1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

24

| ' r* [te ' ' " ^ - 1

I I I

I

I*

zések mellett előírta a mélyen fekvő területek vízelvezetésének a végleges megoldá- sitendö észak-déli irányát,

sát. A távlati terv lényegében és elveiben változatlanul érvényes, koncepciójában • az ipartelepítés szempontjából a terv helyesen törekedett ipari zónák létrenem változott. Az elmúlt tiz év alattivizrendezési munkálatok jelentősen elmaradtak hozására és az ipari területek ésszerű méretezésére,

az előirányzottól, csupán az uj lakótelepeken történt meg a rendezés. ■ a közintézmény-rendszer fókuszait képező központokat a terv valósan, de

r nem elegendő számban jelölte ki, a környék településcsoport-központjainak

számát kissé túlméretezte,

1.10 KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS TERMÉSZETVÉDELEM az egységes zöldterületi rendszer az összesítő területfelhasználási terven csak

kevéssé követhető nyomon. A megvalósult lakásépités tovább csökkentette

Az 1970-es ÁRT környezetvédelmi fejezetet nem tartalmazott. Ennek ellenére a az előirányzott zöldterületeket, amit részben ellensúlyozott az erdőtelepítés,

zöldterületek és üdülőterületek cimü fejezet fontos feladatának tartotta a város A terv nem számolt a személyi tulajdonú üdülőtelkek iránti igénnyel, ami a

átszellőzésének javítását, a kiima, a levegőtisztaság védelmét, a zaj, a rezgések elle- zártkertek tömeges szabálytalan felhasználásához vezetett,

ni védelmet, a mozgásterek bővítését, a kedvező pszichikai hatások növelését első- • a «erv alapelgondolásainak szellemében készült el időközben a főváros közlesorban a zöldterületek fejlesztésével. Határozottan állást foglalt a nagyobb inten- kedésfejlesztési terve, amely részletektől eltekintve csak a közúti föhálózat

zitásu lakóterületek beépitési sűrűségének csökkentése, a belső városrészek fellazi- gerincét jelentő MO autópálya kijelölésével és az uj M4-es nyomvonallal váltása érdekében. A közmű fejezet vízgazdálkodási, energiagazdálkodási elhatározá- tozott lényegében,

sai a föld, a viz, a levegő védelmét jelentős mértékben szolgálták. • a "környék” lehatárolása nem kiván módositást, bár a település funkciók

összefüggései egyes esetekben más és más területi határokon belül érvényeA környezetvédelmi szempontok súlyának megnövekedése sürgetővé tette ennek sülnek,

a témakörnek a feltárását és kidolgozását.

1.11 MŰEMLÉKVÉDELEM-VÁROSKÉP

Az 1971-es ÁRT a műemlékekkel és a városképpel csak az adottságok vizsgálata keretében foglalkozott. Fő teendő gyanánt a kiemelt útvonalak, Duna-partszaka- szok rendezetlenségeinek eltüntetését jelölte meg. Bár a pesti városrész műemlékei nagyrészt a Belvárosban csoportosulnak, az V. kerületnek e műemlékeink e- gyüttes, sokoldalú védelmét szolgáló, műemléki jelentőségű területté nyilvánítását a terv nem kezdeményezte.

A terv külön kiemelte a budai villanegyedek városképi értékét, amelyen sokat rontott az a fokozott beépülés, amelynek mérsékléséhez a terv nem biztosított kellő koncepciót.

Hasonlóan nélkülözte a terv azokat a szabályozási javaslatokat, melyek segítségével az uj lakótelepek beépitése, morfológiája gazdagabb, a városi környezethez al- kalmazkodóbb lehetett volna.

Az ÁRT nem foglalkozott külön az egyes laza és alacsony beépítésű területek hasznosításával, ós ott a városias beépités megvalósításával, az erre alkalmas csoportos /sorház, láncház, stb7 lakásépités városképet is befolyásoló problémájával.

1.12 TELEPÜLÉSSZER KEZET-TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Az 1971-es ÁRT településszerkezeti koncepciói nagyrészt időtállóaknak bizonyultak és csak részben szorulnak módosításra, igy:

a lakástelepités szempontjából a terv alábecsülte a szabad területek iránti i- gényt, viszont túlbecsülte a rekonstrukció lehetőségeit, de általában helyesen jelölte meg a belső városrésak fellazításának és a külső laza beépítésű városrészek besűrűsitésének tendenciáit, valamint a városfejlesztés előnyben része| ^

____________________________________________