Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Heves megye gazdasági és társadalmi helyzete az abszolutizmus idején (A szegényparaszti- és munkásmozgalmak kezdeti évei) • 44

sonc vasútvonal Hatvan — Nágy-Terenne közötti szakaszának ekkor folyó építése. Viszont éppen ezt a munkahelyet Heves megye sok idénymunkása otthagyta, mert „nagy fáradság mellett igen silány keresetre" nyílt lehetősége, mint azt az egyik, Domoszlón kelt levél is kifejtette.

53 Az aszály és jégverés sújtotta Tiszafüred környéki éhezőkkel 1863 első felében kormánybiztosnak kellett foglalkoznia. A kormánybiztos először itt alakított a kettős vármegyében ínségi bizottmányt, amelynek feladatául jelölte: ,,(Az) ügyefogyott szegényeket számbavenni, ha szükséges, tápdákat nyitni, s őket az éhenhalástól megmenteni."

54 A vármegyei segélyező bizottmány 1863. július 27-ig a kettős megyében 5000 Ft segélyt osztott ki.

55 Közben a megye minden részéből érkeztek a segélykiáltások. A poroszlóiak a szeptember 12-i levelükben így írtak: „ínséges helyzetünk sötét réme, a tél küszöbünkhöz feltartóztathatatlanul közeledik. Magtáraink éléskamráinkkal együtt üresek."

56 A kettős megye sok községében volt ilyen aggasztó a szegényparasztság helyzete. Ezért még 1863 decemberében felállították az ínségmagtárat Törökszentmiklóson, Egerben és Gyöngyösön az országos könyöradományból érkezett 1862 pozsonyi mérő gabona tárolására. Az Ungvári Gazdasági Egylet 803 pozsonyi mérő ajándékgabonáját Tiszafüreden tárolták.

57 Mivel sok faluban a vetőmagot is felélték, a Tisza és a Tárna járásnak, továbbá a Gyöngyös járásban Gyöngyöspüspökinek, Gyöngyöshalásznak, Gyöngyöspatának, Atkárnak, Adácsnak és Csánynak 70 000 pozsonyi mérő vetőgabona kölcsönt adott a kormány.

58 Az ingyenebédek osztását gr. Károlyi György kezdte 1864 januárjában az uradalmához tartozó községekben. Kompolt, Kál, Feldebrő, Aldebrő, Sirok, Párád, Derecske 200 szegényének napi egy font kenyeret, heti 1,5 liter főzeléket osztott ki.

59 A „nemes szívű főúr, br. Orczy László" Tarnaőrsön nyitott konyhát. Némi képet kapunk a szegények itteni étrendjéről, mert a br. Orczy-féle ingyenebédeket szinte lakomaként jellemezte az Eger hetilap: „30—40 ínségest lát el (falvanként, M. L.) oly ízletes étkekkel, minőkben a tehetségesebb fölművesgazdák is aligha részesülnek:. . . rántöttleves, főzelék s egy adag kenyér osztatik ki."

60 Gyöngyösön a helyi ínségi bizottmányt vezető főorvos, dr. Horner István állította fel levesosztó helyet. A bizottmány 1864 januártól júniusig a szegény sorsú kapások (szőlőmunkások, napszámosok, M. L.) között kenyérből 1133, lisztből 158 mázsát, babból 179 kg-t, továbbá rozst és zsírt osztott ki.

61 Az 1863. december 24-én alakult egri segélyező bizottmány 1864. február 2-án osztott először élelmiszert. Ugyanitt tíz kanonok, továbbá a ciszterciták rendje és az angolkisasszonyok zárdája, valamint néhány polgár 163 család 1877 tagját étkeztette ingyen, az érsek pedig 55 család 210 tagját. Ugyanakkor a még 1863 őszén alakult, az egri ínségeseket osztályozó és istápoló albizottmány kimutatása szerint 866 család 2715 tagja élt kétségbeejtő anyagi körülmények között. A munkanélküliekkel együtt 1487 család 4 592 tagjáról van szó (Eger lakosságának közel 25%-a!) —többségük agrárproletár.

6 2 Az erdőtelki ínségi Bizottmány tagjai 1863/1864 telén házról-házra jártak pénzért és könyöradományokért a birtokosokhoz. A gyöngyösi Ínség-Segélyező Bizottmány kiáltása túlhangzott a megye határain is —Jókai Mór 87 Ft-t küldött a gyöngyösi ínségeseknek.

63 A gyűjtés és adakozás tragikomikus esetei meg jobban kiemelték a nyomorgók rászorultságát, kiszolgáltatottságát. Mialatt a megyében több tízezren éheztek, Tiszafüred mezőváros tehetős lakosai, urai „jótékony célú táncvigalmat" rendeztek. Önkéntelenül is Spetykó Gáspár gyöngyösi költő A született úr című, közel egykorú versének kezdő sorai jutnak eszembe: „Könnyen élek, jól van dolgom, /Semmi bajom, semmi 51