A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi történetéből - A "Baranyi-per"

II. György Bucsy Annával való házasságából három gyermek érte meg a felnőtt kort: Gáspár, János8 és Anna.

Gábornak nyolc fiúgyermeke született az egyetlen feleségétől, Bagossy Zsuzsannától, úgymint Ferenc, László, Miklós, Péter, Gábor, Mihály, György és István. Ha elolvasunk egyet is abból a több tucat levélből, amit az előbb felsorolt gyerekek szülei váltottak egymással,9 rögtön kiderül, hogy Kempelen Béla könyvének az az utalása,10 11 12 miszerint Bagossy Zsuzsanna férje II. György lenne, teljességgel hamis.

Ne feledkezzünk meg azonban I. Miklós “törvénytelen” gyermekéről, II. Miklósról sem, aki nem volt hajlandó beletörődni apja akaratába, mely megfogalmazódik annak 1752-es végrendeletében fogalmazódott meg: “Ennek elölte Német Ultzán, mostan pedigh P P. Piaristák ellenében Szent Anna Uttzán lakó Baranyi Miklós nevet usurpáló (használó) Debreczeni Cívishez semmi relatiomat nem tudom, s nem tartom, azért ő is sem Ősi, sem aqvirált (szerzett) Jószágimhoz Jussát nem tarthattya, mellyből per expressum ki rekesztem.1,11 Ez a II. Miklós elvett egy bizonyos Barak Máriát, akitől tizenegy gyermeke született. Ezek közül hat érte meg a felnőtt kort (Mihály, Miklós, Erzsébet, Zsuzsanna, Sára és István). Akiknek fontosabb szerepe volt a későbbi események szempontjából, az Mihály, Miklós és Erzsébet. l:

Feltűnő, hogy az 1754-55-ös nemesi összeírásban II. Miklós,13 kinek ekkor még folyamatban volt a törvényes fiúsága elismeréséért folyó pere, nem szerepel.

A család a megyei politikai életben betöltött szerepe és a gazdálkodás vizsgálatán kívül még egy szempontból kelthet érdeklődést a kutatókban, ez pedig az említett - több száz oldalra duzzadt peranyagot jelentő — családi pere, amely szinte az egész XVIII. századot felölelte, sőt, még a XIX. századba is átnyúlt.14 15 16

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 91

II. Per vagy perek? (1.)

A perek ismertetésénél forrásként a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Polgári peres iratainak megfelelő köteteit13 használtam, kiegészítve a Jókai Mór: Egetvívó asz- szonyszív című munkájának 6 bizonyos fejezeteiből nyert információkkal. Az utóbb említett regény megírásához Jókai ugyanis szép számmal használt föl eredeti forrásokat és a mű végén, mellékletként megtalálható több végrendelet latinról magyarra való fordítása.

s János Bécsben halt meg. miután megtébolyult.

9 HBML. IV. A. 6/d. 202. k.

10 Kempelen Béla: Magyar nemes családok I. k. Bp. 191 1. 386. o.

11 HBML. IV. A. 6/d. 202. k.

12 Sinai Miklós felesége.

13 A források legtöbbször debreceni cívisként említik

14 Ennek túlnyomó része az alábbi helyen található meg: HBML IV. A. 6/d. 202-208. 213- 215. k.

15 HBML. IV. A. 6/d. 202-208, 213-215. k.

16 Jókai Mór: im.