Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945—1946-ban • 85

A kultúrpolitikai bizottság tevékenysége időszakában feltehetően foglalkozott az Egri Gárdonyi Géza Társaság ügyével is. A nemzeti bizottság 1946. február 23-i ülésén vizsgálta a Gárdonyi Társaság demokratizálásának lehetőségeit,. Ezen ülésen 0sirmaz Dezső javasolta, hogy a társaság ügyével, mivel az csak csupán irodalmi működést fejt ki, a kultúrpolitikai bizottság foglalkozzon. Bizonyára a bizottság foglalkozott is a társaság további sorsával, de ez jelenleg nem dokumentálható.

109 5. A közművelődés egyéb területein végzett munka. Egerben ebben az időben még nem volt városi múzeum. Megteremtésének gondolata ugyan már az 1930-as évek elején felmerült, a gyűjtőmunka meg is indult. Az áhított kulturális intézmény azonban ekkor nem jött létre. A felszabadulás után ismét felszínre került a városi múzeum létrehozásának ügye, E gondolatot a kultúrpolitikai bizottság két tagja melengette különösen, dr. Ágoston Julián és Kolacskovszky Lajos. Dr. Ágoston Julián 1946 őszén, Csirrnaz Dezsőnek küldött leveléből következtethetünk a költőtanár múzeumpártolási szándékára. Levelében a következőket olvashatjuk: „Barcsay-Amant Zoltán, a törökház tulajdonosa, vagy nem tudom micsodája, sorra eladogatja mázsaszám a régi könyveket, és egyéb régiségeket. A gyermekek 5 és 10 forintért olyan kardokat vesznek meg, s játszanak vele, hogy az hajmeresztő. Értékes kardgyűjteményét a világ legnagyobb múzeumai keresték annakidején, most elkótyavetyéli. Soha többé nem lehet összeszedni őket. Jó lenne, ha a város, vagy a megye rátenné a kezét. Össze kellene mindent szedni, amit csak lehet. Nagy szégyenünk, hogy ilyesmi megtörténhetik."

110 Kolacskovszky Lajos, a város kulturális értéke megmentésének fáradhatatlan szószólója az Igazság című lap 1946. október 27-i számában „Az egri műzeumügy" címmel jelentetett meg cikket. Benne a városi múzeum megteremtését sürgette. A helyi múzeum értékes forrása lehetne szerinte is Barcsay Amant Zoltán éppen akkor széthullás állapotában levő gyűjteménye.

111 1945 őszétől 1948 végéig a kultúrpolitikai bizottság volt a gazdája a városban a nemzeti és politikai ünnepségek megrendezésének. A bizottság 1945. szeptember 19-i ülésén határozatot fogadott el október 6-a, az aradi vértanúk ünnepének megrendezésére. Elfogadták az ünnepség programját, elhatározták, hogy annak megrendezésébe bevonják a politikai pártokat is. A gyászünnepség új vonása volt, hogy 1945-ben e hagyományos ünnep alkalmával nemcsak az aradi vértanúk, hanem az 1919-es forradalmárok, s a második világháborúban mártírhalált halt szovjet katonák emlékének is áldoztak.

112 A nemzeti bizottság 1946. március 12-i ülésén a kultúrpolitikai bizottságot bízta meg a március 15-i ünnepség megrendezésével.

113 Március 15-én a bizottság felhívta a város polgármesterét a lakóházak fellobogózására.

114 Az ünnepséget, amelyet felvonulás előzött meg, a Kossuth téren tartották.

115 1946. március 12-én a bizottság szervezésében a diákság részéről megemlékezést rendeztek Magyarország német megszállásának második évfordulója alkalmából. A bizottság kérésére ezen a napon a diákság előtt ismertetni kellett az ország 1944. március 19-i német megszállásának gyászos következményeit.

116 A nemzeti bizottság felkérésére a kultúrpolitikai bizottságra hárult április 4. megünneplésének megszervezése is. Az iskoláknak megküldött körlevelének bevezetőjében ma már történelmi jelentőségű megállapítás olvasható: „Az iskola vezetőinek tudomására hozzuk, hogy április 4~e Magyarország teljes felszabadításának évfordulója, nemzeti ünneppé lett avatva és általános munka- és iskolaszünet lett elren107