A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Gazdag István: Debreceni díszpolgárok
28 hazafi neve következett, ők lettek az új díszpolgárok. Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Vay Miklós másodízben nyerték el a díszpolgári címet. E névsorban néhány debreceni vonatkozású személy mellett elsősorban az országosan ismert politikusok, katonák szerepeltek. A DUALIZMUS ÉVEIBEN 1865. évtől hosszú szünet következett be a díszpolgárok választásában. A kiegyezést követő alkotmányos kormányzás idejében a szenvedélyek nem csaptak olyan magasra mint 1861-ben. A társadalom érdeklődésének középpontjában a gazdasági fejlődés és a politikai intézményrendszer kiépítése állt. A város vezetésének korábban egyértelműen homogén politikai felfogása a pártok alakulásával differenciálódhatott. Mindezek a változások háttérbe szorították Debrecenben a díszpolgára választást. Gondot okozott az is, hogy a korábbi díszpolgár választások egy-egy történeti fordulathoz kapcsolódtak-leszámítva a reformkort. A dualizmus korában ilyen korszakváltó történelmi fordulat nem volt, kérdés tehát milyen alkalomból, milyen személyt lehet díszpolgárnak választani. Közel 30 évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy Debrecnben ismét díszpolgári cím adományozására kerüljön sor. A dualizmuskori Debrecen első díszpolgári címét-harmadik alkalommal-Kossuth Lajos kapta meg a törvény- hatósági bizottság közgyűlésének közfelkiáltásával 1889. november 28-án.10 1893. március 30-án Csokonai-kör javasolta Debrecen város tanácsának, hogy Jókai Mórt 50 éves írói jubileuma tiszteletére válassza meg Debrecen díszpolgárává. Az ünnepélyes aktusra 1893 április 19-én sor került. Ezzel azonban nem ért véget az író ünneplése. Jókai-ünnepélyt szerveztek a különböző bizottságok 1894. január 6-án Budapesten.11 Debreceni küldöttség vett részt a fővárosi rendezvényen és személyesen adta át — az ország más helyiségeiből érkezett küldöttségekkel együtt — a debreceni díszpolgári oklevelet. A város Jókai Mór nemzeti tiszteletdíjához egy Jókai összes sorozat megrendelésével járult hozzá. Első ízben fordult elő, hogy országos ünnepség részeként nyilvánította ki megbecsülését díszpolgári oklevél kiállításával Debrecen. Ez év júliusában a város Debrecen-Fiume baráti kapcsolatának nagyra értékeléseként Ciotta János fiumei polgármestert részesítette díszpolgári oklevélben.12 Országos program részeként Debrecen városa díszpolgári címmel tüntette ki dr. Wekerle Sándor miniszterelnököt, Hieronyi Károly belügyminisztert, dr. Szilágyi Dezső igazságügyi minisztert és gróf Csáky Albin vallás és közoktatásügyi minisztert korszerű egyházpolitikai reformokért. E nagy jelentőségű alkotásokat a jobb oldali ellenzék támadása és a korona bizalmatlansága nehezítette, míg a nemzet közvéleménye, a városok és megyék azok mellett emelték fel szavukat. A küzdelemben a kormány lemondásra kényszerült, ekkor bontakozott ki országos tüntetés, ennek részeként Debrecen díszpolgári cím adományozásával fejezte ki ragaszkodását a miniszterekhez, egyben követelte a reform javaslatok 10 IV. B. 1403. a. 1889. november 28. 11. HBML. IV. B. 1405/b. 120. 81/1893. 12 HBML. XIV. 4. 7. 61
