Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Hajagos József: Knézich Károly aradi vértanú (1808-1849) • 157
szakban tárgyalások zajlottak a magyarok és a szerbek között. Ebben a viszonylagos békeidőszakban a porosz zászlóalj 4 százada Futakon állomásozva a péterváradi erőd biztosításában vett részt. Ekkor került sor a zászlóalj újoncokkal való kiegészítésére. A zászlóalj létszáma egri állomáshelyén még 766 fő volt, ez azonban - feltehetően a 8 évet leszolgált katonák leszerelésével - a későbbiekben jelentősen lecsökkent. A Bácskába levonult 4 század csak 380 fővel szerepel egy augusztusi kimutatásban. Az országgyűlés azonban októberben megszavazta a magyar oldalon szolgáló sorezredek zászlóaljainak a kiegészítését. Az újoncokkal a zászlóalj 4 századának a létszáma egy január 27-i kimutatás szerint több mint duplájára, 932 főre növekedett. Az újoncok kiképzése és a szolgálat ellátása komoly elfoglaltságot jelentett Knézich és beosztott tisztjei számára. 17 A bácskai viszonylagos nyugalomnak a megegyezési tárgyalások kudarca vetett véget. November 30-án a bácskai magyar erők - hat támadó oszlopba rendeződve - kombinált támadást hajtottak végre a szerbek állásai ellen. A támadás fő célja az volt, hogy elvonják a szerbek figyelmét a magyarok Bánátban tervezett hadmozdulatairól. Az ókéri táborból kiinduló - Pusztaszireg és Nadály ellen támadó - hadoszlopban, melyet Kászonyi József alezredes vezetett, részt vett 2 század porosz gyalogos is Henryk Meyer százados parancsnoksága alatt. A magyarok támadása, tekintve, hogy elsősorban elterelő hadmozdulat volt, nem járt különösebb eredménnyel. 18 November 30-a után ismét viszonylagos nyugalom következett be a Bácskában. Változatosságot szinte csak a hadtestparancsnok személyének változása és az ezzel együtt járó tiszti kilépések jelentettek. Báró Bakonyi Sándor vezérőrnagyot december közepén gróf Esterházy Sándor ezredes váltotta fel a hadtestparancsnoki beosztásban. Bakonyi tábornok távozása a bácskai hadtest éléről összefüggésben volt Magyarország és Ausztria ellentétének elmélyülésével. A császári csapatok Magyarország elleni készülődéséről a Délvidéken állomásozó csapatok tisztikara is tudott, bár azt hivatalosan nem közölték velük. Kezdetben bíztak abban, hogy a fennálló ellentétek ellenére bekövetkezik a megbékélés a két fél között. Miután azonban ez egyre reménytelenebbnek tűnt, többen a szolgálattól való visszavonulást választották, köztük báró Bakonyi Sándor is. A decemberi kilépésekkel változások történtek a hadtest dandárparancsnokainak a körében is. Az ókéri dandár parancsnokságát Knézich Károly vette át, akit egyben december 1 -tői számítva előléptettek alezredessé is. 19 Továbbra is hiányzott a jövőt illető szilárd meggyőződés azonban a szolgálatban megmaradt tisztek jelentős részénél. Bizonytalannak ítélték helyzetüket. Közéjük tartozott a hadtest új parancsnoka, az időközben vezérőrnaggyá előléptetett gróf Esterházy Sándor is. A hadtestparancsnok kijelentette, hogy a szerb lázadók ellen hajlandó harcolni, de a császári csapatok ellen már nem. Bizonytalankodásukat csak növelte a császári főerők decemberi támadásának a sikere. A magyarok kénytelenek 17 MOL H 1 MOIB 1848. 305., HL 1848/4910/617. 18 MOL P 295 38. cs. 20/VIII. 19 GRACZA Gy., 1893-1898. III. 398.; BONA G., 1987. 26.; CSORBA L., 1989. 106. 165
