúszásának megakadályozása érdeké- kereteit szabta meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tevékenys ge, me y az atoia ben eltelt évszázad távolából egyre inkább tarthat igényt elismerésre. Az FKT munkáját a város mérnöki felmérésével kezdte, melynek alapján tervpályázatot írtak ki a fővá Budatétény építészeti-, műemléki értékei szerényebbek, különlegessége azonban ros szabályozására. A pályázat nyertes tervei közül a két első helyezett magyar volt, európai jelentőségű, a Jókai Mór utca 26. szám alatti épületben található a XVIII. Lechner Lajos, valamint Feszi Frigyes, aki a pesti Vigadó tervezőjeként ismert. A század végén kialakított szabadkőműves pincekápolna, mely megfelelő hasznosításra nyertes tervek alapján a Fővárosi Közmunkák Tanácsa saját műszaki osztályán kévé1" szültek azok a városszabályozási tervek, melyeknek a mai főváros nagyvonalú, nagym . -. - u u ,, . , x i i x. , . szabású alkotásai köszönhetők, köztük a már ismertetett középületek telepítése és a Nagytétényben a barokk, volt Rudnyánszky kastély környezete egykorú beépítésű szaoasu diisuid , ., . „üi-ron. tereivel, szobraival, s a római tábor erődítményeivel gazdag építészeti hagyományt Népköztársaság útja n rassy u lep se a on me Oneraház őrzött meg napjainkig. V sútjával együtt. Az említett nagy középületek - Parlament, MTA, Vigadó, Operaház, Nyugati-, Keleti pályaudvar állapota jó, illetve megfeleld, míg a századfordulón epult A főváros legfontosabb pihenő, sport és szabadidő központja a Margitsziget, mely vásárcsarnokok, a Batthyány és a Klauzál téri kivételével helyreállításra szorulnak, műemléki értékei miatt is igen jelentős, a középkori építészettörténet és történelem hasonlóképpen a nagy múzeumok is. I I i 26 S#
