Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A városszépítő
A váross^építő A Honvéd ligeti szabadság szobor Győrött az 1848-49. évi szabadságharcban elesett honvédek emlékének méltó megörökítését a gróf Zichy Ottó 48-as honvédőrnagy elnöklete alatt működő Győri Honvédegylet vetette fel először. Gróf Zichy Ottó, elvbarátaihoz hasonlóan, kihasználva az 1860-61-es alkotmányos mozgalom által nyújtott lehetőségeket, a belváros délnyugati határánál húzódó vásártérnek a vasúti pályaudvar és az azzal szemben levő Peregi és Mersits házak közötti teret találta alkalmasnak Honvéd liget kialakítására, s azon egy szobor vagy emlékmű létesítésére. A honvédegylet vezetői a terv megvalósításához a „Minden szépet és dicsőt hazafiúi ügyszeretettelpártfogaló” városi tanács támogatását kérték. 1861 februárjában az ötvenöt öl széles és ugyanilyen hosszú tér kijelölése „honvéd emléktér” céljára megtörtént, s még ez évben a hazafiak által gyűjtött pénzből sor került rendezésére és körbefásítására. A liget körül ekkor még élénk vásári élet folyt s e célra is megfelelő szélességű területet hagytak. A Honvéd liget felügyeletére dr. Rómer Flóris, Buziássy Károly és Örömi József tagokból álló választmány kapott megbízást. A rövid életű alkotmányos felbuzdulás után a helytartótanács feloszlatta a Honvédegyletet azzal az indoklással, hogy „alapítóinak törekvései köztudomásúlag inkább politikai tüntetéseknek előidézésére irányoznák...” Az abszolutista kormányzat a ligetben mindennemű összejövetelt megtiltott. A továbbiakban a városi tanács gondoskodott a park gondozásáról. Az 1867-es kiegyezésig az Aradi vértanúk emlékére évenként tartott gyászistentisztelet volt az egyetlen, ahol a 48-as honvédek zavartalanul emlékezhettek elesett, meggyilkolt bajtársaikra. Az önkényuralom megszűntével, 1870 áprilisában a Győrvidéki Honvéd Segélyező Egylet nevében gróf Zichy Ottó elnök, Szauter Ferenc alelnök és Egerváry József tettek javaslatot „szabadság harcosai emlékének megörökítésére s a város díszére nagyrészt a helybeliek kegyes adakozásából” kialakított liget gondozására. 1870. május 5-én a városi tanács hivatalosan is átvette a ligetet, s azt báró Bésán János által adományozott 2000 darab élő fiatal akáccal bekeríttette. 1871-ben a balközép vezetés alatt álló megyehatóság is tett kezdeményezést a megyében 1848-49-ben elesett honvédek emlékének megörökítésére. Közben az ellenzék kezéből a hatalmat kiragadó kormánypárti vezetés azonban megfeledkezett e nemes szándékról. A következő évtizedekben az 1848-as szabadságharc emlékének megörökítése fel sem vetődik. A társadalom haladó rétegei természetesen nem feledkeznek meg 1848-ról, a népgyűléseken, március 15-i megemlékezéseken, sajtóban idézik az Aradi vértanúk kivégzésének napját, a hősies küzdelmet s a szabadságharc leverését követő szomorú- 17 -
