Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
2. Pest, 1840. augusztus
Pest, 1840. augusztus 17. Meszlényi Teréz Tanárky Augusztához Kossuth Zemplén megyei látogatásáról, Teréznek a Kossuth család tagjaihoz, Kossuth Lászlónéhez, Zsuzsához és Emíliához fűződő viszonyáról. [1840.] Nyárutó (augusztus) 17. Kedves lelkem Mucim! Hogy oly ríg irtam, tulajdonitsd komisz egyforma ílletemnek, kiben most semmi jelenetek, miket írdekesnek találník meg írni; mert szokott felmozgatojink még most sincsenek együtt. Zuzi 454 és Lajos Zemplínböl nem jöttek még vissza. 455 Hallom, 454 Zuzi (Zsuzsi)- [Kossuth] Zsuzsanna, Meszlényi Rudolfné. Kossuth Lajos legfiatalabb húga (1817-1854), akit később bátyja „ikerlelké"-nek nevez. 1841. jan. 9-én tartotta esküvőjét, bátyjával egy napon, annak sógorával, Meszlényi Rudolf ügyvéddel. Meszlényi 1848 januárjában meghalt. Meszlényiné özvegyen maradt. A szabadságharc alatt a tábori kórházak országos felügyelőnője volt. A bukás után részt vett a függetlenségi szervezkedésben. 1852-ben letartóztatták, majd száműzték az országból. Az Egyesült Államokban halt meg. Meszlényi Terézia, féltékenységéből adódóan, nem lelkesedett különösebben az okos, bátyját rajongva szerető Kossuth Zsuzsáért, aki ráadásul keresztülhúzta házassági terveit Tanárky Augusztát illetően. 455 Kossuth - miként az egy ismeretlen ügyvédhez írott, augusztus 23-án keltezett leveléből kiderül („Négy nap előtt kerülvén haza..." Kossuth levele ismeretlen ügyvédhez követelése behajtása ügyében. Pest, 1840. augusztus 23. Kossuth Lajos iratai, 648. 89. sz. irat) - augusztus 19-én érkezett meg parádi és Zemplén megyei útjáról. A börtönéből 1840 májusában kiszabadult, testileg eléggé legyengült állapotban lévő Kossuth június 9-én, a Medárd napi országos pesti vásár idején tartott megyegyűlésen még megjelent, majd a Sátoraljaújhelyen élő Karolina húga, Breznay István Zemplén megyei főorvos felesége (1810-1848) kérésére június végén Zsuzsanna húgával szülőföldjére, Zemplénbe utazott. (Kosáry, 2002. 197-198.; Kossuth Lajos iratai, 638-639.; Erdélyi János - Vachott Kornéliához 1840. jún. 21-én és júl. 4-én írott levelei. Erdélyi János levelezése I. S. a. r. T. Erdélyi Ilona. Bp., I960. 118., 124.) Innen június utolsó napján tért vissza Pestre. (Kossuth Lajos iratai, 639.) Csak ezután, július elején engedelmeskedett orvosainak, s a szintén betegeskedő Lujza húga, Ruttkay Józsefné (1815-1902) és Zsuzsanna társaságában, mintegy három hétre Párádra utazott, pihenés céljából. Lujzával tartott, legalábbis egyes életrajzírói szerint, Kossuth jövendőbelije, Meszlényi Terézia is. (Hegyaljai Kiss Géza: Kossuth. Elet- és jellemrajz. Miskolc, 1928-1930. I. 97-98.; Gracza György: Kossuth Lajos élete, működése és halála. 3. kiad. Bp., 1893. 34.; Sík Ferenc-Kállay István: Kossuth Lajos, az ügyvéd. Bp., 1978. 20.; Kertész Erzsébet: Kossuth Zsuzsanna. Bp., 1983. 37.) Igazán megbízható forrás, valóban hiteles adat azonban nincsen arról, hogy Kossuth Párádon találkozott volna Terézzel. A szakirodalom eddig megdönthetetlen tényként kezelte, illetve elfogadta kettejük romantikus találkozásának szépen hangzó legendáját a divatos Heves megyei üdülőhelyen. (Kosáry, 2002. 198.) Gyanúnk szerint azonban szándékosan terjeszthették el a Kossuth család tagjai, vagy talán éppen Teréz maga, a parádi találka meséjét, hogy ez által eltereljék a megismerkedés valódi hátteréről az esetleges kíváncsiskodók figyelmét. Krasznay Péter kemecsei közbirtokos nemes visszaemlékezésében megemlíti ugyan a parádi találkozásról hallott értesülését, de ez a - nem egykorú - forrás nyilvánvalóan nem helyettesítheti a hiteles adatok hiányát. (Krasznay Péter: Naplójegyzetei - - kemecsei lakosnak..." Visszaemlékezések 1830-1861. Negyvennyolcas idők I. Szerk. Forrai Ibolya. Bp., 1998. 42.) Utazási szándékáról lásd Wesselényi Miklós báróhoz 1840. július l-jén írt levelét. (Kossuth Lajos iratai, 639.) A parádi útról: Kosáry, 2002. 198. A parádi út haszontalanságáról a már említett augusztus 23-i levélben ír: „Huzomos időt vesztegettem el orvosim tanácsa szerint egészségem tekintetéből, távol Pesttől és távol dolgaimtól, éspedig haszontalanul." (Kossuth Lajos iratai, 648.) A parádi üdülés után
