Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

A váross^építő

A tanács sok gondot fordít az utak javítására. 1832-ben Újváros Fő utcáját, a mai Kossuth Lajos utcát hozzák rendbe 2 000 Ft-os költséggel.

1835-ben tervek születnek a Karmelita rendház mögötti bástyafal lebontásával nyert terület rendezésére. Az egyik terv a mai Aradi vértanúk útja — Bajcsy-Zsilinszky út - Fürst Sándor utcák által bezárt terület parkosítását, a másik jelzett terület beépítését javasolta. Kivitelezésre az utóbbi terv került. A Belváros fejlődése a külső városrészek lakóinak is bátorítást ad. 1834-ben a Kálvária utca lakói kérik a városi tanácsot, hogy a Belváros és Újváros példájára utcájukat saját költségükön kivilágíthassák, csak a repceolajat biztosítsák számukra. Az engedélyt megkapják, s 1835-ben határozat születik, hogy a város új polgárai egy Ft-tal kötelesek hozzájárulni a közvilágításhoz. 1839- ben a győri születésű Fischer János bécsi bádogos, szülővárosa iránti ragaszkodásból 40 db utcai lámpát ajándékoz a városnak. Ugyanebben az évben a városi tanács az egykori Hosszú utcában (ma tartók Béla út) és környékén 12 db argant lámpát helyez el. A közvilágítás kiterjedését mutatja, hogy a város a kezdeti két fővel szemben ekkor már hat lámpagyújtogatót alkalmazott. A 20-as években a város szerdai és szombati napokon már rendszeresen gondoskodott az utcai szemét elszállításáról. Ez persze nem ment zökkenőmentesen, 1836-ban a külső tanács arról panaszkodott, hogy a lakosság nem várja be a szemeteskocsikat, s már a kijelölt napok előtt az utcára rakják a szemetet. A jó ívóvíznyerés érdekében artézikutak fúrásával próbálkozott a város, de a kísérlet nem hozott eredményt. Ezek után ásott közkutak szaporításával igyekeztek a lakosságon seg'teni.

A fejlődés Czech János 1840-ben történt távozása után sem állt meg. Az új városvezetés is szívügyének tekintette a polgári igényeknek megfelelő társadalmi előrehaladás segítését, az egészséges lokálpatrióta szellem ápolását. Az elért eredmények ápolása és a nemes célkitűzések eredményes megvalósításának jegyében vetődött fel 1843-ban egy, a város polgármesterének elnöklete alatt 1844. december 21-én megtartott alakuló ülésén résztvettek: Pooder János városi mérnök, Frumann Antal rajztanár, Hofbauer Károly ácsmester, Singer György építőmester, valamint a belső- és külső tanács delegált tagjai. A megalakult Szépítési Választmány a város szépítését és mindazoknak indítványozását tekintette feladatának, melyek „a város csinosítására, rendezésére, kényelmére” és a veszélyektől történő megóvására szükségesek. A kidolgozott alapszabályok lényegében egy építési szabályrendeletnek feleltek meg. Nem határolták el világosan a hatóság és a társadalmi szerv jogkörét. A helytartótanács a tervezetet „.. .általán hiányosnak, különben pedig oly s% kir. Város simára, mely mint Győr városa, mint a Duna melletti kedvelő helyzeténél, mind a benne fejledezp tevékenységénélfogva s^ebb jövendőnek néz elejébe, elégtelennek találta”. Pest és Kassa városok szabályainak mintájára kérték a módosítást.

A Szépítési Választmány a továbbiakban is folytatta munkáját, majd 1847. március 15-i keltezéssel a M. kir. Építési Főigazgatóság építési rendszabályt készített a városi tanács számára, amelyben pontosan körülírták az építési hatósági feladatokat. Ugyanekkor teljes összhangban az építési rendszabályokkal utasítás készült a Szépítési Bizottmány számára, szakszerűen meghatározva az általános célt, a bizottmány összetételét és a konkrét feladatokat.- 13 -