Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Hajagos József: Knézich Károly aradi vértanú (1808-1849) • 157

ténylegesen szolgálókkal csak lassan valósult meg. A távollévők majd decemberben kerültek ki véglegesen a zászlóalj állományából. Knézich a különböző okok miatt megüresedett helyekre tiszti kinevezésre váró hadfikat, őrmestereket és altiszteket javasolt, akiket a Hadügyminisztérium jóvá is hagyott. 14 A kilépés vagy a továbbszolgálás dilemmájának súlyosságát mi sem mutatja jobban, mint a Knézich testvérek esete. A szintén a bácskai hadszíntéren, a 19. Schwarzenberg-gyalogezred III. zászlóaljában szolgáló Knézich János hadnagy botrányos körülmények között vált meg alakulatától, s fordult szembe a magyar törekvésekkel. Ugyanakkor bátyját a magyar Hadügyminisztérium az egyik legmeg­bízhatóbb tisztnek tekintette. Ezt támasztja alá egy a bácskai hadszíntértől távol lejátszódó esemény. Szeptember folyamán Galíciából Magyarországra érkezett a porosz gyalogezred I. és II. zászlóalja is, akiket a Jellacic elleni magyar erők meg­erősítésére rendeltek. Az ezred parancsnoka, gróf Koudelka ezredes azonban megta­gadta a magyar szolgálatot. Hasonlóan viselkedett az ezred alezredese, rangidős őrnagya és számos tisztje is, akik az ezredzászlót magukhoz véve elhagyták alaku­latukat. A tisztek tömeges kilépésével a két zászlóalj fegyelme erősen megbomlott. A Hadügyminisztérium nem bízott abban, hogy a II. zászlóalj újonnan kinevezett parancsnoka, Széli József őrnagy - aki ideiglenesen az ezred parancsnokságát is átvette - a megbomlott rendet kellő eréllyel helyre tudja állítani. Ezért november 19­én azt indítványozta a Hadügyminisztérium a Feldunai hadsereg parancsnokának, Görgey Artúr tábornoknak, hogy javasoljon egy alkalmas személyt az ezred pa­rancsnokságára. Másrészt pedig ajánlotta azt is, hogy a megbízhatónak és erélyesnek tartott Knezichet helyezzék át a Feldunai hadseregnél lévő II. zászlóalj élére, a kel­lően még nem ismert Széli őrnagy pedig vegye át a Bácskában állomásozó III. zászlóalj parancsnokságát. A zászlóalj parancsnokok cseréjéből végül azonban nem lett semmi. A tervezett csere indoklása mindenesetre hü képet ad Knézich megbe­csüléséről. 1 ^ Knézich zászlóalja Járek és Temerin augusztus végi szerbek általi elfoglalása után 2 századával Futakon, a másik 2 századával pedig Ókéren állomásozott. A négy századot azonban hamarosan Overbászon összpontosították. A zászlóalj áthelyezése összhangban volt a Szenttamás elleni harmadik támadással. A támadásra szeptember 21-én került sor. A csapatokat személyesen a hadügyminiszter, Mészáros Lázár vezényelte. Azonban Mészáros parancsnoksága sem hozta meg a várva várt sikert, Szenttamás továbbra is a szerbek kezén maradt. Knézich zászlóaljával az északi támadó oszlopban vett részt, melynek parancsnoka báró Bakonyi Sándor ezredes volt. 16 Mészáros távozása után a bácskai csapatok parancsnokságát Friedrich Eder vezérőrnagy, majd november végén az időközben vezérőrnaggyá előléptetett báró Bakonyi Sándor vette át. Szenttamás szeptember 21-iki ostroma után több mint két hónapig viszonylagos csend uralkodott a bácskai hadszíntéren,, ugyanis ezen idő­14 Az aradi vértanúk. 1979. I. 73.; MOL H 75 HM/k 1848: 9096., 9729., 9912., 1849: 5231., HL Ak. ir. 13/124. cs. Aradi cs. kir. rendkívüli haditörvényszék 2/179. 15 MOL H 75 HM/k 1848. 8230., 9745., 10013., 1849.2987. 16 MOLP295 38.cs. 20/VIII. 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom