A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A "Margit". Adalékok a Debreceni Munkásotthon történetéhez

helyi rendőrség.5 A fellendülés egyik jele, hogy ekkor már a szervezett munkásság saját, önálló otthon megteremtésére is gondolt, gondolhatott. Mind többen sürgették, hogy hagyják ott az alkalmi helyiségeket — kocsmákat, kávéházakat, vendéglőket6 —•, és hozzanak létre egy olyan központot, ahol állandóan és nagy számban, méltó, kulturált környezetben találkozhatnak. Az SZDP-szervezet és a szakszervezetek vezetősége a Margit-fürdő vendéglőjét választotta ki e célra.

A Margit, pontosabban a Margit Gőz- és Kádfürdő 1888-ban épült (a mai Hámán Kató út elején); egy gazdag cívisfamília, a Szikszay család emeltette. A több részből álló létesítmény7 vendéglőjét, illetve annak díszes nagytermét gyakran bérbe adták különféle rendezvényekre. A század első éveitől a munkásszervezetek is tartottak itt összejöveteleket (gyűléseket, műsoros esteket stb.) — eleinte csak néha-néha, majd 1906-tól mind rendszeresebben.8 1907-ben és 1909-ben az asztalossegédek sztrájktanyája is itt volt.9 1909 nyarán a Szociáldemokrata Párt debreceni szervezete és a helyi szakegyletek — a nyomdászok kivételével10 11 — összefogtak és állandó bérlet formájában szerezték meg, majd az átalakítás, berendezés után 1909 októberében be is költöztek az épületbe. A Munkásotthonban — amelyet a fürdőtelep nevéről Margitnak neveztek — kaptak helyet a szakszervezeti csoportok (csak a nyomdászok nem éltek ezzel a lehetőséggel) és itt alakították ki az SZDP irodáját is. A fenntartási költségekhez mindegyik szervezet hozzájárult. A székház dolgait (így pénzügyeit is) egy választott intéző bizottság (vagy házbizottság) intézte.11

„Midőn a Munkás-Otthon eszméje felszínre vetődött — írta pár hónappal később az SZDP debreceni hetilapja —, az lebegett szemünk előtt, hogy az Otthon kellemesebb tartózkodási helye legyen a munkásnak, mint szegényes lakása s ezt ma már el is értük.. ,”12 Valóban így történt: a Munkásotthon rövid idő alatt a debreceni szervezett munkásság politikai és kulturális központja lett, ahol a szórakozásra is mind több alkalom nyílt. Itt volt a szakszervezetek befizető és segélykiosztó helye; itt rendezték a szakegyleti és pártszervezeti gyűléseket; a nagyteremben és az udvaron tartották a népgyűléseket és a május elsejei ünnepségeket; szükség esetén itt létesült a sztrájktanya. Számos műsoros, zenés estet, kabarédélutánt, táncmulatságot szerveztek a Margitban — ezek jövedelme a munkásotthon kiadásainak egy részét is fedezte —, a téli hónapokban ismeretterjesztő előadások zajlottak; dalárda, zenekar és színjátszó csoport működött; könyvtár- és biliárdterem állt a látogatók rendelkezésére stb.13 1910. április 10-én egy újonnan épített tekepályát is megnyitottak.14

5 Hajdú-bihari történelmi olvasókönyv. Db. 1973. 196—197. old. A korabeli munkásmozgalom helyi fejlődéséről ld. Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Db. 1970. 40—66. old.

6 PI Arch. 666. f. I. cs. 1923/14. 6. old.; HBmL IV. B. 1406/a. 719/1908.; HBmL IV. B. 1406/a. 1555/1908.; HBmA RP. I. 8.; Bőrmunkás, 1907. jún. 1. 3. old.; Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Db. 1970. 62. old.; „Ha majd a szellem napvilága... ” Az iskolán kívüli népművelés Hajdú-Bihar megyében 1867—1919. Db. 1979. 85. old.

7 Debreczen képekben. = Debreczeni Képes Kalendáriom 1903. 54. old.

8 HBmL IV. B. 1405/b. V. D. 1/1903.; HBmL IV. B. 1406/a. 4231/1906., 4241/1906., 1083/1907.; HBmA RP. I. 40., 53.; DFU, 1909. máj. 4. 5. old., aug. 8. 3—4. old.

9 Munkáért, kenyérért, szabadságért! Az építő-, fa- és építőanyag-ipari dolgozók mozgalmának válogatott dokumentumai (1823—1919). Bp. 1962. 229. old.; DFU, 1909. aug. 4. 3. old.

10 Typographia, 1909. aug. 6. 3. old;, aug. 20. 4. old.

11 Munkás-Otthonunk köréből. = Ébredés, 1910. ápr. 9. 7. old., jún. 11. 8. old.

12 Munkás-Otthonunk köréből. = Ébredés, 1910. ápr. 2. 7. old.

13 Vö. Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Db. 1970. 72. old.; Bényei Miklós: A debreceni munkásművelődés felszabadulás előtti történetének néhány kérdése. = Munkásművelődés hajdan és ma. Db. 1980. 28—29. old.

14 Munkás-Otthonunk köréből. = Ébredés, 1910. ápr. 9. 6—7. old.

96