Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Csiffáry Gergely: Lenkey János emléke a magyar irodalomban • 57

A szökés*előzményeihez tartozik, hogy Druzsbáczky György galíciai Maren­polbán (ma: Kamenyec-Podolszk) volt fehér dominikánus 22 , sőt ő volt a Lenkey­huszárok „ regimentpátera ", vagyis ma úgy mondhatnánk, tábori lelkésze. 23 A legendás hírű Druzsbáczkyról keveset tudunk. Podolinban született, ma­gyar iskolákat végzett, majd Galíciába került papnak. Utóbb domokosrendi szer­zetes lett. 24 A forradalom és szabadságharc alatti tevékenységéért várfogságra ítélték, s Josephstadtban őrizték 25 , mások szerint a forradalom után száműzték. 26 A lényeg az, hogy 1856 előtt a bukovinai Istensegíts községben volt plébános, ez­után haláláig Jőzseffalván teljesített szolgálatot. Igazi apostola volt népének, és fenntartotta az érintkezést az anyaországgal, többek közt Deák Ferencnek és Jókai Mórnak is barátja volt. 27 Józseffalván a korábbi egyszerű kápolna helyett kőből építtetett templomot. 1867 után gyakran járt Magyarországon, gyerekeket hozott hazai iskolákba, akiket papoknak és magyar tanítóknak képeztetett ki. Élete utolsó 6 évében vakon is eleget tett hivatásának. 28 A bukovinai magya­rok apjukként tisztelték, s nem véletlenül írták a józseffalvi templomkertben lévő sírkeresztjére: „Páter Hungarorum in Bukovináé. " 29 Az újabbkori magyar irodalomban több olyan dráma készült, amelyben Len­key János személyét megelevenítik az írók. Közülük azonban csak egy mű szól kizárólag Lenkeyről, s ez pedig Fekete Sándor „Lenkey tábornok" című két részes történelmi drámája. A mű keletkezésének előzményeihez tartozik, hogy 1978-ban Egerben egy drámapályázatot írtak ki hazafiság és helytállás témakörben. A pá­lyázat meghirdetői Eger Város Tanácsa, Heves Megye Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, valamint a Magyar írók Szövetsége volt. A pályázaton Fekete Sán­dor „Lenkey tábornok" c. darabja különdíjat kapott. A darab cselekménye 1849 októberében Arad várában játszódik. A szabad­ságharc ügye elveszett, vezetői felett kimondták a halálos ítéletet. Lenkey és egy­kori tiszttársa, Ernst törzshadbíró vív egymással szellemi párbajt, s mindketten igyekeznek saját tetteik jogosságát bizonyítani. Lenkey megőrül és meghal. Orvo­sának és a katonai bírónak a jelenete a dráma csúcspontja. A drámát 1980. július 17-én Egerben bemutatta az Agria Játészín, az egri vár Tömlöcbástyáját választva 22 NÉMETH Kálmán, 1943. 58-59. 23 LŐRINCZ Imre, 1986. 26. 24 HALÁSZ Antal, 1941. 86. 25 NÉMETH Kálmán, 1943. 58. 26 LŐRINCZ Imre, 1986. 27. 27 HALÁSZ Antal, 1941.86. 28 NÉMETH Kálmán, 1943. 59. 29 KIS-VÁRDAY Gyula, 1933. 136. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom