Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
XIV. A két hajdani barátnő további életútja
Ha valami érdekes történik, migyart tudósí[t]lak kedves lelkem mucim, de különben is annyit fogog firkálni, csak gyözt olvasni. De már a papirosból is ki fogyak... Csak míg kedves Nenikémnek 453 kez csókomat, kérésemmel, hogy kis gonosz íszre viteleit ne tegye ám ott is, mind níha itt reám a bizonyos dolog felül. Most Isten veled kedvesem, ezer csókok Therezedtül vagyis a jobboldali mellékszárny készült el ekkor, barokk stílusban. A második szakaszban fölépített keletnyugati, azaz a mai föszárny már a 19. század első felében, klasszicista ízlés szerint lett fölépítve. Az építtető Meszlényi Ignác (1781-1826) volt. (Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Fejér megye kastélyai és kúriái. Bp., 2002. 191-195.; Kupi László: Város volt, város lett. Velence története. Velence, 2004. 111-115.) Az 1840-es években Fejér vármegye 1843. évi nemesi összeírása szerint Velencén a Meszlényi család négy férfitagját írták össze. A két kastélyban tehát akkor a Meszlényi családnak négy férfitagja élt: idősebb Meszlényi Ferenc (17681854), Károly (Fejér megye főszolgabírója) és József (1822-?) nevű fiaival a régi Meszlényi-kúriában, illetve Lajos (1804-1868) a mai vasútállomáshoz közel lévő, földszintes, U-alaprajzú épületben. {Fejér megye 1843. évi nemesi összeírása. Kiad. Schneider Miklós. Székesfehérvár, 1936. 32.) 452 Strokayék: Vas megyei eredetű közbirtokos nemesi család. Sztrokay (Strokay) Antal, nemescsói (1780-1850) ügyvéd, jogtudós és író. Kőszegen kezdte ügyvédi pályáját, ahol 1810-ig tevékenykedett, majd Pestre költözött, s királyi táblai ügyvéd lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1832-ben választotta rendes tagjává. Az irodalomban is otthonosan mozgott. Sokfelé írt: a magyar nyelv előmozdításáról (a Tudományos Gyűjteménybe), verseket (a Széplite raturai Ajándékba), egyház és magánjogról, adórendszerről. Felesége Kéler Katalin (1789-1875). Fiaik közül Elek (1818-1847) 1837-től 1842-ig magyar nemesi testőr volt, a bécsi testőrségi könyvtár felügyelője, majd huszárfőhadnagy. Munkája: Az erődítés tudománya. Buda, 1848. Gyula (1823-1846) pedig, akinek gyászjelentésében az áll, hogy „hites ügyész"-ként, vagyis ügyvédként - ügyvédi vizsgáját 1844. május 25-én tette le - végezte fiatal életét (OSZK Kisnyomtatványtár. Gyászjelentések. 19. század. Az anyag mikrofilmen is hozzáférhető: OSZK Mikrofilmtár. Gyászjelentések. FM8/35797 504. tekercs.). Nagy Iván szerint (Magyarország családai, X. köt. Pest, 1863. 878.) Győr vármegye aljegyzője. Dominkovits Péter, aki jelentős tanulmányának függelékében összeállította a reformkori Győr megye tisztikarának archontológiai táblázatát (Hivatalviselő nemesek, hivatali pályák Győr vármegye tisztikarában 1816-1848. Levéltári Szemle, 1991/1, 3-18.), ugyanakkor nem tud arról, hogy a kérdéses időszakban egy Sztrokay aljegyzőként szerepelt volna a megyei tisztikarban. Feltehetőleg az 1845. július 23-án tartott tisztújítások után, csupán néhány hónapig láthatta el Győr megye aljegyzői tisztét, 1845 nyarától 1846 januárjában bekövetkezett haláláig. (Pálmány Béla barátom szíves közlése.) Béla (*?-tl866 után) nemescsói és gyóni közbirtokos, 1849-ben honvéd főhadnagy. 1861-ben táblabírává nevezték ki. Lányaik: Amália, hamvai Sándor Ferencné (1812-1859) és Lujza, fehértói Molnár Jánosné (1816-1866). A család evangélikus vallású. 453 Mivel a meszleni Meszlényi család történetéről szóló részletes családtörténeti monográfia, a család anyaági leszármazottjának, Sárváry Mariannák a tollából megjelent bölcsészdoktori értekezés, az ősi család női tagjairól meglehetősen szűkszavúan emlékezik meg, s a nemrégiben, 2004-ben megjelent, első áttekintésre felületesnek tűnő családtörténeti feldolgozás (Kisfaludy László: A kisfaludi Kisfaludy család története. Debrecen, 2004. /Régi magyar családok 2.1) genealógiai táblázata a magyar irodalomnak két nagy költőt és több jeles katonát is adó Csák-nembéli kisfaludi Kisfaludy famíliáról számtalan, a laikus érdeklődő előtt is több, könnyen átlátható elírást és tévedést tartalmaz, így csak találgatásokra vagyunk utalva arra vonatkozólag, vajon melyik nagynénjére is gondolt levelében Meszlényi Terézia. Lehetett az illető hölgy Kisfaludy lány, de lehetett a Meszlényi család valamely női tagja is, aki föltehetőleg vagy Győrben, vagy Győr vármegye területén élt a családja, illetve férje birtokán. A levélíró Terézia édesanyjának, Kisfaludy Erzsébetnek (1782-1839), a Kisfaludy család leszármazási táblája szerint négy leánytestvére volt: Anna, Márton József neje, Franciska (t 1872?), Johanna, Lefebre Jánosné és Magdolna, rákosi Boros Ferenc hitvese. (Nagy Imre: A Kisfaludy család leszármazása. Turul, 1896. II. közlemény, 54-61. ; vö. Lovas Elemér: A Csák-nb. Kisfaludyak családfája. Győri Szemle, 1936. 43-44. 2 t.) Mai ismereteink szerint, miként az a meszleni Meszlényi család leszármazási táblájából kiderül, az édesapának, Meszlényi János (1772-1846) kisdémi birtokosnak egyetlen leánytestvére volt. Mentler Zsigmondné szül. Meszlényi Rozália (1765-1805) azonban a családfa szerint ekkor már nem élt. (Rainer, 1995. 24-25.)
