A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Sz. Kürti Katalin: A Debreceni Első Takarékpénztár művészetpártolása 1896-1916 között
A DEBRECENI ELSŐ TAKARÉKPÉNZTÁR MŰVÉSZETPÁRTOLÁSA 1896—1916 KÖZÖTT Sz. Kürti Katalin 1846. február 18-án, a Komáromi-házban tartott alakuló közgyűléssel jött létre Debrecen első jelentős pénzintézete: az Első Takarékpénztár. Első igazgatója Zalay Alajos, első tisztviselői Csanak József és Komlóssy Imre voltak. Álapítótagjai a város tekintélyes polgárai: Zalay Alajos, Karap Sándor, Sár- váry Ferenc, Telegdi K. László, Péczely József, Bészler Károly voltak. 600 részvényt 156-an vásároltak meg 1846 tavaszán. Tíz éves működés után, 1856-ra annyira megszilárdult az intézmény, hogy elsődleges célján túli feladatokra is gondolhatott: előbb szerény, majd egyre magasabb összegekkel támogatott kulturális és szociális ügyeket. A támogatás hatféle célra történt 1856—1896 között. I. Hazafias nemzeti, közművelődési és közhasznú célokra (8026 Ft). II. A tudomány és művészet istápolására és iskolai célokra (24 855 Ft). III. Egyházi vallásos s más emberbaráti célokra (9456 Ft). IV. Elemi károk által sújtottak segélyezésére (2456 Ft). V. A betegek, rokkantak, szegények és ínségesek segélyezésére (6700 Ft). VI. A mezőgazdaság, ipar és kereskedelem fejlesztésére (4754 Ft). A Debreceni Első Takarékpénztár 550 Ft-ot adott például a Magyar Tudományos Akadémia palotájának építésére, 50—150 Ft-os összeget emlékművekre, síremlékekre (például az aradi vértanúk emlékoszlopára, vagy a fővárosi szabadságharcos szoborra). Támogatta például az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot, a Debreceni Színügyi Egyletet, az Emlékkert Társulatot, a Dalegyletet, a Debreceni Református Kollégiumot, a debreceni Csokonai Kört. 1600 Ft-ot adott a debreceni Református Kollégium építési alapjára, 2700 Ft-ot az ingyen iskoláztatási alapra, 430 Ft-ot a seniorok külföldi utazására. Egyaránt segített országos és helyi kezdeményezéseket. Elsődleges feladatának azonban a debreceni ügyek támogatását tekintette. Ezt mutatja a Református Kollégiumnak nyújtott, fent említett támogatás, vagy az alábbi adatok: Izsó Miklós debreceni Csokonai-szobrára 1550 Ft-ot ajánlottak fel 1870- ben, 480 Ft-ot pedig a debreceni múzeum alapjára 1890 körül. Már 1896 előtt 5000 Ft-ot szavaztak meg a felállítandó debreceni egyetem alapjára. 400 Ft-tal támogatták azokat a szegény iparosokat és művészeket, akik a bécsi világkiállításra kívántak elmenni. így jutott kiutazási lehetőséghez Tóth András szobrász- művész is. Az Első Takarékpénztár különös figyelmet fordított a Debreceni Kereskedelmi Akadémia létrehozására. 1890-ben például 5645 Ft-ot szavaztak 6« 83
