Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
A győri színészet egyéb jellemző értékteremtései a 20. század elejétől Ezek az értékteremtések nagyon fontos velejárói a színjátszásnak, még ha olykor negatív jelenségek is kísérik. De általuk a színjátszás és a kulturális miliő összetettségét és oda-visszaható hatását is érzékelhetjük. így az itt felvázolásra kerülő, akkor megszülető, olykor el is haló értékrend a korszak jellemző jelenségeinek is felfogható. Győri kabarék működése A korszakra jellemző műfajként kell említeni a kabarékat, amelyek 1910-től vannak jelen a győri színpadokon. A színtársulat Győrből való távozásakor kivált a társulatból Heltai Jenő, a társulat legkiválóbb színésze és önálló kabarét szervezett. Megjegyezzük, csupán névazonosságról van szó, ugyanis a Győrben színész Heltai Jenő nem azonos a Pesten 1871-ben született Heltai Jenővel (születési nevén Herzl Eugen), a Néma Levente írójával, aki mellesleg kabaréigazgató is volt 1907-ben, éppen a nagyhírű Molnár Ferenccel. A kabaré elsősorban fővárosi kiváltság volt, de már nagyon hamar eljutott vidékre. Elsőként Nagyváradra (1908), de két év múlva már Győrben is kipróbálták a műfajt. A kabaré kialakulásáról röviden: A kabaré 1901-ben jelent meg Budapesten, majd már 1907-re ki is alakult a jellegzetes „pesti kabaré”, ugyanis 1907-ben nyűt meg a „Bonbonniere”. Konferansziéja Nagy Endre volt, aki 1907 és 1912 között megteremtette az irodalmi szintű kabarét. A pesti kabaré a későbbiekben is foglalkoztatta a jeles magyar írókat, költőket. Legjelentősebb szerzői: Nagy Endre, Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kellér Andor, Gábor Andor, Békeffi István, Vadnay László. Az első magyar nyelvű kabaré-előadás 1901-ben volt a Tarka Színpadon.296 A Tarka Színpadnak írt: Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Heltai Jenő, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Kemény Simon, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Szép Ernő, Harsányi Zsolt is, míg zenét Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Reinitz Béla és a később világhírűvé vált operettkomponisták közül nem egy. A következő kabarét 1907-ben egy ismeretlen vidéki színész-nótaszerző, Kondor Ernő nyitotta meg. Ez volt a Bonbonniere. Itt tűnt fel Nagy Endre és megteremtette a jellegzetes pesti kabarét. Ugyancsak 1907-ben indult a Kedélyes Színház, a Modern Színház Cabaret és az Intim Színház. Később Medgyaszay Vilma került a Bonbonniére élére és vele megjelent a sanzon is a színpadon. Természetesen a korabeli sajtó közreműködésével az akkor még újdonságnak és fővárosi kiváltságnak számító kabaré győri megjelenése óriási érdeklődést váltott ki. A „beharangozás” szerint: 2*> Bános 2001.658. 84
