Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
ban megkezdte Mocsáryékkal a tanácskozást az országos pártértekezlet összehívására.' 10 2 A március 4-i egyesülési programot Madarász József nyújtotta be, de mivel ez ellenállást keltett, Szederkényi javasolta Mocsáry Lajosnak, „hogy ők, ugyanilyen értelműt írjanak, egy másikat, s azt adják elő elfogadás végett". Mocsáry két társával taktikusan beleegyezett ebbe, mire „hirtelen örömükben" Csikyék átmentek áldomást inni a Hungáriába. Irányi és Madarász is megjelent, Csanády Sándor azonban tüntetően „nem jött el Madarász ünneplésére". , m Kossuth említett levelében kijelentette: „Nagy előrelépésnek tartanám, ha az árnyalatok háttérbe szorításával oda lehetne vinni a dolgot, hogy csakis két tábor álljon szemben egymással az országban." Csikyék ezért kísérletet tettek, hogy Madarásszal és Irányival együtt dolgozzák ki az országos gyűlés elé terjesztendő programot és napirendet. Közösen határozták el, hogy a március 12-: közgyűlés elé terjesztik az egyesülés, az általános választójog és a képviselői inkompatibilitás, a népképviseleti megyei autonómia, az önálló nemzeti bank és a kisbirtokosok hitelintézete kérdését. 6 0' 1 Simonyi, Kossuthot tájékoztató, március 13-i levelében bevallotta, a kritikus pontként szereplő „personál unió" megemlítését szándékosan hagyták ki az egyesülési programtervezetből, „hogy mindenki aláférjen", Kossuth se legyen kizárva belőle. 60 3 Az ellenzéki egység demonstrálására március 15-re a Hungária Kávéházban díszestély tartását határozták el. Az országos gyűlés tervének megjelenése és a demonstratív jellegű március 15-i ünnepség előestéjén Jókai Még egy koalíció című cikkében dühös támadást intézett az ellenzék tervezett akciói ellen. 00 1' Szélsőséges nacionalista váddal azt hangoztatta, hogy a kidolgozott függetlenségi program összeférhetetlen Magyarország integritásával, melyet a nemzetiségi törekvésekkel szemben csak Ausztriával egységben lehet megvédeni. A Központi Ellenzéki Kör választmánya nyilatkozat közzétételével válaszolt a támadásra. 60 7 Ebben hangsúlyozta, felfogásuk szerint az állam integritása „elválaszthatatlan az ország önálló és független államiságától". Különös érzékenységgel reagált a nemzetiségi kapcsolatokkal való gyanúsítgatásokra. Megismételte a Negyvennyolcas Párt korábbi álláspontját, amely a Magyar Üjság 1874. február 19-i számában a Csiky Sándor elleni kormánypárti támadást követően jelent meg. Ti. az Eger című újság február 5-i számában Tóth Mór királyi ügyész kikelt Csiky ellen: „Mikor az államügyész a lázító Babest a nemzetgyűléstől kikéri, Csiky . .. barátságosan szorongatja annak kezeit" — írta. m A nyílt támadásra akkor sem mulasztotta el a párt, hogy ismételten leszögezze meghátráló, védekező álláspontját: „Sem Csiky, sem pártjának többi tagja nem keresték és nem is keresik Miletics és társai barátságát". m A nyilatkozat most is nyo.140
