1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
23
I fi I . .©||j|jj^^H|H létében azonban módosult. Az M5-os városi bevezető szakasza I. ütemének épitése gondolás szerint a Duna mellett, a főváios déli határához kerül. A csepeli szennyf miatt meg kell szüntetni a Nagykőrösi utón vezető ferencváros-soroksári összekö- viz keletkezésének súlypontja Csepel déli térsége felé tolódik el. A dél-budai telep fővonalat, mellőzhetönek bizonyult az irinyipusztai teherpályaudvar terve, és fel helyének és funkciójának felülvizsgálata is indokolt, mert Dél-Budán 2000-iy jelen^ kell vetni a városrendezési szempontból immár idejét múlt helyzetű Dunaparti te- tös lakótelep épités nem lesz. ff herpályaudvar megszüntetését. A Keleti rendezőpályaudvar az ujabb terv szerint elI különül Rákos állomástól és a Rákospatak völgyétől északra kerül. Az energiagaz- Jelen ÁRT-koncepció a dél-budai szennyviztisztitót változatlanul az 1974. évi Csadálkodás ujabb szempontjai a kelebiai vonal után a többi /elsősorban a dombóvári tornázási program szerint tartalmazza, de a Közép-Csepel-szigeti regionális szennyés nagykanizsai/ vonal villamositását is indokolttá teszik. Az 1971 -es tervben fel • víztisztító telep helyén alternatív lehetőséget biztosit a csepeli és esetleg dél-budai tüntetett üllő-eqseri összekötővonal a Ferihegyi repülőtér bővítése miatt nem va- szennyvizek tisztítására. A dél-budai csatornamű fejlesztését megelőzően kell meglósitható meg. vizsgálni a csepeli szennyvizek esetleges É-Csepelen történő tisztítási lehetőségét HH I . • • I HQW .'.iTOBgwfflHttH IS. • I I - © • ■ ■ MaBa A hajózás létesítményei közül a 80-as évek közepén várhatóan megnyíló Az 1971-es ÁRT szerint a dél-pesti szennyvizek befogadója a Ráckevei Duna, a • Rajna-Majna-Duna csatornára figyelemmel a leginkább jelentős Csepeli Szabadki melybe ma már miniszteri rendelet értelmében tisztított szennyvíz sem vezethető, kötőben a korábban elduncolt három helyett újabban csupán két további meden- ezért a dél pesti telephez érkező szennyvizeket az észak csepeli szennyviztisztitó ce létesítését tervezik. A •'özponti és nemzetközi személyhajó-állomást - ma is ér- telepre kell nyomócsövei elvezetni, vényesen - a Közgazdasági Egyetemtől délre eső partszakaszon, a lebontandó koz raktárak helyén irányozta elő a terv. A gázellátás koncepciója időközben megváltozott, a vezetékes gázszolgáltatás foldgázbázisának létrehozásával és a városi gázgyártás megszüntetésével. A ferihegyi repülőtér fejlesztését még a k jrnyezetvédelmi torvény A hosszabb időre tervezett átállással szemben az időközben megindult földgázproghatálybalépése előtt döntötték el, második leszállópályája a tervnek megfelelő vo- ram rövid idő alatt megteremtette a gyorsított ütemű átállás lehetőségét, az 1985nalban, de a fővároshoz kissé közelebb épül. Az agglomeráció területére eső többi ig tervezett nagyközépnyomásu hálózat már csaknem teljesen elkészült. A fogyaszrepülőtérrel kapcsolatban változás nincs, fejlesztésük nem volt előirányozva. tások gyors megnövekedése a betáplálást jelentő második körvezeték épitését sür, geti. 1-® KÖZMÜVEK Az energiahordozók árának emelkedése, a hazai és importlehetöségek arányának módosulása az általános rendezési terv h ő e I I á t á s i koncepciójának módosi- A vezetékes vizellátás alapkoncepciója időtállónak bizonyult, a be- tását is szükségessé tette. A szilárd energiahordozók rohamos csökkentése már | épített területek változása azonban néhány ujabb elgondolás megvalósitását teszi nem javasolható. A szénhidrogén bázisú fűtőművek, erőmüvek szén /v. nukleáris/ szükségessé, elsősorban Észak-Pest, Kelet-Pest és Csepel területén. A víznyerő terű- bázisra történő kiváltása,az integrált távhőellátás megvalósitása kívánatos, letek fokozott fejlesztése folyamatban van. A Gellért-hegyen és Rákosszentmihá - i lyon/100-100.000 helyett 2x40,000, illetve 10,000 m3 kapacitással/épültek a viz- Az 1971. évi terv előirányzatához képest az elektromos energia medencék, a szivattyuház és hálózatfejlesztés némileg elmaradt az előirányzottak igény nagyobb mértékben nőtt, az igények 1966 és 1976 között megduplá • I tói. A Budapest-környéki települések fejlesztésénél az 1971-es teivhez képest több zódtak. Az országos rendszernek a nemzetközi kooperációba való fokozottabb beközség bekapcsolása várható a fővárosi rendszerbe. kapcsolásával a fővárosnak ujabb 400/220 KV-os táppontokra és a korábbi elgon, dolashoz képest lényegesen több középfeszültségű alállomásra lesz szüksége I Az 1963. évi c s a t o r n a z á s - i keretterv az 1960-as általános rendezési tervre Árvízvédelem vonatkozásában az 1971-ben jóváhagyott ÁRT fejlesztési épült. Szennyviztisztitó telepet javasolt Angyalföldön, Észak-Pesten, Dél-Pesten és koncepciója ma is helytálló, mely szerint a védképességet a teljes védvonal mentén Dél-Budán. Az 1970. évi ÁRT már előirányozta a békásmegyeri és csillaghegyi nagy a védett javak arányainak figyelembevételével növelni kell. A városrendezési terv lakótelepeket, melyekkel a csatornázási keretterv még nem számolhatott, ezért a foglalkozott a konkrét fejlesztési elképzelésekkel, melyek a lakásépitési- és közleSzentendrei szigeten egy ötödik szennyviztisztitó telep létesítését javasolta. A fő- kedésfejlesztési célkitűzésekkel szoros összefüggésben álltak. Ezek a célkitűzések város szennyvízelvezetésének és tisztításának 1974-ben készitett programja a Szent- az eltelt időszak alatt részben módosultak, endrei szigeti és Angyalföldi tisztítótelepek helyett a Palota-szigetre helyezte az «szak-budapesti térség szennyviztisztitó telepét. A módositást Észak-Pest koráb- Az 1971-ben kiadott Budapest és környéke általános városrendezési terv felszíni biakban előirányzott nagyobb mértékű fejlesztési elképzelései indokolták. Az 1971. vízrendezési fejezete megállapította, hogy a fővárosi és környéki nyilt vizj évi ÁRT-hez képest Csepelen lényegesen nagyobb arányú lakásépités van folyamat folyások jelentős része nem felel meg a korszerű követelményeknek. A tervben ban, és a mai ÁRT-koncepció is további - csatornázási szempontból meghatározó előirt fejlesztési teendők az egyes vízfolyások nyomvonalának, keresztmetszetéjelentőségö • lakótelepeket irányoz elő. nek és hossz-szelvényének korrekciójára terjedtek ki, szorosan kapcsolódva egyes : ! j városrendezési feladatokhoz. Jelentős vízrendezési feladatnak tekintette a fentiekA közép-csepeli regionális szennyviztisztitó telep helye is változott, a jelenlegi el • kel összefüggő különféle műtárgyak épitését, valamint a vonalas jellegű vizrendej 4 fe | —---------------------------pi '—HP \
