Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig
Gecsényi Lajos védelmi rendszer és igazgatás szükségleteire81 nyújtottak. Ezek az ügyletek az 1570-1593 közötti időben különösen megszaporodtak, és általában 1000-2000 forinttól 10-15 000 forintig terjedtek. A korántsem teljes körűen ismert hitelezők között részben már évtizedekkel korábban megismert nevekre bukkanunk, de vannak szép számmal új emberek is, miként az alábbi néhány példa szemléletesen bizonyítja: II. Miksa császár 1575 márciusában a végvári katonaság költségei fedezetének biztosítására engedélyezte a pénz- és posztóhitelről szóló tárgyalások lezárását a Jörg Gößwein és társai-céggel 11 000 forint értékben.82 Ugyanebben az időben Bartholome Albrecht részére adtak ki kötelezvényt 6000 forintról.83 1573-1576-ban Konrad Pechler bécsi és testvére, Georg nürnbergi polgárok 15 000 tallért adtak hadikiadásokra.84 1577-ben Hans Droes, a Gößwein család megbízottja, 600 forint készpénzt és 100 mázsa ként, 1579-ben 1083 forint 58 dénárt adott a Szepesi Kamara szükségleteire,85 1581-ben viszont Karl Gößwein 600 forinttal járult hozzá a felső-magyarországi főkapitány, Hans Rueber fizetéséhez.86 1582-ben és a következő évben újra Georg Pechler kölcsönzött — Johannes Lingel nevű faktora, valamint Nyitray Máté ismert kassai kereskedő útján — posztót és készpénzt 6100, illetve 4000 forint értékben.87 A kölcsönzés olykor a német kereskedők kintlévőségeinek átengedésével történt, mint például 1584- ben Paul Roch, valamint Karl Gößwein és Hans Rottenburger nürnbergi polgárok esetében, akik faktoraik, Johannes Lingel és Thomas Mosshammer közvetítésével észak-magyarországi üzletfeleik adósságát (4675 ft88, ill. 5500 ft89) engedték át harmincadokon beváltható kötelezvények fejében a Szepesi Kamarának.90 1586-ban a Bécsben élő augsburgi Thobias Weiß számára 4000 forint kifizetését engedélyezte Ernő főherceg (ebből a debreceni Tar István engedett át Weißnek 2577 ft 50 dénárt),91 1589-ben ugyancsak Weißnek fizettek vissza 6000 tallért, amelyet korábban a katonaság kiadásaira adott kölcsön.92 Jörg Heen és Paul Angerer viszont ez időben Nürnbergből Vajda Antal szatmári magyar főkapi81 Ezzel kapcsolatban vö. PÁLFFY GÉZA: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében. Végvár és ellátás. Szerk.: PETERCSÁK Tivadar-Berecz MÁTYÁS. (Studia Agriensia, 22.). 82 ÖStA HKA NÖKA RN 60.1575. März. 83 MOL E104.1. köt. 36. Albrecht 1580 és 1595 között a prágai pénzverde bérlője volt, Id. JanáŐEK, J.: 1. m. 224. 84 MOL E 411576. No. 127. 85 ÖStA HKA HFU RN 38.1577. Okt. 206-211. és MOL E 244 Vol. 407. 88v. 88 MOL E 104 Vol. 2. 28. 87 MOL E 244 Vol. 408. 31r. és 48. 88 Az összeg — egyebek mellett — magában foglalta Bártfa város kötelezvényét Solcz Márton nevében (634 ft) és Albert Dietrich eperjesi polgár és kereskedő kötelezvényét 70 forintról. MOL E 104 2. köt. 146. 89 Az összeg tartalmazta a Melczer Péter eperjesi kereskedő által kiállított 1500 forint értékű adóslevelet is. MOL E 244 Vol. 407.126. 98 MOL E 244 Vol. 408. 46. és 51. 91 MOL E104 Vol. 2.158. 92 MOLE41.1591.No. 51. 426
