Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Miskei Antal: Ortodox népesség a középkori Ráckevén (XV–XVIII. század) • 41
nak, Reinhold Lubenau „horvátok”-nak, Skarica Máté ftáliaiak”-ndk nevezte őket.20 Reinhold Lubenau (1587): „[Budáról\ folytattuk utunkat, s késő este egy mezővárosba jutottunk, melyet Kevinek neveznek; egyesek Raczenmarcktnak hívják, a horvátok Raczobinak nevezik... itt mindenütt a rác nyelv gyökeresedik meg; mert itt mindenütt rácok laknak, s horvátul beszélnek. ”21 Henrik Ottendorff (1663): „A Dunában néhány kis sziget van, és itt kezdődik a nagy sziget is, amelyet Rácvárosnak neveznek. Sok fájd és szirti fogoly is akad itt... ”22 Káldy-Nagy Gyula becslései szerint 1546-ban 122, 1559-ben 88, 1562-ben 35, 1580-ban 6 szerb család lakott Ráckevén. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az 1546 és 1559 között betelepült 351 családfőből mindössze 25 személy (7 %) vallotta magát szerbnek, akkor aligha kétséges: a Csepel-szigeti mezőváros a török időkben egyre kisebb vonzerőt tudott gyakorolni a hódoltsági rácokra.23 De bármennyire is makacs tények a számok, óvatosan kell velük bánni, mert a török hatóságok az esetek többségében nem regisztrálták sem a távol lévő kereskedőket, sem az adófizetés alól felmentett iparüzőket, sem pedig az oszmán hadsereg kiegészítő alakulataiban szolgáló katonákat. A defterek túlnyomórészt magyaros hangzású személynevei legfeljebb arra utalnak, hogy a lakosság nagy része magyar néven íratta össze magát, illetve, hogy a délszláv népesség lassú elmagyarosodása a XVI. század második felében tovább folytatódott. Ám semmiképpen sem olyan mértékben, ahogy azt a statisztikai adatok sejtetni engedik. A szerb népesség számának gyors ütemű csökkenése azért sem valószínű, mert nyelvük, kultúrájuk és szokásaik - röviden: népi jellegük - megőrzésében kiemelt szerep jutott az Ortodox Egyháznak. Különösen abban az időben, amikor a reformáció eszméinek hatására Ráckeve lakosságának legalább 80 %-a protestánssá vált. „A vallás és az egyház... keleten merőben más hatást gyakorolt az egyes népek fejlődésére, mint nyugaton. Az orthodoxia vallási oldala elválaszthatatlanul összenőtt a népélettel, egyházi szervezete pedig a nép hatalmi aspirációinak egyik letéteményese s nemzeti öntudatosodásának legfőbb tényezője lett. A ... keleti kereszténység kötelékébe tartozó ... nemzeteknél ...az eredettudat, a nyelv, a dinasztia, az állam, az érdekközösség tudata stb. szinte eltörpülnek jelentőségükben a vallás és az egyház jelentősége mellett. ” - fejtette ki véleményét tömören Hadrovics László.24 A ráckevei pravoszláv egyházközség 20 FEKETE Lajos 1961. 20-25.; VASS Előd 1976. 51., 56. és 58.; MÉSZÁROS László 1976. 476.; DINIC-KNEZEVlC, Dusanka 1986. 226-231. 21 SAHM, Wilhelm 1912. 87. 22 OTTENDORFF Henrik 1943. 38. és 40^11. 23 KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 6.; HEGYI Klára 1995. 194. 24 HADROVICS László 1942. 329. 46
