Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Dancsecz Mónika: Felvidéki magyar menekültek és áttelepültek Győr-Moson megyében
„A Föld különböző megoszlásai minden népnek saját hazát adnak, de a lakott világ minden egyes embernek, aki képes a barátságra egyetlen közös hazát ad: a Földet. ” 1 Epikurosz Dancsecz Mónika Felvidéki magyar menekültek és áttelepültek Győr-Moson megyében 1945-1948 A világtörténelem számos olyan esetét tudnánk felsorolni, amikor nem a realitások, hanem az elvakult gyűlölet befolyásolta a politikai döntéseket. Ilyen tényezők alapján ítélték meg Csehszlovákiában, a második világháború után a németek és a magyarok helyzetét is. A „kollektív bűnösség” elvére hivatkozva, kezdetben rendeletek sorával lehetetlenítették el a két népcsoport tagjainak életét; később kitelepítésükről is határoztak. A németajkú lakosság sorsáról nemzetközi megállapodás született, a felvidéki magyarság helyzetét viszont az érintett országok által megkötött kétoldalú egyezmény rendezte. Ennek értelmében, szervezett keretek között költöztették át a magyarok egy részét hazánkba; rajtuk kívül azonban még rengetegen menekültek el Csehszlovákiából a deportálások vagy a megaláztatások elől. Jelen tanulmány2 célja, hogy bemutassa a Győr-Moson vármegye területére érkező felvidéki áttelepültek, valamint menekültek kálváriáját. Miért és milyen úton kerültek megyénkbe? Hogyan fogadták őket? Milyen helyi, illetve központi intézkedésekkel próbáltak segíteni rajtuk? Közülük hány családot, és hová tudtak letelepíteni? Képesek voltak-e alkalmazkodni az új életkörülményeikhez? Ezekre a kérdésekre kerestem a válaszokat. Az anyag feldolgozása során elsősorban levéltári forrásokra támaszkodtam, és dolgozatom tematikus egységeit a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság (továbbiakban MÁKB) győri kirendeltségének iratai alapján alakítottam ki. Ezen szervezet tevékenységét két részre oszthatjuk: az első időszakban - 1947 áprilisáig - a menekültek problémáival foglalkoztak, valamint az áttelepítést készítették elő; ezt követően pedig az áttelepültek ügyeit intézték. A levéltárban található dokumentumok mellett áttekintettem a téma szakirodalmát, illetve a korabeli, helyi sajtóban megjelent cikkeket is. Külön élmény volt elbeszélgetni azokkal az emberekkel, akik átélték az eseményeket, és elmesélték mindazt, ami velük történt. Visszaemlékezéseiket a tanulmány végén közöltem.3 A magyar-csehszlovák lakosságcsere A magyar-csehszlovák lakosságcserét 1947. áprilisától-többszöri megszakításokkal -1949 nyaráig bonyolították le. A két ország közötti migráció összesített számadatai alapján Csehszlovákiából Magyarországra mintegy 90 ezer személy költözött; míg hazánkat hozzávetőA gútori menekültek, és a Győr-Moson megyébe telepítettek emlékére 135
