Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
perében, amikor az volt a fő cél, hogy minél több és súlyosabb terhelő adatot gyűjtsenek a csornai forradalom vezetője ellen, az egyik katonatiszt szerint a szovjet támadás idején még az is elhangzott Székely szájából, hogy minden csornai lakos szívesen felajánlja házát erőd céljára.465 Nehézfegyvereket és gránátokat is kértek, de amikor kiderült, hogy Csornán nincs nehézfegyverzet, akkor Székely megpróbált telefonon kérni lövegeket a süttöri-fertődi laktanyából.466 Amíg Székely a laktanyaparancsnokkal tárgyalt, addig Kuti a tisztek ellen bujtogatva a kiskatonákat arra akarta rávenni a határőrség állományát, hogy szálljanak szembe a szovjet csapatokkal.467 A határőrtisztek megígérték Székelynek, hogy harcelőőrsöket alakítanak, aki ezen megnyugodva elment a laktanyából.468 A határőrség szerepe további kutatást igényel, mert vallomások szerint 4-én osztottak fegyvereket, illetve a katonai tanács megszervezte Csorna katonai védelmét úgy, hogy község négy bevezető útjára géppuskaállást állítottak. A védelemben kizárólag határőrök vettek részt A fenti vádakra adott válaszokat csak a per tudósításaiból tudjuk összerakni, mivel a nemzeti tanács elnöke a fegyveres ellenállás lehetőségéről semmit sem írt visszaemlékezéseiben. A bírósági tárgyaláson elismerte az ausztriai utat, nem tagadta azt sem, hogy november 4-én délelőtt járt a laktanyában, ahonnan felhívta a fertődi laktanyát, de „csak azért, hogy ezzel „félrevezesse” a felizgatott fiatalokat”.469 Azt ellenben határozottan visszautasította, hogy utcai harcok árán is meg akarta volna állítani a szovjeteket. Az ezt valló Szűcs őrnagyot a bíróság előtt vádolta hazugsággal, ami éles szóváltáshoz vezetett a tanú és a vádlott között.470 Erre azonban Székely nem emlékezik, sőt szerinte a határőrizeti tagok tanúvallomásai „inkább a jó kapcsolatunkat bizonyították”.471 Nehéz elképzelni, hogy a katonai képzettséggel is rendelkező Székely reálisnak tartotta volna a szovjet hadsereg megállítását. Az tény, hogy Székely járt november 4-én a laktanyában, ahol a katonákkal folytatott beszélgetés után számára is világossá vált, hogy kilátástalan lenne bármilyen ellenállás. Néhány hevesvérű, köztük Molnár László, második világháborús rokkant lőni akart a szovjetekre, végül aztán ő is menekülőre fogta. Az állomásnál lévő víztorony tetejére is tettek egy géppuskát, de Szabó József tanácsára levették.472 Állítólag, elhangzott az a szovjet fenyegetés is, mely szerint felperzselik a községet, ha támadás éri őket.473 465 Drámai összecsapások a bíróság előtt. In: Kisalföld, 1957. április 21. 466 A laktanyától, melynek építésében pár évvel korábban csornaiak is részt vettek, a soproni forradalmárok is kértek lövegeket. A már beásott tizenkét 76 mm-es tábori ágyú mögül már látták a szovjet tankokat, de nem tudták kilőni őket, mivel azok átadása előtt még a laktanyában eltávolították belőlük az ütőszegeket. A szovjetek így minden óvatoskodás nélkül közelítették meg a soproniak védelmi vonalát. Az egyetemisták tüzérségi támogatás nélkül nem vállalták a harcot, hanem az erdőn keresztül menekültek. A csornaiak eddig sem jutottak el, mivel még ígéretet sem kaptak a fegyverek átadására, bár a Kisalföld 1957. április 15-i híradása szerint Székely még arra is hajlandó lett volna, hogy titkos utakon csempéssze Csornára a lövegeket. 467 ÁBTL 3.1.5. 0-18810/2.286. p. 468 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 82-87., Kesjár Mátyás tanúvallomása Németh János perében. 469 Ártatlan vagy hazudik? In: Kisalföld, 1957. április 19. 470 Drámai összecsapások a bíróság előtt. In: Kisalföld, 1957. április 21. A beszámoló címe is Szűcs és Székely éles szóváltására utalt. 471 Székely Sándor visszaemlékezése, 2002. 472 Szabó József (1912-2007) visszaemlékezése, 2006. november 25. 473 Csik László (1931) visszaemlékezése, 2006. augusztus 2. 87
