Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
6. BIZONYTALAN HETEK (november 4. - december 8.) A szovjet megszállás A forradalom elsöprésére november 4-én indul meg a szovjet katonai gépezet. Moszkvai idő szerint hat, magyar idő szerint hajnali négy órakor elhangzott a „Grom”, magyarul „Mennydörgés” jelszó, amivel kezdetét vette a „Forgószél” fedőnevű hadművelet. A 38. összfegyvernemi és a 8. gépesített hadsereg erői megkezdték az ország megszállását. A hadműveletben tizenhét szovjet hadosztály közel hatvanezer katonája vett részt,461 melyek Budapest támadásán kívül vidéken körülvették a Magyar Néphadsereg legfontosabb helyőrségeit és a laktanyákat. Ellenőrzésük alá vonták a Budapestre és az osztrák határhoz vezető útvonalakat is.462 Településünk vezetői is a rádióból értesültek a támadásról. Czinder György reggel fél hét körül üzent Németh Jánosnak, és kérte, hogy azonnal menjen a járási tanácsra. Herczeg is hallotta a híreket és felkereste Némethet. A tanácsházára indultak és útközben találkoztak Kesjárral, aki helyeselte, hogy nem tervezik a harc felvételét a szovjetek ellen. Czinder és Németh utasítására Horváth György feloszlatta a községháza előtt gyülekező tömeget. Németh megtiltotta Horvátnak, hogy elkezdjék megszervezni a védelmet. Németh vallomása szerint az ekkor megérkező Székely nem értett egyet a harc lehetőségének elvetésével. Czinder folyamatosan tájékozódott a szovjet csapatok helyzetéről. Délig nem történt semmi. Délben Németh és Ronge átment a községházára érdeklődni, ahol Kesjár és Terenyei határőrtisztektől egy-egy pisztolyt és töltényeket vettek át. Kora délután a járási tanácson tartózkodók, tartván a várható megtorlásról, a nyugatra való távozást fontolgatták. Nagy János „eltűnt”, pedig egy őrssel kellett volna lennie a bősárkányi útnál. Németh szerint Székely még kivárt, amikor Németh, Czinder, Ronge és Herczeg délután négy óra körül gépkocsival elhagyta Csornát.463 Nagy János még délelőtt, egy nagyobb fegyveres csoporttal távozott az országból, mert az a hír terjedt el, hogy az oroszok elviszik a fiatalokat. A nagyjából húsz fős társaság Csatárimajor felé indult átlépni a határt. Útközben egy Csorna felé haladó egyenruhás rendőrtől kérdezte a csoport egyik tagja, Szőke Antal, kezében pisztollyal, hogy Bősárkánynál vannak-e szovjet csapatok. Minthogy a Feketemetszés csatornát nem merték átúszni, visszajöttek Csornára, majd este a Takács vendéglő elől induló teherautóval közlekedve, Hosszúdombnál lépték át a határt. November 4-én Székely és Kuti István éppen akkor jelentek meg a laktanyában, amikor arról állapodott meg a tiszti gyűlés, hogy nem harcolnak a szovjetek ellen. Székelyék ennek ellenére „azt követelték a parancsnoktól, hogy szervezze meg Csorna katonai védelmét, szálljanak szembe a szovjet alakulatokkal, minden házat alakítsanak át erőddé, és tartsanak ki mindaddig, amíg nyugatról megérkeznek az amerikai „felmentő” csapatok”.464 Székely 461 8 gépesített, 1 harckocsi, 2 lövész, 2 légvédelmi tüzér, 2 repülő és 2 légi deszant. 462 Horváth Miklós: 1956 katonai mérlege. In: Rubicon, 2002/11-12. 47. p. 463 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 27-28., ill. p. 45-46., Németh János vallomása 1958. február 24-én és március 6-án. 464 Az ellenforradalom támadása Győr megyében. Szerk.: Győri Imréné. Budapest: Kossuth K., 1958.102.p. 86
