„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Tari Lujza: „Jön a' Francz nagy lépésekkel". A Napóleon elleni nemesi felkelés zenei emlékei

Tari Lujza: A Napóleon elleni nemesi felkelés zenei emlékei

huszárezred indulója,38 amely a Napóleon elleni 1805. évi sikeres hadjáratához kapcsolódik. A későbbi feljegyzések azonban azt tanúsítják, hogy ezt is énekelték szöveggel. Mindszenty Dániel 1831. évi gyűjteményében Mars-dal címmel ez az énekelt induló áll a „Katona-dalok." élén, „Ezredes a' maga csapatjához" megjegyzéssel. Szövegkezdete: Hát fiaim! ti vitéz nevetek' Rablánczal váltjátok e fel.39 Kelemen László gyűjteményének szövege szintén Hát Fiaim ti vitéz nevetek ... szövegű, címe azonban Zrínyi Marsch.40

1809-ből való a költő, zeneszerző, katonatiszt Kisfaludy Sándor A magyar nemesi felkelő sereg indulója (à Insurrectione Marcia..., hangszerelés G. Drusetzky41) c. darabja, amely kimondottan a Napóleon ellen felkelt magyar nemesi seregnek íródott.

Ennek dallama hangszeres formában sok olyan dallamelemet tartalmaz, mint Pálóczi Horváth Adámnak a győri megfutamodásra írt Vissza-mars a francoknak (Mars! Siess hazádba vissza kis seregem) versének42 dallama. (Ez a vers az irodalomban talán az egyik legtöbbször hivatkozott Pálóczi feljegyzés.) Horváth Adám saját dallamaként jelezte gyűjteményében, ám szerzőségét már a 19. században kétségbe vonta Káldy Gyula, aki egyébként a múltat illetően gyakran színezte ki és toldotta meg saját fantáziájával a valóságot mind a Rákóczi dalhagyomány, mind a Kossuth dalok esetében.43 Ezúttal azonban jól látta, hogy „Horváth Adám bizonyosan csak kicsit megzsinórozta melódiáját."44 A dallam különböző induló-típusú elemei megvannak már a Hertelendi ndulóban, s a szöveg részletei is előfordulnak már a Pálócziénál korábban.45 Az 1834 előtti kottás kéziratok általában indulóként tartalmazzák a dallamot.46 Káldy francia indulónak vélte, s induló funkcióját lakodalmi menet kíséreteként a 19. század második feléből Bartalus István zenetörténész már jelezte. Ő egyben a dallam széleskörű elterjedtségét és népszerűségét is hangsúlyozta 1869-ben: „Országos ünnepélyeken nagy zenekarokkal, családi körökben gitár kísérettel, minden mulatságban, nászkíséret alkalmával, hol czigány is szerepelt, szóval úton-útfélen zengedezett."47 A dallam 19. századi népszerűségét jól mutatja, hogy Liszt Ferenc is fölhasználta: ez VI. magyar rapszódiájának 4. témája.48 E téma pedig megegyezik a szájhagyományban

38 Karch, 1994. 4. 2. sz.; MAROSI, 1994. 46.

39 MINDSZENTY, 1831. 83. sz. A szóbanforgó dallamot lásd: MTA BTK ZTI Népzenei Típusrend. 15 075.0/0. csoport. További előfordulásait lásd: uo. Népzenei Típusrend 15 0750/0.

40 Kelemen, 1828.15. sz.

41 Közölve: MAJOR, 1929. 8-9. között, lapszám nélkül; KARCH, 1994. 4. 3. sz. További indulók: Starke Frigyes, 1815: KARCH, 1994. 5.; G. Druschetzky, 1818: KARCH, 1994. 6.; MAROSI, 1994. 47.

42 PÁLÓCZI HORVÁTH, 1953. 37. sz.; Énekes poézis. 16. sz. Lásd még: Tari, 1990/a. 414M16.

43 Az Énekes Poézis úgy jelzi, hogy Pálóczi „Dallamát is maga szerezte." Énekes poézis. 370.

44 Idézi: BARTHA, 1953.521.

43 STOLL, 1963. 326.711. sz., 811. sz.

48 TÓTH, 1832.170.29. sz.; ALMÁSI, 1834. II. 34 sz.

47 Idézi: Bartha, 1953. 521.

48 A dallamnak a néphagyományban betöltött szerepéről az aradi vértanúk kapcsán Lásd: Tari, 1998/b. 157-158. Major Ervin a népzenei adatok hiányában a VI. Liszt rapszódia 4. témájának forrását még nem tudta meghatározni, Lásd: MAJOR, 1929. 51.

253