1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

55

Műemléki együttesként kell figyelembe venni a Belváros teljes egészét, még akkor is, I. kér. Ybl Miklós tér 9-10. Vártkert kiszok, szintén Ybl Miklós alkotása, s a Vár­ha a hivatalos műemlékjegyzék szerint az csak a töredékére érvényes. A mai pesti kertbazárral együtt a budai Dunaparton a Vár, az egykori királyi palota látványával Belváros a középkori Pest városfalakkal övezett területét és az attól északra, a múlt alkot reprezentatív egységet. Eredetileg szivattyútelep volt, e század eleje óta kávé­• században, már rendezési terv alapján beépített Lipótvárost foglalja magába. A Li- ház, egészen az 1970-es évekig. Állapota egyre gyorsulóbban romlik, ma már az pótváros Budapest kormányzati negyede, nagy középületei — többségükben jó álla- összedőlés fenyegeti, pótban — eredeti funkciójukat teljesítik ma is, kivételt képez a Kossuth téren a volt Kúria, ma Néprajzi Múzeum és a Szabadság téren a volt Tőzsde, ma MTV székház. V. kér. Károlyi utca 12. A volt banképület, a Pesti Hazai Takarékpénztár a kiegyezés Az üzleti-, idegenforgalmi központ Pest középkori részét foglalja el, melyben a gya- évében, 1867-ben épült Ybl Miklós tervei szerint. A második világháború után a Fő­logos zónák kialakítása — a Váci utcában, Vörösmarty téren, Duna korzón - nagy városi Vízművek székháza lett, négy éve üresen áll, műszaki állapota súlyos,mert a minőségi változást hozott, a környező épületek, üzletek felújításával. Nagy műemlé- metró építés miatt süllyedések is keletkeztek az épület tartószerkezetében, ami teté­ki értéket képviselnek a Belváros templomai és súlyos helyreállítási feladatot jelente- z' a természetes elhasználódás miatt egyébként is rendkívül rossz, elhanyagolt állapo­nek, mert legtöbbjük műszaki állapota nem megfelelő (Szt. István Bazilika, Egyetemi tót. templom, Petőfi téri görögkeleti, Szerb utcai szerb ortodox templom). VIII. kér. Pollack Mihály tér 3., volt Károlyi palota. Szintén Ybl Miklós alkotása, A pesti oldal legnagyobb és legértékesebb műemléki együttese az egykori Sugár- rnely a második világháború idején kiégett, homlokzatát Helyreállították, belsejét majd Andrássy, a mai Népköztársaság út palotasora, mely külső-belső kialakításában azonban érdemtelen célokra használja a Magyar Rádió, rendkívül gazdag és igényes. A neoreneszánsz stílusában kialakított formagazdag homlokzatok és a belsők a százesztendős avulás után is őrzik minőségüket. Felújítá- VII. kér. Rumbach utca 11 — 13. Zsinagóga, mely 1870-ben épült. Ottó Wagner suk, amint azt az Operaház, Drexler palota, régi Zeneakadémia példája mutatja, je- egyetlen zsinagóga épülete, s magyarországi alkotása. Az épület utcai része a második lentős feladat, különösen azért is, mert a meg nem felelő használatokat igényesre kell világháborúban találatot kapott, a szinagóga azonban ép maradt. A hívek, így fenn­váltani, a lakások rossz átalakítását rendezni kell. A Népköztársaság útját lezáró Hő- tartók és használók nélkül maradt rendkívül értékes építészeti alkotás állapota ka­sok Terei épületegyüttes, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok állapota szintén tasztrofális, romos, kritikus. XXI. kér. Budafok, Törley mauzóleum. A dél-budai domboldalból kiemelkedő, A belső kerületekben a hagyományos városképet alkotó tömbök elavult lakásállomá- messziről látható, hangsúlyos épülettömeg meghatározó a városképi látványban, nyán kívül súlyos gondot jelentenek a műemléki védelem alatt álló nagy középüle A szecessziós stílusú sírkápolna a jó színvonalú díszítőművészet és a nemes anyagok tek, köztük sok egyházi épület, az ELTE Múzeum körúti és kerti épületegyüttese, a használata révén rendkívül igényes. A mauzóleumot a II. világháború óta nem gon­S SOTE belső és külső klinikai tömbje, a Pollack Mihály téri paloták és a Nemzeti Mú- dozzák, rohamosan pusztul, zeum, a Dohány, a Kazinczy és a Rumbach utcai zsinagóga stb. XXII. kér. Nagytétény, kastélymúzeum, kezelője az Iparművészeti Múzeum, mely az A pesti oldal külső kerületeiben egy-egy védett építmény található, többnyire egyhá éPület e9V részében bútorkiállítást rendezett be. A kastély déli szárnyában és gazda­zi épületek, templomok megfelelő állapotban. E kerületek régi kisvárosi központjai, sá9' épületeiben fővárosi egészségügyi gyermekotthon van. Sem az épület nem alkal­kertes beépítése, zártsorú, szerény eklektikus családi házai - noha nem állnak mű- mas j|Ven célra, sem a rendeltetés nem szerencsés a kastélyban. emléki védelem alatt — helyi értéket képviselnek. Ezeket korábban nem sok figye- P £ ^ lemre méltatták, ennek ellenére még menthetőek maradtak (Kőbánya, Pesterzsébet, ^ k k Soroksár stb.). A XIX. kerületben, Kispesten a Nagykőrösi út— Határ út-Ady Endre u.—Bercsényi út között épült a Wekerle telep e század elején egységes rendezési terv Budapest története kétezer éves múltra tekinthet vissza és városszerkezete is római alapján, mintegy 40 fajta háztípusból, az alapellátáshoz szükségesekkel (üzletek, alapvetésű. A Duna jobbparti részén Aquincum katonai erődítéseit kötötte össze a mozi, stb.). A központ kialakítását és a Petőfi, ma már Kós Károly tér 10-11-es szá- hadiút' a balParti részen a római erödbö1 indultak kl az utak' A ma' BudaPest tobb mú házait Kós Károly tervezte 1912-1913-ban. Ez a századelejei kiváló építészeti- főútvonala - például a Szentendrei út, a budai Fő utca, a pesti Rákóczi út-római városfejlesztési alkotás 1976-ban került műemléki védelem alá, s addig - sajnálatos kori nYomvonalon vezet. módon — sok olyan bővítés, átalakítás készült, mely nem vette figyelembe a terület Más főutak — mint a pesti kis körút vagy a budai országút (a mai Mártírok útja) — formavilágát. a középkori városok erődítéseit követik. A város őrzi fejlődésének emlékeit, megőr­+ ' zésük és érvényrejuttatásuk a jelenkor városában a városrendezés eszközeivel is törté­Veszélyeztetett nagyértékű műemléképületek nik. I. kér. Ybl Miklós tér 2—6. Várkertbazár; a királyi palota díszkertjének lezárása a Az ókor és a középkor felszínen látható épületmaradványai, a romok, a főváros mű­Várhegy délkeleti lejtőjén, két végén egy-egy eklektikus lakóházzal. Az építészeti, emlékállományának csekély százalékát teszik ki: valamennyi „műemlék'' besorolás­szobrászati elemekkel gazdagon díszített együttes fontos városképi elem. Helyreállí- sál szerepel a hivatalos műemlékjegyzékben. Nem tartalmazza a műemlékjegyzék tása megtörtént 1961-ben, majd az Ifjúsági Színpad rendezvényeinek adott helyet az ismert, de ideiglenesen visszatemetett maradványokat. Ezek csak régészeti védett­egészen a közelmúltig. A nagyszámú közönség túlzott igénybevételt rótt az épület ség alatt állnak, s műemlékké nyilvánításukra akkor kerül sor, amikor feltárásuk és re, a teraszokra vezető rámpa oszlopos mellvédje leomlott, a vízelvezetés hibái miatt műemléki helyreállításuk elkészül. A régészeti védettséget a főváros műszaki nyilván­az épületegyüttes lassan csúszik a Duna felé, s a teljes tönkremenetel jegyeit mutatja, tartása rögzíti, mivel azzal a városrendezésnek foglalkoznia kell, akár mint potenciá­1985 óta használat nélkül maradt Ybl Miklós jeles alkotása. lis műemlékkel, akár mint várostörténeti adottsággal, melyet munkájában figyelembe kell vegyen. _ fc Sq 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom