Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

A váross^építő

napokat. A szabadságharc méltó megünneplése és megörökítése érdekében az 50. évforduló kapcsán bontakozik ki országos mozgalom. Gróf Kreith Béla az 1848-49-es ereklye-múzeum számára nagyszabású gyűjtőmunkába kezd. A Jókai Mór elnöklete alatt megalakult „Népszabadság ünnep Országos Rendező Bizottsága" a törvényhatóságok támogatását kéri a félszázados ünnep méltó megrendezéséhez. Feszty Árpád a művésztársakhoz intéz felhívást. A nemzetiségekkel együtt, népi, nemzeti ünneppé kívánja emelni 1898. március 15-ét.

Győr város tanácsa 1897-ben bizottságot küld ki a jubileumi ünnepség előkészítésére, mely a következő javaslatot terjeszti elő: 1898. március 14-én este, a város általános kivilágítása. 1898. március 15-én reggel, ébresztő cigányzenével, zászlós felvonulás, mozsárlövések, s a város fellobogózása. Délelőtt 9 órakor istentisztelet a felekezeteknél. Délelőtt 10 órakor díszközgyűlés a Lloyd-ban, melyre az idős honvédeket is meghívják. Délután 5 órakor népgyűlés a Lloyd-ban és a Nádorban. Este a színházban a főgimnázium és főreáliskola diákjai adnak ünnepi műsort.

E napon 500 darab népkonyha-jegy kiosztására került sor. A kiküldött bizottság elnöke, dr. Németh Antal tankerületi főigazgató arra is javaslatot tett, hogy a Széchenyi tér nyerje vissza az 1848-ban kapott Egyetértés tér nevet, s az új városház előtt kialakított teret nevezzék el Széchenyi Istvánról. A bizottság tagjai részéről e felvetés nem kapta meg a kellő támogatást. A városi tanács 1898. február 9-i ülésén olyan javaslat is elhangzott, hogy a Kossuth utca torkolatánál állítsák fel Kossuth Lajos mellszobrát, a képviselők többsége azonban nem járult hozzá ennek megvalósításához, hanem helyette a Honvéd ligetben egy obeliszk felállítását határozták el. Ezenkívül a tanács úgy döntött, hogy a megemlékezést hivatalos és társadalmi részre osztja. A hivatalos megemlékezés az istentiszteletből és díszközgyűlésből áll.

1898. március 15-én zeneszó köszöntötte a zászlódíszbe öltözött város lakosságát. 10 órakor a Lloyd-ban ünnepi közgyűlés megtartására került sor. Az ünnepi szónok Szávay Gyula volt, aki méltatta a magyar nép 50 évvel ezelőtti hősi küzdelmét a szabadságért, a felemelkedésért. Beszédében kijelentette, hogy Győr városa jogosult az ünneplésre, hiszen az elődök 1848-49-ben szóban és cselekedetben példát adtak az utókornak. Az elmondottak bizonyítására tanúként említette a jelenlevő 48-as városi képviselőket, név szerint Hofbauer Károlyt, Karvassy Kálmánt és Kozma Imrét. Az ünnepi közgyűlésen Kiss Ferenc főjegyző előterjesztést tett 48-as emlékszobor állítására, melyet a jelenlevők elfogadtak, s a tanácsot bízták meg annak megvalósításával. Az ünnepség utáni díszebéden az 1848-79-es honvédek közül 18-an vettek részt. A délutáni órákban a Lloyd-ban, a Nádorban népgyűléseken, majd este a színházban ünnepi előadáson folytatódtak a megemlékezések.

Az emlékmű tervének elkészítésére a győri születésű Csányi Károly kapott megbízást, aki 1900. július 25-én adta be a tervet és költségvetést. A bizottság elég nagy késéssel foglalkozott érdemben a beadvánnyal, mivel várta a Honvéd liget tervbe vett rendezését. Miután a rendezés még 1900-ban is függőben volt, bírálat alá vették a tervet. Csányi Károly terve szerint az obeliszk 1 méter magas feltöltés felett 5 méter magasra emelkedik, tetején a repülni készülő sassal, mint a felszabadult gondolat jelké- 18-