Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945—1946-ban • 85
delve." 117 A bizottság mozgósította az iskolákat 1946. május 1-ének megünneplésére. 118 A kultúrpolitikai bizottság tevékenységét tárgyalva meg kell emlékeznünk annak a kulturális munkához csak távolról kapcsolódó, de azzal összefüggő területéről, az utcanevek rendezéséről is. Az ellenforradalmi időszakban Egerben is számos olyan személyről neveztek el utcát és teret, akik az uralkodó osztályok fasiszta politikáját kiszolgálták, illetve fasiszták voltak. A népi demokratikus forradalom időszakában természetesen ezek az egyének nem lehettek utcák és terek névadói. A felszabadulás után e városban is végbement az utcanevek revíziója. Az egri Nemzeti Bizottság már 1945. február 13-i ülésén foglalkozott az utcanevek kérdésével. Ekkor döntésére a Hitler teret Dózsa György térnek, a Mussolini teret Táncsics térnek nevezték el. 119 A képviselőtestület újjáalakítása után az utcanév-revízió kérdésében a képviselőtestület döntött, de előzetesen kikérte a nemzeti bizottság véleményét. Az 1946. folyamán foganatosított utcanév-revíziók a nemzeti bizottság, illetve a kultúrpolitikai bizottság nevéhez fűződnek. 1946. májusában a város polgármestere átiratot intézett a bizottsághoz, melyben utcanévadási javaslattételre kérte fel. Csirmaz Dezső a kérés teljesítésére indítványozta, hogy a javaslattétellel egy 3 tagú bizottság foglalkozzon: „...akik történelmi tudásuk és városuk ismerete alapján ezt a kérdést jól meg fogják oldani." A bizottság a felvetést elfogadta és a 3 tagú testületbe Kolacskovszky Lajost, Trajtler Gézát és Székfi Sándort küldte ki. 120 A bizottság 1946. július 20-i ülésének határozata alapján kérte a polgármestert a Horthy Miklós utcának, Tinódy Lantos Sebestyén utcára, a IV. Károly utcának Károlyi Mihály utcára való megváltoztatására, a városi képviselőtestületnek tegyen indítványt. 121 A képviselőtestület a bizottság előterjesztését 1946. augusztus 26-i ülésén elfogadta, s határozatot hozott az említett utcák nevének megváltoztatására. 122 A kultúrpolitikai bizottság vállalta magára a városban folyó kulturális munka összehangolását is. Ennek érdekében a bizottság 1946. május 16-i ülésén határozatot fogadott el kultúrnaptár összeállításáról. 123 A döntés alapján a pártokat, a szerveket és intézményeket felszólították kulturális programjaik leadására. 124 IV. Kultúrpolitikai bizottság megszűnése, munkájának értékelése. Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenységét 1946. végéig követtük nyomon. Későbbi tevékenységéről nem maradtak fenn dokumentumok. A bizottság azonban a nemzeti bizottság üléseiről felvett jegyzőkönyvek bizonysága szerint 1947-ben, sőt még 1948. elején is létezett. Csirmaz Dezső, mint a kultúrpolitikai bizottság elnöke vett részt a nemzeti bizottság ülésein. Csirmaz a nemzeti bizottság 1948. január 2-i ülésének jegyzőkönyvében van utoljára feltüntetve a kultúrpolitikai bizottság elnökeként. Az ekkori ülésen Kolacskovszky Lajost javasolta a városi levéltár rendezői állására. 125 A nemzeti bizottság 1948. január 4-i ülésének jegyzőkönyvében Csirmaz Dezső nevénél nincs odaírva az, hogy a kultúrpolitikai bizottság elnökeként vett részt az ülésen. Feltehető azonban, hogy ekkor még mint a létező kultúrpolitikai bizottság elnöke jelent meg. Ezt bizonyítja felszólalásának témája is, amelyben a helyi Uránia Filmszínház műsorpolitikáját bírálta. 126 A nemzeti bizottság 1948. április 5-i ülésének jegyzőkönyvében arról olvashatunk, hogy Csirmaz Dezsőt a szakszervezetek szakmaközi bizottsága a nemzeti bizottságba delegálta. 127 A nemzeti 108
