Weisz Ferenc: Magyar huszárok a második világháborúban 1939-1945 - Kisalföldi Szemle 2. (Győr, 2006)

Előszó

Szerzői előszó

Mielőtt az olvasó elkezdi olvasni ezt az írást, tudnia kell, hogy amikor a háború kitört 1941- ben körülbelül mennyi volt az akkori magyar hadsereg lovassági fegyvernemének létszáma.

1. ) Volt 4 huszárezred, minden ezred 2 osztályból állt.

2. ) Ezenkívül volt 9 felderítő huszárosztály, mindegyike 3 századdal. A 9 osztály el volt osztva, minden hadtestnek volt egy osztálya, 3 hadosztálya és minden hadosztálynak egy felderítő huszárszázada. Egy huszárszázadhoz 263 ember tartozott, bár ez csak akkor volt meg, mikor a laktanya kapuján a menetszázad kivonult. Azután hiába voltak a feltöltések ki tudja hányszor a harcoló egységeknél, ez a létszám soha nem érte el a hadseregszervezésben előírt létszámot.

Ezek után szeretném ismertetni a huszárezredek beosztását és a harci feladatait. Mint az előbb írtam, minden huszárezred 9 lovasszázadból állt. Tagozódásukat nem ismertetem, de a lovasszázadok viselték a harcok legnehezebb terhét. Volt még az ezrednek egy árkon kisegítőszázada, és egy híradósszázada, egy nehézfegyver százada is, géppuska, aknavető és nehéz puska szakasszal, ezenkívül még egy huszárüteg, három hét és feles löveggel, ebből állt egy huszárezred.

1941 -ben az első lovashadosztályt mozgósították először. Ez két huszárezredből állt. Az egyik Baranovicsi térségében harcolt, a Pripjaty mocsaraknál, a másik pedig a Donyeck medencéig nyomult előre 1941 novemberéig. A II-dikat nem mozgósították, azt kizárólag honi védelemre tartották fenn. így azok csak akkor kerültek bevetésre mikor a front a történelmi magyar határt elérte. Különben a budapesti harcokban, Csepel védelméből is kivették a részüket. Én még most is büszke vagyok arra, hogy huszár voltam

10