Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A városszépítő
A váross^építő A Szépítési Bizottmány további működésére vonatkozóan adataink nincsenek, tény azonban, hogy az adott időben az utcakövezési, központi csatornaépítési és a városszépítéssel összefüggő egyéb munkák nagy lendülettel folytak. 1845-ben „e%en városnak nagyérdemű lakosi, kik a jónak, szépnek és hasznosnak pártolói” egy építési részvénytársaság megalapítását is tervbe vették. Hivatkoztak arra, hogy a város polgárai elsősorban a jól jövedelmező kereskedelembe fektetik tőkéjüket, mintsem fekvő birtok szerzésébe vagy ház építésébe. Ilyen körülmények között a lakások száma csak gyéren szaporodik. A társaság a szállások iránt egyre növekvő igényeket szeretné kielégíteni telekvásárlással, romos épületek felújításával és célszerű lakások építésével. Egy ilyen jellegű társaság munkája kedvezően hatna a népesség növekedésére, a város kiterjedésére és csinosodására egyaránt. A részvénytársaság megalakulásáról és működéséről sajnos nincs tudomásunk. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc ideje alatt a polgári átalakulás és az önvédelmi harc alapvető kérdései kerülnek az érdeklődés középpontjába, a város szépítésére nem nagyon jutott idő. A szabadságharc leverése után évek kellettek ahhoz, hogy a megfélemlített lakosság napi problémáin kívül másra is gondolhasson. Az abszolutista kormányzat egyébként számos korszerű intézkedést hozott az építkezésekre, az építészeti emlékek, régiségek védelmére, ezek a törekvések azonban a lakosságnak az önkényuralommal szembeni magatartásán sorra hajótörést szenvedtek. Az első fellélegzésre az abszolutizmus egyhülésével, az 1850-es évek végén került sor. A nemzeti kultúra, a haladó hagyományok ápolása érdekében a városi értelmiség és a polgárság színe-java fogott össze. Gondolunk itt elsősorban Ráth Károlyra, dr. Kovács Pálra, Xántus Jánosra, Römer Flórisra. 1859-ben társadalmi bizottság alakult a Sétatér (ma Radó sétány) rendezésére, melyet a lakosságtól gyűjtött pénzből parkosítottak. A Sétatér gondnoka a múzeumalapító Rómer Flóris lett. Ugyanekkor alakította ki a gróf Zichy Ottó vezette Honvéd segélyező Egylet a Honvéd ligetet, ahol méltó emléket kívántak állítani a szabadságharcban elesett bajtársaknak. A társadalmi összefogás szép példája a városi tanácsra is kedvező hatást gyakorolt. A tanács negyven tagból álló Építészeti és szépítési Választmányt hozott létre. 1863-tól már rendszeresen érkeznek a városi tanácshoz az építési engedély kérelmek, melyeket az említett választmány bírál felül építészeti, tűzrendészeti és szépítési szempontból. Az 1867-es kiegyezés után a Gazdasági Választmány keretében Építészeti és Szépítészeti Albizottság alakul, mely 200 Ft-ig utalványozási joggal is rendelkezik. Az 1870-es évektől az építésügyi hatósági feladatokat fokozatosan átveszi a mérnöki hivatal, s így a választmány egyre nagyobb figyelmet fordíthat a városszépítésre. Ezekben az években a fásítást tekintik legfőbb feladatnak. 1873-ban a Széchenyi tér teljes befásítását tervezték platánfákkal, majd a körbefásítás mellett döntöttek. A kivitelezésre 1884-ben került sor. Ekkor fásították a Nefelejcs közt is. Az 1880-as években a tervezett nagyobb szabású építkezések, a vezetékes víz behozatala, az utcakövezések s más munkák miatt megnövekedett hatósági teendők felvetik egy kizárólag város szépítési feladatokkal foglalkozó társadalmi szerv létrehozását. A lakossághoz intézett felhívás- 14-
