Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Lisztóczky László: Eötvös József és a Vachott-házaspár

Lisztóczky László: Eötvös József és a Vachott-házaspár 329 meleg és tiszta emberségét. Vachott Sándorné számára az alkotói tevékenység akkor már a legfőbb jövedelemforrást, az anyagi biztonságot jelentette. Pártfogója keze nyomát harmadik regényében, az 1859-ben megjelent Irma hagyományaiban is tetten érhetjük. Első számú ihletője és műfaji mintája a korszak egyik legolvasottabb és különösen a nők körében igen népszerű regénye, A karthausi volt. Minden fejezete élén az Eötvös-regényből idézett mottó áll. Ebben az alkotásban sem a cselekmény, hanem a hangulat- és érzelemkifejezés, a filantróp rajongással átitatott elmélkedés válik az egyik legfontosabb atmoszféra- és formateremtő tényezővé, mint Eötvös említett szentimentális regényében. Eötvös József ötlete volt a Remény című zsebkönyv kiadása is, mely 1858-ban jelent meg Vachott Sándorné nevével, Gyulai Pál hatékony szerkesztői közreműködésével. Gyulait Eötvös kérte föl erre a munkára. A kezdeményezés kifejezetten Vachott Sándorné segélyezését szolgálta, ezért is talált oly lelkes támogatásra a szerzők körében. A zsebkönyv fölvonultatta a korszak legjelentősebb magyar íróit, néhányat az elhunytak közül is. Lapjain találkozhatunk például Arany János, Eötvös József, Erdélyi János, Fáy András, Gyulai Pál, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Thaly Kálmán, Vachott Sándor és Vörösmarty Mihály műveivel. Vachott Sándorné nevét egy novellájával és egy versével ez az antológia illesztette először egy sorba jeles kortársaival. A kötet nagy sikert aratott mind a kritikusok, mind az olvasók táborában.

6 1861-ben újabb „irodalmi és művészeti évkönyv" látott napvilágot Remény címmel és a korábbinál díszesebb kivitelben, mely úgyszintén Vachott Sándorné nevét tüntette föl szerkesztőként. Vachott Sándorné igyekezett viszonozni mindazt, amit Eötvös férjéért és érte tett. Részt vállalt például művei népszerűsítéséből. Az általa szerkesztett antológiákban, almanachokban és folyóiratokban mindig előszeretettel közölte alkotásait. 1861-ben Gyöngysorok címmel 414 oldalas, népszerű témák köré csoportosított idézetgyüjteményt tett közzé addig megjelent szépirodalmi munkáiból. Érdekesek és sokatmondóak, a szerzőt, a szerkesztőt és a korszakot egyaránt jellemzik a fejezetcímek: Isten, Haza, Természet, Amy és felhő, Lélektan, Elet, Ábránd, Szerelem, A nő hivatása, Nevelés, Nép, Szabadság, Egyenlőség. Az egyre inkább a saját hangjára találó írónő elsősorban a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom történetébe írta be a nevét. Első idevágó kötetei az 1860-as évek elején jelentek meg, s alkotói pályáján jó egy évtizedig ez a tárgykör jutott uralkodó szerephez. Ehhez a törekvéséhez is ösztönzést és támogatást kapott Eötvös Józseftől, ami változatlan maradt Vachott Sándor 1861. április 9-én bekövetkezett halála után is. Eötvös vallás- és közoktatásügyi miniszterré történt kinevezését, 1867 februárját követően kapcsolatuk még szorosabbá vált. Közvetlen szerepet játszott pártfogója művelődéspolitikai elképzeléseinek valóra váltásában, a hazai ifjúsági irodalom és könyvkiadás irányításában és formálásában. Az ő felügyeletével szerkesztette például az Ifjúsági Könyvtár című sorozatot, amely a korszak ifjúsági könyvkiadásának egyik jelentős vállalkozása volt. A legtöbb ifjúsági könyve - a fordításokkal együtt összesen 6 Papp, 1935-1941.1. 425^26. p.