Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

HALABUK JÓZSEF: EGY ÚRBÉRI PERBELI BÜNTETŐ ÜGY (Albertfalva, 1820-1830-as évek)

asztaloslegény volt. Előadása szerint, a verekedés előjátéka egy csattanós szóváltás volt : „miért mész ezekhez a jöttmentekhez"- ezt feleségem hallván azonnal illy szavakkal felelt „ti nagyobb jöttmentek vagytok" mire Schunk Katalin azonnal a konyhába ugrott és a panaszló felesége hajába kapott, és őtet az udvarba kihúzta,,. Elet elleni bűntényről - lehetséges, hogy az esetleges ilyen cselekményről, vagy - kísérletről tudósító források megsemmisülése következtében - nincs tudo­másunk. Súlyos erkölcsi kifogás alá eső cselekmény is csak elvétve akadt. (A talán legvisszataszítóbb ismert esetet meg kell említenünk, de vegyük észre a történésben magában rejlő, az elkövető személyiségére és magatartása mikéntjére együttesen jellemző, testi- és szellemi együgyűséget s - ügyefogyottságot is.) A szánni való történetet (bizonnyal akaratlanul) nagy megjelenítő erővel és önmaga esetlenségét kendőzetlenül bemutató módon mondja el az úriszéken elkö­vetője, „serdületlen ellen elkövetett erőszaktétel tettenérése tárgyában" hallgatva ki: „1. Neved, korod, vallásod, honnan származol? Ad. 1. Uitz Mátyásnak hívnak, 57 éves vagyok, Soroksár, Pest megyei illetőségű , katolikus, s még mint gyennek jöttem Csepelre, majd ott megnősültem és 30 évig házzal rendelkező lakos voltam, majd 1818 vagy 1819-ben eladtam a házamat Csepelen és átköltöztem Sachsenfeldbe, ahol ugyancsak házzal rendelkező lakos vagyok. Nős vagyok, gyermektelen, eltartom magam a keresetemből. 2. Miért zártak be? Ad. 2. Tegnap, azaz július 31.-én délután, miután a sachsenfeldi kocsmában három negyedes bort megittam, a soroksári Zeislerhez mentem, aki a (? - H.J.) házban lakik, hogy elhozzam a kapámat, illetve, hogy pontosan szólva, csak oda akartam menni, mivelhogy éppen részeg voltam s így akartam szükségemet elin­tézni. Ezért a Lassen-féle (?- H. J.) házhoz tartozó kukoricásba mentem. Wapperschad lakatos kislánya, aki az üres telken kacsákat legeltetett és engem a kukoricásba menni látott, odajött hozzám, önként lefeküdt, szoknyáját, ingét fel­emelte, magát teljesen lemeztelenítve. Én meg részegségemben ráfeküdtem. O egyáltalán nem ellenkezett és hogy én egyáltalán képes voltam-e valamire, vagy sem, azt nem tudom, mert nagyon részeg voltam. A lányka apja és Dam kocsmáros odajöttek hozzánk, majd az apa néhányszor megütött a kezével, de hogy akkor én még a lányon feküdtem-e, vagy már nem, azt nem tudom biztosan, mert, mint ahogy mondtam is, erősen részeg voltam. 3. Te többször elcsábítottad a leányt: mondd el a napot, hogy mikor, a he­lyet és hogy hányszor használtad őt ilyen célból? Ad. 3. Csak tegnap volt alattam e lány és soha máskor. 4. A lány a szemedbe mondta, hogy talán tízszer is használtad őt e célból. Ad. 4. Hogy én őt többször is használtam volna ilyen célból, azt nem aka­rom elismerni, de oly gyakran, ahogy a lány állítja, semmiképpen sem használtam; a napot sem tudom és a továbbiakban semmit sem tudok mondani. 5. Hányszor voltál büntetve és miért?

Next

/
Oldalképek
Tartalom