A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A "Margit". Adalékok a Debreceni Munkásotthon történetéhez

A „MARGIT”

ADALÉKOK A DEBRECENI MUNKÁSOTTHON TÖRTÉNETÉHEZ

Bényei Miklós

A Debreczeni Független Újság 1909. október elején adta hírül olvasóinak: „A debreceni összes szervezett munkások kitartó küzdelem után a modern kor igényeinek mindenben megfelelő »Otthont« teremtettek maguknak. Otthonuk a »Margit«- fürdő telepén levő vendéglő összes helyiségeit átalakítva foglalja magában, amelyet október 3-án, vasárnap fognak ünnepélyes keretben megnyitni.”1

A Munkásotthon létrejötte

Az 1909. október 3-án megnyílt Munkásotthon több tényező összhatására jött létre. Ekkortájt a magyarországi szociáldemokrata munkásmozgalomban felerősödött az az igény, hogy a szervezett munkásságnak saját otthonai legyenek. Országszerte az volt ugyanis a gyakorlat, hogy az SZDP-szervezetek és a szakegyletek bérelt kocsmaszobákban, olcsóbb vendéglőkben tartották összejöveteleiket. A gyakran változó, szétszórt, alkalmatlan helyiségekben a munkások nem érezték, nem érezhették igazán jól magukat.1 2 Az alkoholellenes küzdelem jegyében 1908-ban a szakszervezeti kongresszus is hozott egy olyan határozatot, hogy a szakegyletek költözzenek ki a kocsmákból.3 A nagy szakszervezetek fővárosi és a szervezett munkásság vidéki székházai, munkásotthonai a munkások önerejéből, áldozataiból születtek, és a mozgalmi élet, valamint a művelődés és a szórakozás központjaivá, színhelyeivé váltak.4

A század első éveiben a debreceni munkásmozgalom is jelentős mértékben kiszélesedett, megerősödött: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezete egyre nagyobb befolyásra tett szert, sorra alakultak a szakegyletek. Az évtized végén, 1909- ben már 10 szakszervezeti csoport működött a városban (építőmunkások, famunkások, vas- és fémmunkások, nyomdászmunkások, könyvkötőmunkások, cipész- és csizmadiamunkások, szabómunkások, ácsmunkások, élelmezési munkások, földmunkások), 1522 taggal, a Szociáldemokrata Párt létszámát pedig 4700-ra becsülte a

1 A munkásotthon megnyitása. = Debreczeni Független Újság, 1909. okt. 3. 6—7. old. (A továbbiakban: DFU)

2 Bruckner Éva—Sz. Halász Ágnes: „Nehéz az eszközt megtalálni...” Adalékok a szocialista munkásmozgalom kulturális törekvéseihez a századelőn. = Világosság, 1985. 11. sz. 689. old.

3 Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholizmus elleni küzdelem múltjából. Bp. 1979. 155. old.

4 Bruckner É.—Sz. Halász Á. i. m. 689—690. old. Vö. Drucker Tibor: A Csepeli Munkásotthon története. Bp. 1964.13. old.; Szalai György: Az újpesti Munkásotthon története. Bp. 1963.20. old.; Áfra János—Nagy Dezső: A kispesti Munkásotthon története. Bp. 1969. 54. old.

95